A MÚOSZ Etikai Bizottság vitaanyaga a kommentekről

A MÚOSZ Etikai Bizottsága megtárgyalta a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések témakörében az Etikai Bizottsághoz beérkezett javaslatokat, s ezek figyelembevételével kialakított egy állásfoglalás-tervezetet, amelyet most stílusosan az interneten szeretne szakmai vitára bocsátani.A MÚOSZ Etikai Bizottsága tavaly októberi, kibővített ülésén, egy sikeres szakmai beszélgetésen vitatta meg a híresztelésdoktrína, utánközlések és cikklopások témáját, amit egy etikai állásfoglalás követett. Azon a szakmai beszélgetésen a Média és Hírközlési Biztos felvetette, hogy egy hasonló etikai állásfoglalásra szükség lenne a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések médiában történő megjelenése témakörében. A MÚOSZ Etikai Bizottsága megtárgyalta a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések témakörében az Etikai Bizottsághoz beérkezett javaslatokat, s ezek figyelembevételével kialakított egy állásfoglalás-tervezetet, amelyet most stílusosan az interneten szeretne szakmai vitára bocsátani.

A MÚOSZ EB várja a témával kapcsolatos szakmai-, etikai észrevételeket, hozzászólásokat, kommenteket, véleményeket, megjegyzéseket, az interneten, elsősorban a muosz.hu ​oldalán, de örömmel vesszük, ha a Facebook-on a Média Önszabályzó Testület oldalán, vagy e-mailben az etika@muosz.hu címen kapunk véleményeket, módosítási javaslatokat.


 

A MÚOSZ Etikai Bizottsága megtárgyalta a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések témakörében az Etikai Bizottsághoz beérkezett javaslatokat, s ezek figyelembevételével a témában az alábbi állásfoglalását alakította ki.

ÁLLÁSFOGLALÁS
a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések
médiában történő megjelenése témakörében

A MÚOSZ Etikai Bizottsága általános érvényű szabályként, azt az álláspontot alakította ki, hogy

1. A kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések nem tartoznak szigorúan véve a sajtó etikai-szabályozása alá. Tekintettel arra, hogy a kommentek, vélemények a médiában jelennek meg, ezért a MÚOSZ Etikai Bizottsága szükségesnek tartja a megjelenésekkel kapcsolatosan etikai követelményeket megfogalmazni.

2. A kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések szakmai, etikai megítélése hasonlatos kell, hogy legyen a sajtólevelezés műfajába tartozó médiamegjelenésekkel. Tekintettel arra, hogy ezek a kommentek és vélemények a korszerű online médiában hasonló funkciót látnak el, mint korábban az olvasói levelek. Az etikai szabályzás különösen fontos a social media megjelenése, elterjedése és népszerűvé válása óta.

3. Mivel a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a média szerves részeként jelennek meg, ezért a média felelős vezetőinek kötelessége, hogy őrködjenek az általuk felügyelt médiában a posztok, kommentek megjelenésére. Felelősségük kiterjed azok tartalmára is. Ily módon a megjelenő posztok, kommentek nem sérthetik a közerkölcsöt és az emberi méltóságot, nem kelthetnek megbotránkozást, nem uszíthatnak gyűlöletre.

 

INDOKOLÁS

 

A MÚOSZ Etikai Bizottsága fenti állásfoglalását az alábbi alapelvekre való tekintettel alakította ki.

1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkelye rendelkezése szerint „Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.”

2. Magyarország Alaptörvénye szerint

„I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”
„IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

3. A Ptk. Vonatkozó rendelkezése:
„78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
(2) A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”

4. Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése megállapítja, hogy a “komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választott felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek; a komment valóban magánvélemény (t.i. a szerző saját véleménye, nem „hivatalos” vélemény), de ettől még a nyilvánosságnak szánt közlés.”

5. A MÚOSZ Etikai Kódexe megállapítja, hogy
• 1.1.3. A médiatartalom szolgáltatója lehet az állampolgár is saját szabadságjogának gyakorlásával. Minden állampolgártól elvárjuk, hogy személyes felelősségét érvényesítse a szabadságjog védelme érdekében.”
• 2.1.5. A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.”
• 2.4.4. A média kiadói és szerkesztőségeinek vezetői felelősséggel tartoznak az általuk megjelentetett és felügyelt online média teljes felületének tartalmáért.”

Az Etikai Bizottság állásfoglalásának meghozatalakor figyelembe vette, hogy az újságírószakma és a közgondolkodás másként ítéli meg a posztok, kommentelés (a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések) fogalmát.
Abban az újságírószakma és a közgondolkodás egyetért, hogy a posztok és a kommentek a sajtószabadság, a demokrácia működésének fokmérői.

A megjelenés szabadsága, szabadossága tekintetében ugyanakkor gondolkodásbeli különbség van. Míg a közgondolkodás a posztokat és kommenteket lazábban értelmezi, elfogadja a durva, a közönséges kifejezéseket, a káromkodásokat, addig ezeket a kifejezéseket az újságírószakma „nyomdafestéket nem tűrőnek” tekinti.

Az Etikai Bizottság állásfoglalása szerint a szabad véleménynyilvánítás és szólásszabadság nem jelenti azt, hogy erőszakos, mások zaklatására, gyűlöletkeltésre alkalmas bejegyzések, hozzászólások jelenhetnek meg a médiában.

A posztok, kommentek, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések típusai
• szövegből, esetleg hivatkozásból (l
ink) álló tartalom (Tartalom alatt a felhasználók által felvitt összes adatot, beleértve a posztokat, bejegyzéseket, kommenteket értjük.)
• képekből (fotóalbumok), videókból álló tartalom
• események közlése,
• ajánlatok tétele,
• kérdések feltétele
• egyéb, pl. helymegjelölés
• avagy fentiek kombinációja

A posztok, kommentek, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a legkülönbözőbb témakörökben, valamint stílusban, vagy műfajban jelenhetnek meg a sajtóban. Ezek a művészi alkotószabadság, avagy a tudományos ismeretterjesztés témakörébe tartozók is lehetnek. A MÚOSZ Etikai Bizottsága hangsúlyozni kívánja, hogy az olyan kommentek, vélemények, megjegyzések publikálása esetében, amelyek a művészi alkotószabadság körébe tartoznak, avagy a tudományos ismeretterjesztéshez kapcsolódnak, ott hangsúlyosan kötelező az etikai- szakmai szabályok szigorú betartása, betartatása. Pl. a rasszista, az idegengyűlöletre felszólító, a náci, a kommunista-múlttal, a történelemmel , a vallással, stb. kapcsolatos megjegyzések, vélemények, kommentek közzététele esetében különös figyelemmel kell a média szerkesztőinek eljárnia.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága átérezve felelősségét a hazai újságírás etikus alakításának kérdésében a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések témakörében az alábbi szakmai- etikai szabályok betartását tartja követendőnek a magyar nyelvű média minden szereplője, valamint a jogalkotók, jogalkalmazók és jogfelhasználók számára:

A média etikusan cselekszik, ha
• a kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket moderálja,
• azok közlését regisztrációhoz köti,
• a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések posztok, többnyire u.n nickname (írói álnév) alatt jelennek meg a médiában. Azonban akkor etikus a közlés, ha a média moderátorának ismeretei vannak a nickname használója valódi adatairól.
közli, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a média érdekeivel, céljaival nem egyező, annak jó hírnevét sértő, avagy az etikai és jogszabályokba ütköző kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket, posztokat, bejegyzéseket eltávolítsa, az etikai szabályokat megsértőket kizárja a médián történő megjelenésből.

A posztot, kommentet jegyző etikusan cselekszik, ha
• gondolatait lazán, a beszélt nyelv szabályai szerint, de mégis szabatosan, a magyar nyelv szabályainak megfelelően fogalmazza meg
• gondolatai közlése során másokat idéz, de az idézés során az olvasó számára egyértelműen kiderül, hogy mi az eredeti közlés forrása, pontos megtalálható helye,
• a poszt, komment az alkotmányos véleményszabadság gyakorlásának határain belül maradó tartalmakat és kijelentéseket tartalmaz.

A sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a poszt, a komment, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemény, megjegyzés
• durva, trágár, közönséges, a gyűlölet keltésére alkalmas kifejezéseket tartalmaz,
• törvényt sért, avagy törvénysértésre, mások elleni erőszakra, a szabadságjogok megsértésére buzdít, vagy mások vagyona elleni támadásra ösztönöz, ha mások, különösen azok vallási, etnikai, egyéb nézeteit , valamint az emberi méltóságot sérti.
• az önpusztító életmódot kívánatosnak tünteti fel,
• mások személyiségi, a jó hírnév védelméhez fűződő jogait sérti,
• ha faji alapon, egészségügyi állapotuk alapján, etnikai vagy nemi hozzátartozásuk alapján diszkriminál,
• sokkoló, extrém félelemérzetet kiváltó tartalmat, pornográf, • szadista jellegű közléseket, képeket, videókat tartalmaz.
• közlője másnak adja ki magát, ha más személyes adatait használja
• tartalma a valóságnak nem megfelelő, megtévesztő vagy a valós tényeket hamis színben feltüntető.

 

MÚOSZ Etikai Bizottsága

 

Felhasznált szakirodalom:
– Magyarország Alaptörvénye
MÚOSZ Etikai Kódex
MUEET Közös Etikai Alapelvek
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Etikai Kódexe
Az Alkotmánybíróság határozata a moderálás nélküli internetes hozzászólás és véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében IV/00005/2013

 

A MÚOSZ EB várja a témával kapcsolatos szakmai-, etikai észrevételeket, hozzászólásokat, kommenteket, véleményeket, megjegyzéseket, az interneten, elsősorban a muosz.hu ​oldalán, de örömmel vesszük, ha a Facebook-on a Média Önszabályzó Testület oldalán, vagy e-mailben az etika@muosz.hu címen kapunk véleményeket, módosítási javaslatokat.