Az Európai Bizottságnak „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” elnevezésű új stratégiája olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek 2020-ig 2,5 millió új európai munkahelyet eredményezhetnek és az uniós GDP-t éves szinten nettó 160 milliárd euróval (körülbelül 1%-kal) bővíthetik.
A stratégia arra irányul, hogy a gazdaság egészében felgyorsuljon és elterjedtebbé váljon a számítási felhő használata.
A „számítási felhő” kifejezés olyan adatállományok (például szövegfájlok, képek, videók) és szoftverek távoli számítógépeken történő tárolására utal, amelyekhez a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá a saját választásuk szerinti eszközön.
Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb az egy adott helyhez kötött számítástechnikai megoldásoknál. Számos népszerű szolgáltatás – mint például a Facebook, a Spotify és a webalapú e-mail – számítási felhőn alapuló technológiákra épül, mindazonáltal a tényleges gazdasági előnyök a felhőalapú megoldásoknak a vállalkozások és a közszektor általi széleskörű használatában rejlenek.
A stratégia kulcsfontosságú intézkedései az alábbiak:
- kijutás a műszaki szabványok útvesztőjéből ahhoz, hogy a felhőalapú szolgáltatások igénybe vevői élvezhessék az átjárhatóság, az adathordozhatóság és a visszafordíthatóság nyújtotta előnyöket; a szükséges szabványok 2013-ra történő kiválasztása;
- uniós szintű tanúsítási rendszerek támogatása a felhőalapú szolgáltatást nyújtó megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében;
- „biztonságos és tisztességes” szerződési feltételek kidolgozása a számítási felhővel kapcsolatos szerződésekhez, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat is beleértve;
- a tagállamok és az ipar részvételével az Európai Számítási Felhő Partnerség létrehozása annak érdekében, hogy kihasználjuk a közszektor vásárlóerejét (az összes IT-kiadás 20%-a), ezzel befolyásolva a felhőalapú szolgáltatások európai piacát, valamint növeljük a felhőalapú szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatók esélyeit arra, hogy versenyképesek legyenek; valamint olcsóbb és színvonalasabb e-kormányzati szolgáltatások nyújtása.
Neelie Kroes alelnök így nyilatkozott: „A számítási felhő alapvető változást hoz gazdaságunkban.
Uniós fellépés nélkül nemzeti határainkon belül rekedünk és így milliárdos gazdasági haszontól esünk el.
El kell érnünk a kritikus tömeget és Európa egészére vonatkozóan azonos játékszabályokat kell meghatároznunk. A számítási felhővel kapcsolatos vélt félelmeket meg kell szüntetnünk.”
Viviane Reding alelnök kijelentette: 
„Európának nagyban kell gondolkodnia.
A felhőalapú szolgáltatásokra irányuló stratégia fokozni fogja az innovatív számítástechnikai megoldásokba vetett bizalmat és lendületet fog adni annak a versenyképes egységes digitális piacnak, amelyben az európaiak biztonságban érzik magukat. Ehhez a Bizottság által ez év elején előterjesztett új adatvédelmi keretrendszer gyors elfogadása, valamint a biztonságos és tisztességes szerződési feltételek kidolgozása szükséges.”
A stratégiával kapcsolatos bejelentés kapcsolódik az adatvédelmi szabályok naprakésszé tételére vonatkozó 2012-es bizottsági javaslathoz, illetve a kiberbiztonság európai stratégiájához, amelynek előterjesztésére az elkövetkező hónapokban kerül sor. A számítási felhőre vonatkozó európai szabályok kidolgozása előfeltétele annak az akadálymentes digitális térnek, amelyben valóra válhat az igazi egységes digitális piac. Ezek az intézkedések egy olyan átfogó erőfeszítés részét képezik, amelynek célja a dinamikus és megbízható internetkörnyezet létrehozása Európában.
A számítási felhő előnyei a méretgazdaságosságában rejlenek. A számítási felhő technológiáját bevezető szervezetek 80%-a legalább 10–20%-os költségmegtakarítást ér el. Ezenkívül jelentős eredmények várhatók a termelékenység fokozásában, amennyiben a technológia széles körben elterjed valamennyi ágazatban.
A közös szabványok és egyértelmű szerződések hiánya számos potenciális felhasználót elrettent a felhőalapú megoldásoktól. A felhasználók nem biztosak abban, milyen szabványokra és tanúsítványokra van szükségük a követelmények és jogi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Ilyen kötelezettség például annak biztosítása, hogy saját adataik és ügyfeleik adatai biztonságban legyenek, illetve hogy az alkalmazások képesek legyenek együttműködni. A felhőalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók is átláthatóbb szabályrendszert szeretnének a felhőalapú szolgáltatások nyújtását illetően: hogyan lesznek rendezhetők a jogviták, illetve miképpen biztosítható, hogy az adatok és szoftverek könnyen legyenek mozgathatók a felhőalapú szolgáltatást nyújtó különböző szolgáltatók között.
Forrás: europa.eu (Press Releases) Digitális menetrend