Európában 20,8 millió kis- és középvállalkozás működik. Ezek a vállalkozások hozzák létre az új európai munkahelyek 85%-át, ők adnak munkát az uniós foglalkoztatottak kétharmadának, és emellett jelentős mértékben hozzájárulnak az innovációhoz és a növekedéshez. A „gondolkozz előbb kicsiben” elvét követve és a 2008. évi európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban az EU Bizottság az európai növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében az intelligens jogalkotásra irányuló programjának homlokterébe emelte a kkv-k érdekeit.
A Bizottság által kezdeményezett széles körű konzultáció során mintegy 1000 kkv és üzleti szervezett jelölte meg, mely 10 uniós jogszabály jelenti számára a legnagyobb terhet. A konzultáció célja annak megállapítása volt, mely területeken akadályozza az uniós szabályozás a munkahelyteremtést és a növekedést, és mely területeken szükséges további vizsgálatokat végezni, és szükség esetén további intézkedéseket hozni. A ma közzétett eredmények szerint a kkv-k számára a legnagyobb tehertételt és költségeket jelentő jogszabályok toplistáján a vegyi anyagokkal kapcsolatos REACH-rendelet, a hozzáadottérték-adóról, a termékbiztonságról, a szakmai képesítések elismeréséről, az adatvédelemről, a hulladékokról, a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülékről és a közbeszerzésről szóló, valamint a munkaerőpiaccal és a korszerűsített vámkódexszel kapcsolatos jogszabályok szerepelnek.
A Bizottság – amellett, hogy az említett területek szabályozását változatlanul szükségesnek tartja – egy 2012 decemberében indított új program, a célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT)1 keretében feltétlenül kezelni fogja a kkv-k által jelzett aggályokat. A REFIT program célja az uniós jogszabályok, illetve a jogszabályi hiányosságok és következetlenségek okozta terhek megállapítása, valamint a jogszabályok ilyen szempontú értékelése, és annak alapján azok szükség szerinti átalakítása. Figyelembe véve a folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményét is, a Bizottság 2013 júniusáig bejelenti, milyen intézkedéseket javasol a helyzet orvoslására.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke így fogalmazott a kezdeményezés kapcsán: „A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós jogszabályok a célnak megfelelőek legyenek, és elősegítsék az európai vállalkozások növekedését és a munkahelyteremtést. Az intelligens szabályozásnak ezért központi szerepet kell játszania a politikai döntéshozatalban. Feltett szándékunk, hogy megkönnyítsük az európai gazdaság legfontosabb hajtóerejét jelentő kis- és középvállalkozások életét. Minden résztvevőnek szeretném megköszönni, hogy segített kiválasztani a legnagyobb terhet jelentő jogszabályokat. Ígérem, mindent megteszünk azért, hogy várakozásaiknak megfeleljünk.”
Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke, a következőképpen nyilatkozott: „A válságból való kilábalás kulcsa az európai munkahelyek többségét létrehozó kis- és középvállalkozások kezében van. Jogszabályainkat a kkv-k – és különösen az új vállalkozások – igényeinek szem előtt tartásával kell kialakítanunk: azoknak intelligenseknek, egyszerűeknek és stabilaknak kell lenniük. Minél inkább odafigyelünk arra, hogy mit várnak el a kkv-k, annál inkább hozzá tudnak járulni ezek a vállalkozások a gazdaság élénkítéséhez. ”
A kis- és középvállalkozások a következő területeket szabályozó 10 uniós jogszabályt jelölték meg, mint számukra legterhesebbeket:
- REACH (a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása
- hozzáadottérték-adó
- általános termékbiztonsági és piacfelügyelet
- szakmai képesítések elismerése
- hulladékszállítás – hulladékokkal kapcsolatos keretjogszabályok – hulladékok és veszélyes hulladékok jegyzéke
- munkaerőpiac
- adatvédelem
- munkaidő
- a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülék (a vezetési és pihenőidő mérésére)
- közbeszerzési eljárások (építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések)
- korszerűsített vámkódex
A felsoroltak közül a Bizottság már számos terület esetében tett lépéseket az uniós szabályozás tökéletesítésére és egyszerűsítésére.
A konzultáció során arra is fény derült, hogy a kkv-k az egyik legsikeresebb jogszabályi lépésnek tartják a 2013. március 16-án hatályba lépő késedelmes fizetésekről szóló irányelv által bevezetett rövidebb fizetési határidőket és az egyszerűsített számviteli/könyvvizsgálati rendszer alkalmazásának a kkv-k szélesebb körére történő kiterjesztését.
A 10-es toplistával az Európai Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésének eredményességéhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja az „Intelligens szabályozás – válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire” című közlemény és az azt kísérő szolgálati munkadokumentum is, amelyben a Bizottság az általa javasolt és az uniós jogalkotó által elfogadott, a kkv-k érdekeit szolgáló jogszabályi kivételek és könnyítések egyes példáit ismerteti. E csomagot új, éves eredménytábla egészíti ki, amely nyomon követi a kkv-k szempontjából releváns jogalkotás terén elért haladást, és megmutatja, hogyan hajtják végre más uniós intézmények és az uniós tagállamok az egyszerűsítést és a terhek könnyítését célzó, a Bizottság által kezdeményezett javaslatokat. Tekintve, hogy az adminisztratív terhek több mint egyharmada a tagállami végrehajtás során keletkezik, az eredménytáblából az is kiderül, miképpen hatnak a végrehajtással kapcsolatos eltérő megközelítések a kkv-ket érintő végeredményre. A kkv-követek hálózata a 10-es toplista nyomán fellépéseket kezdeményez majd, és elősegíti, hogy tagállami prioritássá váljon az adminisztratív terhek csökkentése.
A jogszabályjavaslatok elfogadása előtt a Bizottság következetesen értékeli a javaslat kkv-k számára jelentett költségeit, és lehetőség szerint mentesíti a szabályozások alól a mikrovállalkozásokat, illetve egyszerűbb eljárásokat tesz lehetővé a kkv-k esetében.
Biztosítandó, hogy javaslatai valós igé
nyekre kínáljanak választ, a Bizottság rendszeresen folytat konzultációkat és nyílt párbeszédet a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel és más érdekelt felekkel. Ez a párbeszéd különböző formákat ölthet, és a konzultációk módja és időzítése az adott esettől függ.
Forrás: europa.eu Sajtóközlemény