Az európai szomszédságpolitika öt évét a fokozottabb kereskedelem, több támogatás, élénkebb személyes kapcsolatok jellemzik. Az európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló éves jelentések ismét jól érzékeltetik, milyen nyilvánvaló előnyöket nyújt az Európai Unió a szomszédjai számára. Az elmúlt öt évben az Európai Unió fokozta kereskedelmi tevékenységét és a támogatásnyújtást, illetve az emberek közötti kapcsolatok élénkítésén és az EU és szomszédjai közötti együttműködés elmélyítésén munkálkodott. Ez az együttműködés felölelte a szomszédos országok gazdasági, politikai és ágazati reformjainak egészét. Jelentősen fejlődtek partnerségi kapcsolataink például a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a kutatás, az egészségügy és az oktatásügy területén. Mindezt a jelenlegi pénzügyi keret 32%-os megemelése segítette elő, mely keret 2013-ra meghaladja majd az évi 2 milliárd EUR-t.
„Az európai szomszédságpolitika valódi sikertörténet, amelynek alátámasztására számos konkrét eredményt hozhatunk fel például” – nyilatkozta Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Ám sok olyan feladat áll még előttünk, amelyet képesek vagyunk elvégezni – és el is kell végeznünk annak érdekében, hogy a világnak ez az általunk lakott szeglete biztonságosabbá, stabilabbá és virágzóbbá válhassék. E globalizált világban nekünk, európai és a földközi-tengeri országoknak kölcsönösen segítenünk kell egymást, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a gazdasági válsággal szemben. Csakis közös erőfeszítések árán győzedelmeskedhetünk napjaink új veszélyei és kihívásai – a nemzetközi terrorizmus, az emberkereskedelem és a határokon átnyúló szervezett bűnözés – felett. Erőinket egyesítve kell megoldást találnunk azokra a vitákra és konfliktusokra, amelyek továbbra is hátráltatják régiónk egyes részeinek fejlődését, és sokakat megfosztanak annak lehetőségétől, hogy a globalizáció előnyeiből részesüljenek. Azt szeretnénk, ha szomszédjaink tevékenyen hozzájárulnának arra irányuló erőfeszítéseinkhez, hogy a világ egyes, nálunk kevésbé szerencsés részeiben megteremtsük a békét és a biztonságot. Végül, mivel Európa a közös értékekre épül, azt kívánjuk, hogy szomszédjaink is élvezzék a nyitott és demokratikus társadalom, illetve a jogállamiság nyújtotta stabilitás és prosperitás előnyeit. E nagyra törő program számomra kulcsfontosságú prioritásnak számít a Lisszaboni Szerződés végrehajtása és az európai külügyi szolgálat létrehozása mellett. A szomszédságunkban található európai és földközi-tengeri országok az elsők között élvezhetik majd az aktívabb, következetesebb és hatékonyabb európai külpolitika előnyeit.”
Štefan Füle, a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos hozzátette: „Az európai szomszédságpolitika további erősítése nem kevesebb, mint az EU saját stabilitásába és prosperitásába való befektetés – és ennek meg kell mutatkoznia a partnereinknek tett ajánlatainkban is. Az európai szomszédságpolitikán mindenki csak nyerhet: minél ambiciózusabbak partnereink reformtörekvései, mi annál nyomatékosabb választ adunk. Szomszédjaink – keleten és délen egyaránt – jelentős előrehaladást értek el a gazdasági reformok terén. A jövő szempontjából fontos, hogy azon demokratikus és politikai reformok tekintetében, ahol valós, de általában a kívánatosnál lassabb előrelépést sikerült elérniük, nagyobb sebességre kapcsoljanak.”
Az európai szomszédságpolitika eredményei 2004–2009 között
2004-ben kétoldalú társulási megállapodások megkötésére került sor a déli ENP-partnerek többségével, míg a legelőrébb tartó partnerekkel folyamatban van a kapcsolatok megerősítése (például Marokkó 2008-ban elnyerte a kiemelt státuszt (statut avancé). Ami keleti szomszédjainkat illeti, a keleti partnerség célkitűzéseivel összhangban a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásokat ambiciózusabb társulási megállapodások váltják fel.
