A vállalkozások hozzáállásának felelősségteljesebbé válása fokozza és fenntarthatóbbá teszi a gazdasági növekedést. Ezért az Európai Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő a vállalkozó szellem és a felelősségteljes vállalkozás támogatására.
A szociális vállalkozásokra vonatkozó kezdeményezés segíteni fog abban, hogy kibontakozhassanak az ebben a feltörekvő ágazatban rejlő kihasználatlan lehetőségek. Ezt a vállalati társadalmi felelősségvállalást szolgáló ambiciózus stratégia egészíti ki, amely a bizalmat – különösen a fogyasztói bizalmat – és a vállalkozásoknak a társadalom jólétéhez való hozzájárulását hivatott növelni. Mindkét kezdeményezés annak megnyilvánulása, hogy a Bizottság fokozottabban törekszik a magánszféra bevonására a szociális és környezeti kérdésekbe, ennek pedig államháztartási megszorítások idején különös jelentősége van.
A Bizottság ezenkívül a multinacionális cégek átláthatóságának növelését és a fenntartható vállalkozási tevékenységnek e cégek körében való előmozdítását is szorgalmazza. A bányászati és erdészeti vállalkozásoknak nyíltabban el kell számolniuk az általuk világszerte kifizetett adókkal, járadékokkal és jutalékokkal.
A Bizottság végezetül a kkv-kre vonatkozó számviteli szabályok egyszerűsítését indítványozza, ami e vállalkozásoknak akár évi 1,7 milliárd EUR megtakarítást is jelenthet. A javaslatok szerint a tőzsdén jegyzett társaságokra – köztük a kkv-kre – vonatkozó munkaigényes jelentéstételi kötelezettségek is csökkennének, további költségmegtakarítást eredményezve.
Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Ez az intézkedéscsomag egyaránt szolgálja a vállalkozások és az egész európai társadalom érdekét. Mérsékli a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit, és kialakítja egy erős, dinamikus szociális piacgazdaság közép- és hosszú távú működési feltételeit.”
„A szociális vállalkozási szféra az egységes piac egyik kiaknázatlanul maradt szegmense – állapította meg Michel Barnier belső piaci biztos. – A szociális vállalkozás jó példa a vállalkozáshoz való olyan közelítésmódra, amely felelősségteljes és egyszersmind hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Ám arról is gondoskodnunk kell, hogy ne csak a szociális vállalkozások, hanem minden vállalkozás komolyan foglalkozzék a társadalom egészére gyakorolt hatásával: ezért azt szeretném, ha a multinacionális cégek – különösen a bányászatban és az erdészetben – nyíltabban számot adnának a világ különböző országainak államkasszájába általuk befizetett pénzekről.”
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos kifejtette: „A társadalmilag felelősségteljes vállalkozás igénye annak felismeréséből ered, hogy a válság nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem etikai természetű is. A szolidaritás, a fenntarthatóság, a társadalmi befogadókészség és az integritás olyan értékek, amelyeknek a vállalkozási szféra nem mindig felel meg, és véleményem szerint ezt sínylették meg gazdaságaink. Ez az, amire a szociális vállalkozás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás döntő hatással lehet, s ezáltal az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és növekedési célkitűzéseinek eléréséhez is hozzájárulhat.”
Az intézkedéscsomag fő elemei
A felelősségteljes vállalkozás ösztönzése
Az ásványianyag- és fakitermelési iparág által a világ különböző országainak államkasszájába befizetett pénzek átláthatóságának növelése érdekében a Bizottság országonkénti jelentéstételi rendszer bevezetését indítványozta.
Ez a rendszer azokra a magánkézben lévő uniós nagyvállalatokra és az európai uniós tőzsdéken jegyzett cégekre vonatkozna, amelyek a kőolaj‑, a földgáz‑, a bányászati vagy a fakitermelési ágazatban tevékenykednek. Az országonkénti jelentés annyiban különbözik a megszokott pénzügyi jelentéstől, hogy nem egyetlen, világszintű adathalmazt tartalmaz, hanem külön-külön ismerteti az adatokat minden olyan országra nézve, ahol az adott vállalkozás tevékenységet folytat. A multinacionális cég fogadó államonkénti adó-, járadék- és jutalékbefizetéseit ismertető jelentés megmutatja, hogy az adott cég hogyan hat a fogadó országok pénzügyeire. Ez az átláthatóság várhatóan fenntarthatóbb vállalkozásra fog ösztönözni. A szóban forgó ágazatokban tevékenykedő vállalkozások különböző fajtáinak az országonkénti jelentéstételi rendszerbe való bevonása érdekében a Bizottság egyaránt felül kívánja vizsgálni az átláthatósági irányelvet és a számviteli irányelveket, az előbbit a tőzsdén jegyzett cégek, az utóbbiakat a tőzsdén nem jegyzett nagyvállalatok bevonása érdekében.
