A SAJTÓ-AKKREDITÁCIÓ – SAJTÓ-REGISZTRÁCIÓ – ETIKAI SZABÁLYAI

MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
ETIKAI BIZOTTSÁG

A SAJTÓ-AKKREDITÁCIÓ – SAJTÓ-REGISZTRÁCIÓ – ETIKAI SZABÁLYAI

A MÚOSZ Etikai Bizottságához érkezett panasz, valamint a témában beszerzett információk és a MÚOSZ Elnöksége, illetve Etikai Bizottsága által a témában kiadott sajtóközlemény értelmében a MÚOSZ Etikai Bizottsága megtárgyalta
A SAJTÓ-AKKREDITÁCIÓK – A SAJTÓ REGISZTRÁCIÓ – ETIKAI SZABÁLYAI -t, és a témában az alábbi állásfoglalást alakította ki:

A MÚOSZ ETIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A MÚOSZ Etikai Bizottsága általános érvényű szabályként, azt az álláspontot alakította ki, hogy a sajtó-akkreditáció, sajtó-regisztráció során bármely, hivatalosan újságírónak tekinthető személyt, az információkhoz hozzájutás lehetőségeitől megfosztani, a sajtóetikának ellentmondó cselekedet.
A nyilvánosság tájékoztatásában közfeladatot ellátó újságíró tevékenységének bármilyen korlátozása, a tájékozódáshoz fűződő alapvető emberi és állampolgári jog megsértését jelenti.

A sajtó-akkreditáció témakörében előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek a fent megfogalmazott szabály alól kivételt jelenthetnek. Ilyen kivétel: a hatályos jogszabályok által körülírt személyiségi jog, a katonai illetve az államtitkok körébe tartozó információk, valamint a társadalom valamely csoportjai ellen történő uszítás, kirekesztésre történő felbujtás, vagy a bűncselekmény(ek) esete(i). A konkrét kivétel meghatározása az információ birtokosa, a sajtó-akkreditáció, sajtó-regisztráció szervezőjének döntési körébe tartozik.

INDOKOLÁS

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkelye rendelkezése szerint “Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.”

Jelen állásfoglalás, a sajtó-akkreditáció, sajtó-regisztráció során hivatalosan újságírónak azt a személyt tekinti, akiről a MÚOSZ Alapszabálya így fogalmaz: “A MÚOSZ újságírónak tekinti azt a személyt, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik.”

Jelen állásfoglalás kialakítása során az Etikai Bizottság a MÚOSZ Etikai Kódexéből indult ki, amelyik kimondja:
“- Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó, és a nyilvánosság szabadságát, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait. “Minden állampolgár köteles az információszolgáltatáshoz szükséges szakmai ismeretek nélkül is elősegíteni a sajtószabadság állampolgári alapjogának maradéktalan érvényre juttatását.”
– A hatóságok nem tekinthetik sajátjuknak az információt. Az intézmények működésének nyilvánossága, és kiterjesztése a médiára, a pluralizmus jogi alapja. Ennek előfeltétele a véleménynyilvánítás szabadsága, jog az információhoz és a cenzúra kizárása.
– Sem a kiadók, sem a tulajdonosok, sem pedig az újságírók nem tekinthetik az információkat magukénak, mert azok ismerete, az állampolgárok alapvető joga.”

A közvélemény tájékoztatás során az információ birtokosának, a véleményformálóknak joga van eldönteni, hogy a sajtó-akkreditáció, regisztráció során azon újságíró akkreditációját megtagadja, aki korábban egyértelműen nem tartotta be az információk terjesztésének, a média etikai szabályait.
Amelyik újságíróról korábban kiderült, hogy nem tartotta be a sajtóetika szabályait, aki  bármely tényt korábban meghamisított, más színben tüntetett fel, illetve a gyűlölet szítására alkalmas közleményt, kijelentést közölt, annak az újságírónak az akkreditációját, regisztrációját, az akkreditáció szervezője megtagadhatja. Az ilyen indoklással megtagadott újságírót nem beengedni egy eseményre, az nem jelenti a demokrácia szabályainak felrúgását. Egy korábban kiadott akkreditációt visszavonni csak a fentiek esetében etikus. Azonban helyhiányra való hivatkozás etikátlan cselekedetnek minősül.

A sajtóakkreditációk szervezésére a public relations nemzetközi szabályai vonatkoznak, amelyek előírják, hogy
1. egy szervezet szervezhet olyan eseményt, amelyre csak néhány – általuk kiválasztott – újságírót hívnak meg. Ez esetben csak az így akkreditált, regisztrált újságíró lehet jelen az információkibocsátó által szervezett eseményen.
2. egy szervezet rendezhet u.n. sajtó-nyilvános eseményt, akkor viszont minden oda bejelentkező újságírót fogadni kell. Ez alól kivétel a fentiekben ismertetett kivételszabály.
3. Egy szervezet pr-szakembere intézkedhet úgy, hogy egy újságíró – meghatározott indok alapján – nem kívánatos egy eseményen, de az illetőt – a valódi ok feltüntetésével – erről értesíteni kell.

A tájékoztatási feladat ellátása során, a nyomtatott és elektronikus média bármely területén dolgozó újságíró tevékenységének korlátozása, nemcsak etikátlan, hanem a tájékozódáshoz fűződő alapvető emberi és állampolgári jog megsértését jelenti.
Ez vonatkozik minden típusú sajtó-akkreditációra, regisztrációra. Az etikátlanság és jogsértés kiemelten elbírálandó esetei a közérdekű, a közpolitikai, a társadalmi – közcélú események szervezésekor alkalmazandó sajtó-akkreditáció, regisztráció.
A sajtónyilvánosságnak szánt esetekben, bármely újságíró kizárása az akkreditációból megsérti a tájékozódáshoz fűződő alapvető emberi és állampolgári jogot.

Amennyiben bármely újságírót, bármely sajtó-akkreditáció, regisztráció szervező írásban közölt alapos indoklás nélkül kizár a sajtó-akkreditációból, regisztrációból, a köz-tájékoztatási munkájában korlátozza, akkor az érintett újságíró panasszal fordulhat az etikai testülethez, illetve a Bírósághoz.

Úgy a tájékoztatást nyújtók, mint az újságírók egyetemes kötelessége, hogy tiszteletben tartsák az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kitűzött elveket, mely az egyén számára biztosítja az információhoz jutás jogát.
A közvélemény tájékoztatás során mindkét félnek vállalnia kell, hogy a közérdekkel összhangban cselekszik, mivel mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához.

Az állásfoglalás kialakításához felhasznált szakirodalom:

 

A pr-szakma vonatkozó elvei: