Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által létrehozott Demokrácia Akadémia idei tanévének egyik előadása a társadalmi kommunikáció szervezéséről szólt. Az előadást Barát Tamás az Általános Vállalkozási Főiskola tanára, a CCO Magazin Főszerkesztője tartotta.
Részlet az előadásból:
Amikor a társadalmi kommunikáció szervezéséről beszélünk, nem lehet nem beszélni a szervezetek kommunikációjának tudatos szervezéséről, azaz a public relations szemléletmódjáról és tevékenység együtteséről.
Mit is jelent a public relations kifejezés? A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció, egész Európára vonatkozó ajánlása szerinti meghatározás a következő:
“A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations feladata: elérni a közös megértést, létrehozni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szervezet és a közvéleménye, környezete között, a kétirányú kommunikáció útján.”
Belpolitikai életünk pártviszálykodásai, nem „ellenfél”, hanem „ellenség-képe” eredményeként ma már ott tartunk, hogy számos politikusunk összetéveszti a politikai propagandát és a public relationst, azaz szóhasználatukkal élve: píárkodik. Pedig erre korábban volt egy bevált, mindenki által jól értett kifejezés: agitációs propaganda.
Ma, számos politikusunk azt gondolja, hogy ez a kifejezés a szocializmus építésének lejárt lemeze. Szalonképesebb, korszerűbb tehát a „pr” kifejezés használata. S, használják is lépten-nyomon a piár kifejezést, bár nem tudják annak tartalmát. Erre álljon itt két példa. (S, hogy ne vádoljanak részrehajlással, mindkét oldalról.)
Egyik korábbi vezető politikusunkat egy újságíró megkérdezte egy rádióinterjú során, hogyan dolgozik az általa vezetett intézmény. Sommásan felelte: Jól. A mondat bővítésére irányuló kérdésre, már „nagyon jól” volt a válasz. Mire a riporter nem hagyta annyiban a dolgot ismét rákérdezett, hogy mint állampolgár ezt miért nem veszi észre? Erre a felelet, idézem: „Vegye tudomásul, hogy nekünk nem piárkodni, hanem dolgozni kell.” S, nézzük a másik párt-politikus hozzáállását: a parlamentben, kétperces felszólalásban a következő választ adta: „Vegyék tudomásul, hogy ez pártunknak nem a piárfogása, hanem ezt mi komolyan gondoljuk!”
Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy nem elegendő jó törvényeket alkotni, azokat a Parlamentben, a többség birtokában megszavazni, de el kell fogadtatni a társadalom tagjaival is. Ennek az elfogadtatásnak az első lépése a demokratikus kétirányú kommunikáció.
Nemrégiben volt annak a hatvanadik évfordulója, hogy 1948. december 10.-én az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Sajnos nehéz szívvel, de tudomásul kell vennünk, hogy jó néhány magyar politikus, vezető nem ismeri ezt az egyetemes érvényű dekrétumot.
A Nyilatkozat 19. cikkelye kimondja:
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
Van ennek a különben abszolút pozitív gondolatnak korlátja? Igen, van! A társadalom számos tagjában fel sem merül, hogy mi is a demokrácia határa.
A demokrácia alapja, hogy mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni! DE! Ez a véleménynyilvánítás nem mehet másik embertársunk rovására! Senki sem uszíthat másik embertársa ellen.
A huszonegyedik század eleji Magyarországon egyre inkább tapasztalhatjuk, hogy a pártütés szándéka erősödik, s már szándék szinten is eltűnni látszik a magyar társadalomból az igény a kétirányú kommunikációra, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokra, sőt magára a higgadt párbeszédre is.
A mai magyar társadalmi kommunikációban a türelmetlenség, az intolerancia, az áldemokrácia a legkarakterisztikusabb jellemzők.
A public relations szakma megtanítására a Demokrácia Akadémia időkeretében nem lehet vállalkozni. Egy dologra azonban elegendő az idő: egy gondolkodásmód megértésére, amit röviden így lehet megfogalmazni:
A demokratikus pr-szemléletmód alappillérei:
· a közös, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok kiépítése,
· a kölcsönös megértés létrejötte,
· a bizalom kialakulása és fenntartása
Mindenkinek tudomásul kell venni: A kölcsönös előnyökön és a kölcsönös megértésen alapuló társadalom hatékony működéséhez, a bizalom kialakulásához és fenntartásához nem elegendő demokratikusan gondolkodni, de úgy is kell kommunikálni, ugyanis a public relations feltételezi a demokráciát, a demokrácia feltételezi a public relationst.
A MEASZ Demokrácia Akadémia hallgatói számára készült oldal ide kattintva megtekinthető