Elindítása után 25 évvel az Erasmus program a legismertebb uniós programmá és a világ legsikeresebb diákcsere-programjává vált. A 2010/11-es tanévben több mint 231 000 diák részesült Erasmus-ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez, ami új létszám-rekordot és az elmúlt évhez képest 8,5%-os növekedést jelent.
A nyelvekre, alkalmazkodóképességre, interkulturális érzékenységre és vezetői képességre összpontosító Erasmus program olyan fontos készségekkel gazdagítja a fiatalokat, amelyek elősegítik foglalkoztathatóságukat és személyes fejlődésüket. 1987-es kezdete óta a program több mint 2,5 millió európai hallgatónak biztosított lehetőséget arra, hogy külföldre menjen felsőoktatási intézményben tanulni vagy vállalatnál gyakornokoskodni. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor az Európai Unió a 2012/13-as tanévre eléri azt a célját, hogy 3 millió Erasmus-hallgatónak nyújtson támogatást.
A 2010/11-es tanévben a hallgatók három legnépszerűbb célállomása Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság volt. Spanyolországból érkezett a legtöbb hallgató külföldre, a második helyen Franciaország, majd Németország áll. A tagállam hallgatóinak létszámához viszonyítva Luxemburg küldte a legtöbb hallgatót külföldre (a részletes adatokat lásd a MEMO/12/310 dokumentumban). A 2010/11-es évben az Erasmus-program hallgatói és oktatói mobilitásnak szentelt költségvetése hozzávetőleg 460 millió EUR volt.
„Az Erasmus-program, melynek idén ünnepeljük a 25. évfordulóját, az Európai Unió legnagyobb sikertörténeteinek egyike. A számadatok önmagukért beszélnek, sőt még magasabbak lennének, ha rendelkeznénk az érdeklődésnek megfelelő erőforrásokkal. Ezekben a nehéz időkben az Erasmus-program keretében végzett tanulmányok és szakmai gyakorlatok során elsajátított készségek értékesebbek, mint valaha.” — mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.
A 2010/11-es tanévben Erasmus-ösztöndíjban részesült összes hallgató közül hozzávetőleg 190 000 fő döntött úgy, hogy felsőoktatási tanulmányaiból legfeljebb 12 hónapot külföldön tölt az Erasmus-programban részt vevő 32 ország valamelyik egyetemén vagy más felsőoktatási intézményében (a részt vevő államok: a 27 tagállam, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország; Svájc a 2011/12-es évtől csatlakozott 33. országként az Erasmushoz). A tanulmányi Erasmus-ösztöndíjat választók száma a 2009/10-es tanévhez képest 7,2%-kal emelkedett.
Egyre népszerűbbek a külföldi vállalatoknál meghirdetett gyakornoki helyek is, amelyekre a jelentkezést 2007 óta támogatja az Erasmus program. A 2010/11-es tanévben minden hatodik – összesen közel 41 000 – Erasmus-os hallgató választotta ezt a lehetőséget. Ez az előző évhez képest 15%-os növekedést jelent.
A legtöbb részt vevő országban a jelentkezések száma jóval meghaladja az elérhető Erasmus-ösztöndíjak számát. Az Erasmus-ösztöndíjnak, mely arra szolgál, hogy fedezze a külföldi megélhetés és utazás pluszköltségeinek egy részét, az átlagos havi összege 250 EUR volt; ez kisebb csökkenést jelent az előző évhez képest (254 EUR), aminek köszönhetően több hallgató profitálhatott a programból.
Ezenkívül a tavalyi évhez képest 13%-kal több, azaz 40 000 ösztöndíjat ítéltek oda a felsőoktatásban dolgozók és oktatók számára, hogy külföldön taníthassanak vagy képzésen vehessenek részt.
A tanulási célú mobilitás az „Európa 2020: A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia” egyik kulcsfontosságú célkitűzése, valamint az Erasmus-program sikerére építő „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű bizottsági kezdeményezés központi eleme.
A Bizottság tavaly szeptemberi, a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló stratégiájában rávilágított arra, hogy több lehetőséget kell teremteni a hallgatók számára, hogy külföldi tanulmányok vagy képzés révén készségekre tegyenek szert. A hallgatói mobilitás arányával kapcsolatban kitűzött uniós cél az, hogy az évtized végére legalább 20%-ot érjen el. Jelenleg a hallgatók körülbelül 10%-a folytat külföldön tanulmányokat, vagy vesz részt képzésben az Erasmus-program által vagy más köz- vagy magánforrásokból nyújtott támogatással. Hozzávetőleg 4,5%-uk részesül Erasmus-ösztöndíjban.
Az Erasmus-program nemcsak a hallgatókat és a felsőoktatási dolgozókat támogatja, hanem a transznacionális projektek és hálózatok finanszírozásával a felsőoktatási intézmények együttműködését is lehetővé teszi. Az Erasmus-program lehetővé tette ezen intézmények számára, hogy megújítsák az oktatást, és továbbfejlesztette a külföldön eltöltött tanulmányi időszakok elismerésére szolgáló rendszereket; a hallgatóknak nyújtott támogató szolgáltatások, az üzleti szervezetekkel való együttműködés és az intézményi vezetés fejlődésének is lendületet adott.
Tavaly novemberben a Bizottság bemutatta az „Erasmus mindenkinek” című javaslatát, egy új átfogó programot, amely az Erasmus-programot egyesíti az összes többi uniós és nemzetközi oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogrammal, ezáltal hét meglévő programot eggyel vált fel. A 2014–2020 közötti időszakra a Bizottság 19 milliárd eurós költségvetést javasol az „Erasmus mindenkinek” programra, ami a meglévő programok jelenlegi hétéves költségvetéséhez képest hozzávetőleg 70%-os növekedést jelent. Az „Erasmus mindenkinek” program keretében nyújtott finanszírozás kétharmadát az ismeretek és készségek fejlesztését célzó ösztöndíjakra fordítják. A fennmaradó rész az intézmények, vállalakozások és egyéb szervezetek együttműködésének támogatására szolgálna.
Forrás: europa.eu