A címben szereplő téma a világon mindenütt komoly gondot jelent a professzionális újságírók számára. Az ellenőrizetlen félretájékoztatás egyre gyakoribb főként a közösségi médiában, de sajnos a tömegtájékoztatás hivatalos orgánumaiban is előfordulhat. 

Ezért az amerikai National Press Foundation (amerikai Nemzeti Sajtóalapítvány), az Association of Foreign Press Correspondents in the United States (Amerikai Külföldi Sajtótudósítók Szövetsége) közreműködésével egy online vitát szervezett arról, hogy az újságírók miként használhatják az új digitális eszközöket annak nyomon követésére, hogy a közönség hogyan “fogyasztja” a közegészségügyi információkat, különös tekintettel a COVID-19 vírusjárvány témájára. A  vitában kiemelt szerepet kapott a téves információk szerepe, és az is, hogyan terjed a félreinformálás a médiában. 

Az online vitában professzionális újságírók és kommunikációs szakemberek vettek részt. 

Claire Wardle, Sonni Efron, Joe Smyser, Donie O’Sullivan

A vita vezető előadói Joe Smyser, a Public Good Projects vezérigazgatója,  egy, a témát követő és elemző kommunikációs eszköz készítője, Claire Wardle, a First Draft ügyvezető igazgatója és Donie O’Sullivan, a CNN munkatársa voltak. 

A vitavezető Sonni Efron, az amerikai National Press Foundation elnök- vezérigazgatója volt. 

Az online vitában részt vett a CCO Magazin képviseletében a kommunikációs szakemberek lapja alapító főszerkesztője is.  

Sonni Efron szerint “Mivel az összeesküvés-elméletek még gyorsabban terjednek, mint a COVID-19 vírus, az újságírók félelmetes kihívásokkal szembesülnek a téves információkról anélkül, hogy hamis narratívákat adagolnának.”

Az online vita alkalmával Joe Smyser, a Public Good Projects vezérigazgatója bemutatott egy olyan új online eszközt, amely az Egyesült Államokban online elérhető médiainformációkat jeleníti meg, s jelzi ha félreinformálást talál. 

Smyser előadásában beszélt a téves információforrásokról, s bemutatta az új eszköz működését, azt, hogy ez az eszköz nyomon követi a független tényellenőrök által azonosított téves információkat, elsősorban a Poynter Intézet által üzemeltetett Nemzetközi Tény-ellenőrző Hálózat koronavírus-adatbázisát. 

Az érdeklődők számára a National Press Foundation közreadott egy videót, ahol Joe Smyser az RCAID eszköz készítője bemutatja az eszközt, s tájékoztatást ad arról, hogy az újságírók hogyan használhatják fel a téves információk leküzdésére. A video ide kattintva megtekinthető. 

Joe Smyser hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja a hírek ellenőrzését. Ebben tud segítséget nyújtani a Poynter Intézet által üzemeltetett Nemzetközi Tény-ellenőrző Hálózat koronavírus-adatbázisa. A Poynter IFCN januárjában indította el és tette hozzáférhetővé az adatbázisát, amikor az új koronavírus terjedése még csak Kínára korlátozódott, de már világszerte rohamosan megindult a félrevezető információk terjedése. Az oldal ide kattintva elérhető. 

Az online beszélgetés során “A hír szervezetek számára a kihívás az, hogy eldöntsék, milyen téves információról kell értesülni, mikor és hogyan?” mondta Claire Wardle, az First Draft ügyvezető igazgatója. Claire Wardle arról beszélt, hogy egyes “dezinformációt” közlők negatív üzeneteket terjesztenek, amelyeket “stratégiaként tekintenek a keresőmotorok optimalizálásához, a profitjuk növelése érdekében”.

 

Összeesküvés elméletek

Wardle figyelmeztette a beszélgetés résztvevőit: “Ötletet adsz nekik, hashtagot adsz nekik, egy közösséget adsz nekik, hogy részt vegyenek”.  Wardle szerint ugyanakkor – a kutatások azt igazolják, hogy – a közönség általában azt kívánja, hogy az újságírók arról írjanak ami igaz, s hozzátette: “a téves információk felfedésének elmulasztása arra készteti a közönséget, hogy a médiát a néma összeesküvés részeként tekintsék”.