Az átláthatósági irányelv tervezett felülvizsgálata révén továbbá megakadályozható, hogy egy befektető titokban szerezhessen irányítást biztosító részesedést valamely jegyzett cégben („rejtett tulajdonlás”). Az ilyenfajta gyakorlat ugyanis piaci visszaélésre adhat alkalmat, a befektetői bizalom csökkenését eredményezheti, és a befektetői szándékok összehangolását akadályozhatja. A Bizottság javaslata értelmében a befektetők kötelesek volnának minden olyan pénzügyi eszközt bejelenteni, amely gazdasági hatását tekintve részvénytulajdonlással egyenértékű.
A vállalati társadalmi felelősségvállalásáról szóló bizottsági közlemény e fogalomnak olyan, korszerűsített meghatározást ad, amely összhangban van a nemzetközileg elfogadott alapelvekkel és iránymutatásokkal. A közlemény olyan stratégiát fogalmaz meg, amelynek köszönhetően a vállalkozások sikeresebben tudják a bennük rejlő lehetőségeket kiaknázni. A cél a vállalkozási szférába vetett bizalom növelése: ezt szolgálja a vállalati társadalmi felelősségvállalás európai díjának 2013-ra tervezett bevezetése, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos többszereplős platformok létrehozása egyes érintett ipari ágazatokban.
A szociális vállalkozási tevékenység megkönnyítése
A szociális vállalkozás olyan gazdasági társaság, amelynek pozitív társadalmi hatása van, és amelynek működése szociális célkitűzéseket szolgál, nem pedig pusztán a minél nagyobb haszonszerzést. A szociális gazdaság jelenleg az európai vállalkozások 10%-át foglalja magában, és több mint 11 millió fizetett alkalma
zottat foglalkoztat. További fejlődését a „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezésnek több intézkedése hivatott támogatni. A kezdeményezés javaslatokat tartalmaz a szociális vállalkozások finanszírozáshoz jutásának előmozdítására (többek között a strukturális alapokból való uniós finanszírozás révén, továbbá azon leendő finanszírozási eszköz létrehozásával, amely a szociális befektetési alapokat és pénzügyi közvetítőket tőkeeszközökkel, valamint hitelviszonyt megtestesítő és kockázat-megosztási eszközökkel lesz hivatott ellátni), valamint intézkedéseket javasol a szociális vállalkozások láthatóbbá tételére és szabályozási környezetének egyszerűsítésére (ide tartozik az európai alapítvány statútumára vonatkozó leendő javaslat, a közbeszerzési szabályok közeljövőbeli felülvizsgálata, valamint a szociális és helyi érdekű szolgáltatások állami támogatására irányuló intézkedések).
A kkv-k bürokratikus terheinek csökkentése
A számviteli irányelvek módosítására irányuló javaslatával a Bizottság a kisvállalkozások adminisztratív terheit kívánja csökkenteni. A pénzügyi kimutatáskészítés egyszerűsítése révén e kimutatások összehasonlíthatóbbá, áttekinthetőbbé és érthetőbbé is fognak válni. A pénzügyi kimutatások felhasználói – például a részvényesek, a bankok és a beszállítók – könnyebben át fogják látni az adott cég teljesítményét és pénzügyi helyzetét. A becslések szerint a kkv-knél elérhető megtakarítás évi 1,7 milliárd EUR.
Ezenkívül az átláthatósági irányelv tervezett módosítása következtében a tőzsdén jegyzett vállalkozások – beleértve a kis- és közepes méretű részvénykibocsátókat is – nem lennének többé kötelesek negyedévente pénzügyi kimutatást közzétenni. Ez további költségmegtakarítással járna, és hozzájárulna a rövid távú szemlélet háttérbe szorításához a pénzügyi piacokon.
A következő lépések:
A felelősségtudatosabb vállalkozásra irányuló javaslatcsomag előzménye az egységes piaci intézkedéscsomag (lásd IP/11/469), amelyben a Bizottság tizenkét munkaterületet jelölt ki az egységes piac fellendítésére és a fenntartható, intelligens és társadalmilag befogadó növekedés szolgálatába állítására 2012-ig. Az akkor kijelölt kulcsintézkedések közül egyik a kis- és középvállalkozások létrejöttének és fejlődésének intelligens szabályozás és adminisztratív tehermentesítés révén való előmozdítása, egy másik pedig a szociális vállalkozási tevékenységnek kedvező szabályozási légkör kialakítása.
A számviteli irányelvek és az átláthatósági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatok most az Európai Parlament és az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa elé kerülnek elfogadásra. A szociális vállalkozásra vonatkozó közlemény az elkövetkezendő két év számos jogalkotási és nem jogalkotási természetű kezdeményezésének kiindulópontja lesz. E kezdeményezéseknek az érdekeltekkel való megvitatására legközelebb a Bizottság által a szociális gazdaság és a szociális vállalkozás tárgyában, 2011. november 18-án Brüsszelben szervezett konferencián nyílik alkalom.
Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény