„A fenntartható fejlődés nem azt jelenti, hogy maradjon minden úgy, mint régen!”

A tavalyi sikert megismételve idén újra megrendezésre került a Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia, amelyet a Piac&Profit szervezett meg idén is.

Az idei konferencia célja, rávilágítani az egyes emberek felelősségére illetve tudatosítani, hogy mindenkinek szerepet kell vállalnia az együttműködésben, a változást csak a közös munka hozhatja el. A programok és előadások rámutattak arra tényre, hogy a megoldás a változásban, a cselekvésben rejlik: ,,A fenntartható fejlődés nem azt jelenti, hogy maradjon minden úgy, mint régen!” mondta Demcsák Mária, Piac & Profit főszerkesztője.

A konferencia fővédnökei Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja, László Ervin, a Budapest Klub alapító elnöke, a Giordano Bruno Globalshift Egyetem Kancellárja és Juhász Árpád geológus voltak.

 

László Ervin professzor az általános elvekről és a fenntarthatóság problémájáról szóló beszédében elmondta, hogy a bioszférában az ember az egyetlen olyan lény, amely létezésének tudatában él, ezért képes látni a tetteinek következményeit. Az élet feltétele az energia, amit az élő dolgok újra és újra felhasználnak, de jelenleg a társadalom a felhasználás során ebből az anyagból hulladékot termel. A Föld egy energianyitott, de anyagzárt rendszer. A mai kor embere az energiatőkét használja fel, így például a fosszilis energiahordozókat, ahelyett hogy az energiabevételt (pl.: Nap) a már ismert és meglévő tudás és technika által hasznosítaná. Ez nem fenntartható. Ami nem az energiabevételből származik, azt mi tesszük hozzá, ezzel felborítva az energiaegyensúlyt, amelyre az emberiség épül. Ma az általános tendencia, hogy a cowboy economy szellemében az energiatőkét használjuk úgy, mintha az kimeríthetetlen lenne. A megoldás a szinkronizáció a diverzitásban. A közösség csak akkor tartható fent biztonságosan, ha minden része hozzájárul a nagy egész kialakításához, tehát az egyes társadalmak, nemzetek kompenzálják és kiegészítik egymást, mert az emberiség egy globális faj, ami mára elérte határait.
A legfontosabb, amit észre kell vennünk, hogy a növekvő nyomás és frusztráció mellett már nem a régi krízisben levő rendszert kell stabilizálni, hanem alapjaiban kell megújítani, megváltoztatni az elveket és módszereket, mert ,,A krízis nem csak egy veszély, hanem egy esély.”

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a fenntarthatóság gyakorlati oldaláról tartott előadásában elmondta, hogy a kormányzatok általában rendszeridegennek ítélik a környezetvédelmi szervezeteket, anyagi ráfordításokat vonnak el tőlük és nem támogatják működésüket.
Az egyes személyek felelősségtudatosságával kapcsolatban Dr. Bagdy Emőke, szakpszichológus, előadásában kiemelte, hogy nekünk, embereknek a saját információs szintünkön kell cselekednünk. A nagy egészbe, a működő rendszerbe való tartozásunkat el kell ismernünk.

A konferencia résztvevői nemcsak plenáris, de szekcióüléseken csrélhettek eszmét különböző témákról: Energia, klímaváltozás, környezetvédelem, az üzleti döntéshozók szerepe és felelőssége, a boldogan végzett munka és a fenntartható fejlődés összefüggései, esélyegyenlőség, egyenjogúság.
Ruzsa Ágota, a SOL intézet igazgatója, Kovács Eszter, ügyvezető igazgató, Profil Training Kft., és Orosz Katalin, szakpszichológus mutatta be az önmegvalósítás és a fenntartható fejlődés közötti összefüggéseket. Ruzsa Ágota az egy szervezethez tartozó személyek együtt tanulásának eredményességét, a tanulóműhelyekben való részvétel hatékonyságáról számolt be. Kovács Eszter arról az összefüggésről beszélt, mely a kontrollérzet és a személyi fejlődés kapcsán tapasztalható. Ha úgy érezzük, hogy van hatásunk a világban zajló eseményekre, akkor megnő a figyelmi szintünk, kreativitásunk és kitartásunk. Orosz Katalin az ökológiai folyamatok ábrázolása által mutatta be azt a tendenciát, miszerint a társadalom csak az építő folyamatokra koncentrál. A lebontó és újrahasznosító ciklusokra nem fektet hangsúlyt, legszívesebben tudomást sem vesz róluk.

A rendezvény során kiosztották a 2011-es Ozone Zöld-díjat is. Nagyvállalati kategóriában környezetbarát festékeivel a JUB Kft. nyerte el az elismerést. A kis és középvállalati kategóriában a JUSTICE Security Kft. lett az idei nyertes, ahol a vagyonvédelem mellett a környezetvédelemre is hangsúlyt fektetnek.

A programok zárásaként a profitérdek és a fenntarthatóság, illetve a CSR- és kommunikációs szakma viszonyairól folytatott párbeszédet Bodroghelyi Csaba, ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület a Fenntarthatóságért, Jakab Roland vezérigazgató-helyettes, Ericsson Magyarország, Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke, Pálfalvi Márta, a Tesco vállalati kommunikációs vezetője. A beszélgetés során a résztvevők arra kerestek választ, hogy a profitorientált cégek szerint miért fontos együtt haladnia a profitérdeknek és fenntartható fejlődésnek.

Szeles Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem minden cég számára automatikus a CSR. A felelős működéshez hozzátartozik az érdekeltekkel való interakció, melyben a public relations fontos szerepet játszik, az érdekgazdákkal való kommunikáció révén.

Bodroghelyi Csaba arról az ördögi körről beszélt melyben jelenleg egész Európa vesztegel. Pánik van, melyet az adósságválság és a növekedési kényszer idéz elő. Ebben a helyzetben kell a vállalatoknak is működniük, a megoldást keresni, ami egy új gazdasági rendszerben rejlik. Pálfalvi Mária szerint a vállalatoknak muszáj a CSR-re figyelmet fordítaniuk, hiszen alkalmazottaik, részvényeseik által ők is a társadalom tagjai. A cégek gazdasági társulások, melyek célja profitot termelni, amire a társadalomnak is szüksége van.

A profit és a fenntarthatóság viszonyáról elmondta, hogy a rövidtávú profit sérülhet ugyan egy fenntarthatósági befektetés miatt, de a hosszú távú gyarapodást mindenféleképpen elősegíti. A beszélgetés során szóba került az, hogy sok cég, adományozásai által úgy érzi, eleget tesz a társadalom által támasztott kötelezettségeinek, miközben  az alapvető és legnagyobb fajsúlyú feladatának a felelős működés kellene hogy legyen. A Tesco például ennek jegyében megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat, hosszú és rövidtávú tervekkel harcol a klímaváltozás ellen. Jakab Roland arról számolt be, hogy az Ericsson, a magyarországi  kutatás-fejlesztés központja által igyekszik az oktatást támogatni. Szakembereiket a magyar oktatási rendszer termeli ki, ezért felelősségvállalási programjaikat a steakholdereik igényeihez alakítják. Az igény a fogyasztók oldaláról fogalmazódik meg, ezért a vállalat számára kiemelten fontos, hogy a vállalaton belül fenntarthatósági, felelősségvállalási programokat működtessen. Így például matematika versenyek, fizikaversenyek, a pedagógusok támogatása mellett, egyetemek számára laboratóriumokat hoznak létre, ahol saját alkalmazottaik önmegvalósító igényeire reagálva, oktatási lehetőséget is biztosítanak számukra. Pálfalvi Márta szerint, a CSR egy párbeszéd kell, hogy legyen a társadalom és a különböző szervezetek közöt
t.

CCO / Kovács Szabina