A kommunikáció szerepe a hazai vállalatok támogatási gyakorlatában

Bár szükségessége nem kérdéses, mégis megoszlanak a vélemények a vállalatok támogatási tevékenységéhez kapcsolódó kommunikáció szerepéről és a mögötte rejlő vállalati motivációkról. Ezek feltárása céljából indította el a Magyar Adományozói Fórum (MAF) felmérését hazánk TOP200 hazai nagyvállalatának és TOP20 pénzintézetének körében 2011 őszén.

Az eredmények szerint bár önmagában a kommunikálhatóság nem az elsődleges szempont a vállalati támogatási programok indításakor, de az image és a reputáció erősítése szinte minden esetben fontos szerepet játszik.

A kommunikáció elválaszthatatlan része a vállalatok társadalmi szerepvállalásának, ezen belül a támogatási programoknak, hiszen alapját képezi az átláthatóságnak és az érintetti csoportok bevonásának, hozzájárul a társadalmilag jelentős problémák megértéséhez, tudatosításához, és lehetőséget ad a vállalatok teljesítményének bemutatására, és a szervezet reputációjának erősítésére is.
Mégis sokszor felmerül, hogy a kommunikáció célja inkább csak a zöldre mosás  és többe kerül, mint amennyit a bemutatott támogatási programra fordítottak.
Ezért a kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a hazai gyakorlatban milyen szempontok határozzák meg a vállalatok támogatási tevékenységének kommunikációját.

A MAF kérdéseire válaszoló 43 vállalat 86%-ára a támogatottakkal kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési programok jellemzőek, bár a klasszikus adományozási formák is megőrizték jelentőségüket. 2010-ben a válaszadók közel fele 10 és 100 millió forint értékben szánt forrásokat támogatási programjaira,  főleg pénzbeli támogatásként.
A megkérdezett cégek szükségesnek tartják a vállalati támogatások kommunikálását (93%), amit az is igazol, hogy a kommunikálhatóság kérdése – ha nem is elsődleges szempontként-, már a programok tervezésénél és a támogatottak kiválasztásakor is megjelenik.
A kommunikáció tudatosságát támasztja alá, hogy a kommunikációs költségek az éves támogatási keretnek még a 10%-át sem érik el (76,1%), de még csak ritkán kezelik a teljes támogatási költségvetés részeként és határozzák meg a cégek előre a kommunikációra fordítható források arányát. A költséghatékonyság tükröződik a felhasznált kommunikációs eszközök terén is, mivel a fizetett média megjelenésekkel szemben inkább a PR és online megoldások részesülnek előnyben.

Nem meglepő, hogy a támogatások kommunikációja során a cégek 3/4-énél célként jelenik meg a vállalati és a márka image és reputáció erősítése. Pozitív eredmény, hogy a vállalatok nagy része bevonja kommunikációs tevékenységeibe partnereit és kedvezményezetteit, ami javíthatja a támogatási programok átláthatóságát, ugyanakkor a kommunikáció eredményének mérésének szükségességét még csak néhány cég ismerte fel.

A témáról részleteket bővebben ide kattintva olvashat.

Forrás MTI / OS / Magyar Adományozói Fórum