Az európaiak csaknem fele szakképzésre iratkozik be a kötelező oktatás után. A képzés magas színvonala és a kiváló munkaerő-piaci kilátások miatt a legtöbb korcsoportnak általában kedvező véleménye van a szakképzésről. A 15-24 év közötti fiataloknak azonban csak 27 %-a mondja azt, hogy ajánlaná a kortársainak ezt a képzési formát, ami azt jelzi, hogy többet kell tenni a szakképzés arculatának javításáért és vonzóbbá tételéért ebben a kiemelten fontos korcsoportban.
Többek között ezeket a fő megállapításokat tette az Európai Bizottság által bemutatott „A szakképzés megítélése” című Eurobarométer-felmérés. A felmérést minden tagállamra kiterjedően, összesen 27 000 fő személyes megkérdezésével készítették el.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Úgy gondolom, hogy egy repülő utasaként mindenki számára fontosabb szempont, hogy a pilóta jól képzett-e, mint az, hogy hány diplomával rendelkezik. Az a célunk, hogy a gyakorlati és az elméleti képzésnek a szakképzési igényeknek megfelelő elegyét alakítsuk ki. A szakképzésbe való befektetés a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem egyik eszköze is. Magas színvonalú képzések révén elősegítjük a fiatalok személyes fejlődését és lehetőséget nyújtunk nekik arra, hogy olyan specifikus és máshol is alkalmazható készségeket sajátítsanak el, amelyekre a munkáltatóknak szükségük van. Előnyei ellenére a szakképzés azonban nem vonz elég fiatalt. Tovább kell fejlesztenünk a pályaválasztási tanácsadást és hatékonyabban kell felhívnunk a fiatalok figyelmét a szakképzettség munkaerőpiaci értékére.”
Az Eurobarométer jelentése szerint az EU polgárainak 47 %-a vett részt korábban vagy tanul jelenleg a szakképzésben. Ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak az országok között: Hollandiában 76%, Szlovákiában 70%, a Cseh Köztársaságban pedig 66 % vett, illetve vesz részt szakképzésben; míg ez az arány csak 24% Portugáliában és Spanyolországban, illetve 27% Máltán.
Az országukban a szakképzésről kialakult képet a válaszadók 71%-a ítélte pozitívnak és 23%-a negatívnak. A pozitív megítélés aránya a legmagasabb Máltán (92%), Finnországban (90%) és Ausztriában (88%) volt, míg a legalacsonyabb Szlovéniában és Hollandiában (50%), valamint Magyarországon és Belgiumban (59%).
Az Eurobarométer-jelentés, az összefoglaló és az országonkénti megállapítások ide kattintva elérhetők.
Európa-szerte a középfokú oktatásban részt vevő diákok mintegy 50%-a részesül szakképzésben, tehát ez a legnépszerűbb képzési forma a kötelező oktatást követően. Bár jelentős különbségek vannak az országok között, a beiratkozások átlagos száma az utóbbi években egyre csökken és a szektornak meg kell újulnia ahhoz, hogy megfelelő képzéseket tudjon kínálni. Az Európai Bizottság célzott beruházást és a szakképzés megújítását szorgalmazza, hiszen egy erős rendszer jelentősen növelné a versenyképességet és hozzájárulna a lemorzsolódás csökkentéséhez.
2010 decemberében 33 európai ország (az EU 27 tagállama, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország) oktatási miniszterei a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, valamint az Európai Bizottsággal együtt elfogadták a bruges-i közlemény elnevezésű intézkedéscsomagot, amely azáltal javítja az európai szakképzés minőségét, hogy elérhetőbbé teszi a fiatalok számára és jobban hozzáigazítja a munkaerő-piaci igényekhez. Megállapodtak a következő évtized közös célkitűzéseiben, és összeállították a következő négy évre vonatkozó cselekvési tervet is. A bruges-i közlemény a szakképzés terén megvalósuló európai együttműködésre irányuló koppenhágai folyamat legutóbbi felülvizsgálata.
A Leonardo da Vinci program révén 1995 óta az EU több mint 600 000 fiatal számára tette lehetővé a külföldi szakmai gyakorlaton való részvételt. Ezen kívül 110 000 oktatócserét és több mint 3 000, a szektort modernizáló projektet finanszírozott.
Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény