A nyugat-balkáni kommunikációs vándorkonferencia ezúttal a tengerparti Selce városában adott inspirációt a résztvevőknek.
Richard Linning, a konferencia szervezőbizottságának egyik vezetője ütős mondattal nyitotta meg az eseményt: “Nem fogunk tudni tanulni egymástól, amíg folyamatosan kiabálunk a másik felé“. Az angol szakember a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Egyre inkább vélemény-buborékokban élünk és az információval túltöltött világunkban az egyre egyszerűbb üzenetek befogadására vagyunk képesek. Ennek veszélye a túlzott leegyszerűsítés, sztereotípiák és populista üzenetek erőretörése – egy olyan világban, amikor sokkal inkább megismernünk, megértenünk, beszélgetnünk kell egymással. Richard szerint ez korunk legnagyobb kihívása a PR szakma felé.
Erre erősített Svetlana Stavreva, az IPRA nemrég megválasztott elnöke is: szerinte ma már lassan több az író, mint az olvasó (a közösségi média és az internet adta lehetőségekkel élve gyakorlatilag mindenki hírgyártó is lesz), így a technológia használatára vonatkozó írásos, íratlan etikai szabályok, jó gyakorlatok kialakítása a kulcsfontosságú. A közösségi média használatával egyre pontosabban célozhatók az üzenetek, megérthetők az egyes érintetti csoportok érdekei, értékei, elvárásai – ezért a technológiát megtagadni felesleges; a felelős használatot viszont minél szélesebb körben terjeszteni.
 
A technológia használata és közösségépítés is egyre hangsúlyosabb eleme a turizmussal kapcsolatos kommunikációnak. Chris Pomeroy, a nemzetközi MMGY ügynökség egyik vezetője három fontos trendet emelt ki:

  1. a turizmus erősödése tapasztalatok és tudományos mérések szerint is csökkenti az erőszak, a háborúk és a konfliktusok kialakulását.
  2. a közösségi média és a sztereotípiák elképesztően egysíkúvá, unalmassá tehetik a turisztikai kommunikációt (néhány fehér homokos tengerpartnál már azt sem tudjuk, melyik kontinensen van; az instagram tele van ugyanolyan szögből készült selfiekkel, stb)
  3. a felelős turizmus nem csak a “hippi-túrákat” jelenti, hanem annak tudatos kezelését, hogy utazásunkkal a célországra, közösségekre milyen hatással vagyunk (pl: Amsterdam a turisztikai költségvetésének jelentős részét edukációra és nem látogatható helyek promóciójára fordította)

A konferencia idén is bővelkedett nemzetközi előadókban: a Viber kelet-európai kommunikációs vezetője a közösségépítésről, az Ericsson Tesla regionális vezetője a kommunikációban használt kreativitásról beszélt, Patrick Harrison (Károly herceg egykori kommunikációs vezetője) a királyi család médiakapcsolatairól árult el műhelytitkokat. A Renault CSR vezetője a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős kommunikációval kapcsolatban hangsúlyozta: “a CSR nem csak és elsősorban kommunikáció, a jó CSR jó kommunikáció nélkül nem működik.
Takashi Inoue, egy meghatározó japán PR ügynökség tulajdonosa tudományos megközelítésből beszélt a szakmája előtt álló kihívásokról: a hiperglobalizáció időszakában nem csak a kommunikáció, hanem a technológia, az üzleti és pénzügyek is egészen érdekes utat járnak be. Az igazán újító megoldások rendre több független szakma/ipar egy-egy közös projekt-ötletéből fakadnak, amelyek aztán változásra kényszeríthetik a hagyományos szereplőket. Kiemelte azt is, hogy ebben a világban, ahol szinte minden megtörténhet, különösen nagy szerepe van (kellene) az etikának. “Ez olyan, mint a GPS; kalandozhatsz jobbra-balra, de ott van egy iránytű, ami mindig segít felülről rálátni a dolgokra és visszatalálni a jó útra.
Az idei konferencia kétségtelen leghatásosabb, már-már showelőadását Nikolaos Dimitriadis tartotta. Az agykutató tudományos megállapításokkal (pl: hány másodperccel hamarabb detektálható egy ember döntése az agyhullámok alapján azelőtt, mielőtt azt megfogalmazná), érdekes kérdésekkel (pl: miért kell 18 évesen szakmát választania a fiataloknak, amikor a teljesen felelős gondolkodás csak 23-25 éves korukra alakul ki?), jónéhány provokatív gondolattal (pl: ha az ember nem mozog, akkor nem tudja rendesen használni az agyát – akkor miért ülünk egész nap a munkahelyünkön?) leckéztette meg a közönséget. Mégis a szakma számára legérdekesebb eredmények azok a kutatások, amik épp azt bizonyítják, hogy sok esetben a belső gondolataink, érzéseink által kiválasztott kémia reakció teljesen más, mint amit például egy kérdőív kitöltése, vagy egy interjú közben válaszolunk. A tudomány fejlődése egyre pontosabb mérésekre ad lehetőséget, így a kommunikációs szakma számára újabb területek nyílnak meg a mikrocélzásra … (szép új világ??)
A kétnapos esemény ezúttal is helyt adott a PRO.PR díjátadónak, ahol idén 21 emléktárgyat adtak át a zsűri által kiválasztott személyeknek, akik az elmúlt időszakban sokat tettek a hiteles, tisztességes kommunikációs szakma megerősítéséért. A konferencia 2020-ban Szlovéniába utazik, Terme Olimia fürdővárosba.