Az európai szomszédságpolitika céljai közé tartozik a kormányzás javítása is. A közelmúltbeli ukrajnai elnökválasztás, a moldovai országgyűlési választások második fordulója, valamint a Marokkóban és Libanonban lezajlott választások lebonyolításának javulása bizonyítja, hogy a demokratikus folyamat terén sikerült bizonyos haladást elérni.
Az egyesülés szabadsága, a halálbüntetés, a sajtószabadság, a kisebbségek jogai és más emberi jogok és alapszabadságok tekintetében több ENP-országban tapasztalható előrelépés, ám annak mértéke általában nem felel meg az európai szomszédságpolitikában és a cselekvési tervekben együttesen megfogalmazott elvárásoknak. Az igazságügyi és a közigazgatási reformok, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés terén szintén sok még a teendő. Ami a mobilitást illeti, az EU szomszédságában 2008-ban összesen 2 millió schengeni uniós vízumot adtak ki. Ukrajnával és Moldovával érvénybe léptek a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, Grúziával pedig megkezdődtek az ezekre irányuló tárgyalások. Moldovával és Grúziával mobilitási partnerségi megállapodások jöttek létre a jogszerű migráció elősegítésére. Mindazonáltal sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy kiaknázzuk az európai szomszédságpolitikában rejlő valamennyi lehetőséget, így ki kell dolgoznunk a rövid távú tartózkodásokra vonatkozó vízummentesség menetrendjét Ukrajna és Moldova esetében.
2004–2008 között növekedett az EU és az ENP-régió közötti kereskedelmi forgalom: az uniós kivitel 63%-kal, a behozatal 91%-kal nőtt (2009-ben a gazdasági és pénzügyi világválság hatására némi visszaesés volt tapasztalható). Az Európai Unió készen áll arra, hogy megkezdje a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi területekről szóló tárgyalásokat valamennyi szomszédjával, amint azok felkészültek erre. Más lépésekre is sor került a mélyrehatóbb gazdasági integráció érdekében, ideértve számos ágazati megállapodás megkötését a mezőgazdasági és halászati termékektől kezdve egészen a közös légtérig. Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Ukrajnával, Egyiptommal, Jordániával és Marokkóval erősödött az energiaügyi együttműködés az egyetértési megállapodások vagy nyilatkozatok aláírásának köszönhetően. 2009-ben bizonyos feltételek mellett jóváhagyták Ukrajna és Moldova csatlakozását az Energiaközösségről szóló szerződéshez, míg Grúzia megfigyelői státuszt kapott.
Az Európai Unió a 2007–2013 közötti időszakra csaknem 12 milliárd EUR-t irányzott elő az európai szomszédságpolitika végrehajtására. Ezenfelül az EU és a tagállamok költségvetéséből finanszírozott uniós szomszédsági beruházási eszköz pénzügyi támogatást biztosít a kiegyenlítő hatású kölcsönök számára a közlekedési, környezetvédelmi, energiaügyi, magán- és szociális szektorban végrehajtandó konkrét beruházások céljaira (2007–2009 között ebből az eszközből több mint 4,7 milliárd EUR értékben nyújtottak támogatást).
Az eu
rópai szomszédságpolitika célja a közös stabilitás, prosperitás és biztonság növelése. Az Európai Unió közös cselekvési terv alapján támogatja a partnerországokat abban, hogy a demokrácia és az emberi jogok normáinak javítására, az EU egységes piacához való hozzáférésük növelésére, a környezet minőségének javítására, valamint az Európai Unióval egyes területeken – így az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés és a migráció területén – folytatott együttműködés fokozására irányuló reformjaikat végrehajtsák. A Bizottság közzétette éves ENP-csomagját, amely a következőkből áll: egy, a program 2004-es elindítása óta elért szakpolitikai eredmények mérlegét tartalmazó közlemény, 12 jelentés, amely azon 12 ország 2009-ben elért eredményeit tartalmazza, amely az EU-val az európai szomszédságpolitika cselekvési tervét aláírta, valamint egy ágazati jelentés.
Forrás: Europa.eu
CCO / FPI info