Wardle szerint nem hasznos az összeesküvés elméleteket ostobaságként jellemezni. Hasznos a tények és az összefüggések részletes magyarázata.  

Donie O’Sullivan a CNN munkatársa az összeesküvés elméletekről szólva példaként említette, hogy Nagy Britanniában elterjedt az a hír, hogy az 5 G-os mobiltelefon-hálózatok okozzák COVID-19 fertőzést. 

Szerinte a válasz a kérdésre ott keresendő, hogy “Ha egy újságíró úgy dönt, hogy egy téves információról szól, akkor az újságírók számára a legfontosabb kérdés az, hogy miért?” – mondta O’Sullivan. Szerinte a lehetséges okra kell koncentrálni. Fel kell tenni tehát a kérdést: “Az összeesküvés-elméletet a profit, az ideológia vagy a nyilvánosság motiválja?”

Őszinteség

A CCO Magazin főszerkesztőjének kérdésére, miszerint hogyan gondolja, hogyan lehetne növelni a sajtóba vetett bizalmat? Claire Wardle válasza egyértelműen  “az őszinteség” volt. A CCO főszerkesztője kérdésében arra hivatkozott, hogy a George Washington Egyetem professzora Dr Parell egy webináriumon beszámolt arról, hogy a lakosságnak csak 1% -a hisz abban, amit megjelenik a közösségi média oldalain. A kutatás szerint még a tömegtájékoztatási bejelentéseket is szkepticizmussal fogadják. Erre Claire Wardle határozottan reagált. Szerinte a média csak az őszinteséggel érheti el, hogy a közönség bizzon a média információiban.

Claire Wardle úgy válaszolt a kérdésre, hogy “A kihívás az, hogy a tények szinte hetente változnak és így nagyon nehéz megőrizni a közönség bizalmát” Példaként a maszkok használatának történetét említette meg, amikor is három hete még arról beszéltek, hogy nincsen szükség a maszkok használatára, mára ez teljesen megváltozott. 

Claire Wardle szerint “az újságíróknak hihetetlenül óvatosnak kell lenniük.” Ennek magyarázatára Wardle egy példát említett. Amikor az emberek gyógyítás szót olvassák, hallják, akkor azt összekeverik a kezelés kifejezéssel. Az újságíróknak tudniuk kell megérteni a tudományos és egészségügyi szakértői véleményeket. 

Claire Wardle  hangsúlyozta, hogy szerinte “az újságíróknak őszintének kell lennie  közönségükkel.”

A beszélgetésben elhangzottak következtetéseként levonható az a tanulság, hogy a probléma, amellyel a sajtó szakma most szembesül az alapjában véve a válság-kommunikáció problémája, s ez nem tükröződik kellőképpen a médiában. Sem az újságírók, s ennek következtében a nyilvánosság körében sem. Pedig a téma, amely most a leginkább foglalkoztatja a közvéleményt mindenki egészségéről szól. 

Az online beszélgetés szervezői

Az online beszélgetés főszervezője a Nemzeti Sajtó Alapítvány egy amerikai non-profit szervezet, amelynek elsődleges feladata az újságírók oktatása. Az alapítvány célja, legfőbb üzenete így szól: “A jó újságírók jobbá tétele”

1976 óta az alapítvány személyes szakmai továbbképzési lehetőségeket nyújtott szerkesztők, producerek és riporterek ezrei számára, segítve őket jobban megérteni és megmagyarázni a közrend hatását az olvasókra és a nézőkre. Az NPF összehozza az újságírókat és a vezető hatóságokat, hogy megvitassák az egészséggel és a gazdasággal egészen a politikáig terjedő jelentős kérdéseket.

Az online beszélgetés létrejöttében szerepe volt az Association of Foreign Press Correspondents in the United States szervezetének is. 

Az AFC USA  ugyancsak non-profit szervezet, az Egyesült Államokban dolgozó és élõ professzionális külföldi újságírókat – a külföldi tudósítókat – tömöríti, s hozzásegíti tagjait, hogy jobban kiszolgálják a kiküldő ország közvéleményét azáltal, hogy a szakértõi hálózatokhoz való nagyobb hozzáférést biztosítva számukra magasabb szintű tájékoztatási tevékenységet tudjanak ellátni.

Barát Tamás