Híradóelemzés – 2015. I. negyedév

A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti híradóit vizsgálta 2015 első negyedévében. A vizsgált időszakban jelentős átalakulás következett be a magyar médiapiacon: az M1 hírcsatornává alakult március 15-ével, a nemzeti főadó pedig a Duna Televízió lett. A köztévé átalakításának célja a párhuzamosságok megszüntetése és az egyes csatornák önálló profiljának kialakítása volt. E változás hatása a híradók vizsgálata során is megjelenik. A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti híradóit vizsgálta 2015 első negyedévében. A vizsgált időszakban jelentős átalakulás következett be a magyar médiapiacon: az M1 hírcsatornává alakult március 15-ével, a nemzeti főadó pedig a Duna Televízió lett. A köztévé átalakításának célja a párhuzamosságok megszüntetése és az egyes csatornák önálló profiljának kialakítása volt. E változás hatása a híradók vizsgálata során is megjelenik.

 

Összefoglaló

A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti híradóit vizsgálta 2015 első negyedévében. A vizsgált időszakban jelentős átalakulás következett be a magyar médiapiacon: az M1 hírcsatornává alakult március 15-ével, a nemzeti főadó pedig a Duna Televízió lett. A köztévé átalakításának célja a párhuzamosságok megszüntetése és az egyes csatornák önálló profiljának kialakítása volt. E változás hatása a híradók vizsgálata során is megjelenik, ugyanakkor a tendenciákról pontos képet csak a következő hónapok elemzésével tudunk adni.

2015 első negyedévében összesen 12001 tudósítás jelent meg a vizsgált csatornák esti híradóiban. A legtöbb tudósítás a TV2 műsorában hangzott el, összesen 2742, az RTL Klub 2424 hírt tett közzé, míg az M1 híradójában 2275 tudósítás szerepelt. A HírTV esetében e mutató 1544 darab volt, míg az ATV adásában 1562 beszámoló kapott helyet. A legkevesebb tudósítás a Duna Televízió műsorában hangzott el, szám szerint 1454.

A vizsgált időszakban összesen 4321 magyar vonatkozású politikai hír jelent meg, amely 36 százalékos arányt jelent az összes beszámolóhoz képest. E mutató 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben volt. A politikai hírek aránya a TV2 műsorában volt a legalacsonyabb, 16,5 százalék, amely gyakorlatilag megegyezik az előző negyedévben mért adattal. Az RTL Klub híradójában 25,1 százalék volt ez az érték, amely 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi év végén. A politikai hírek szerinti rangsorban a Duna Televízió megelőzte a HírTV-t. Míg az utóbbi csatorna híradójában 673 politikai hír szerepelt, ami 43,6 százalékos aránynak felelt meg, addig az említett közszolgálati adó esetében 692 darab és 47,6 százalék volt e mutató.

Arányaiban az ATV műsorában jelent meg a legtöbb magyar vonatkozású politikai hír: a 847 elhangzó tudósítás 54,2 százalékos aránynak felelt meg. Az M1 esetében ez az érték 46,1 százalék volt a vizsgált három hónap során.

Az M1 havi adatit vizsgálva megállapítható, hogy március 15-ét követően jóval több tudósítás kapott helyet a csatorna híradójában: míg a hónap első felében átlagosan 23,1 hír jelent meg az M1 esti híradójában, addig a második részében 35,6-ra emelkedett e mutató. E változás azonban nem érintette a politikai hírek számát, hiszen az hasonlóképp alakult, mint a struktúraváltás előtt.

2015 első negyedévében a pártpolitikai hírek aránya 25,9 százalék volt a vizsgált csatornák híradóiban, így megmaradt e kategória dominanciája az előző  negyedévhez hasonlóan. 2014 végéhez képest emelkedett a gazdaságpolitikai és szakpolitikai hírek aránya: előbbi esetében 19,1 százalék volt ez a mutató,  amely 4,6 százalékpontos emelkedést jelent, míg a szakpolitikai hírek aránya 10,2 százalékról 12,8 százalékra emelkedett.

Összesítésünk szerint január hónap során az útdíjrendszer jelent meg legtöbbször a politikai tudósításokban, összesen 128 hír középpontjában állt ezen ügy. Januárban a vezető politikai ügyek közé tartozott a bevándorlás-vita, a devizahitelesek megmentése, a frankárfolyam alakulása, illetve a terrorizmus  jelentette kihívások is.

Februárban több ügy is hasonló nagyságrendben jelent meg a tudósításokban. A legtöbb beszámoló Vlagyimir Putyin látogatásának kapcsán született, szám szerint 85 darab. A veszprémi időközi választással 81 tudósítás foglalkozott, míg a harmadik helyre a bevándorlás ügye került.

Márciust egyértelműen a brókerbotrányokról szóló hírek határozták meg, összesen 252 politikai tudósítás foglalkozott az ide sorolható ügyekkel. A nemzeti  ünnep politikai vetülete 80 megjelenést eredményezett, míg a vasárnapi nyitva tartás kérdéseivel 73 tudósítás foglalkozott.

A vizsgált időszakban összesen 9482 szereplő álláspontja jelent meg a magyar vonatkozású politikai hírekben, amely tudósításonként 2,19-es átlagnak felel meg.

A kormányzati álláspontok aránya a negyedév során 22,4 százalék volt. A pártok közül az MSZP szerepelt a legtöbbet, az összes megjelent álláspont 8,3 százaléka tartozott a szocialista párthoz.

A Fidesz esetében e mutató 7,7 százalék volt, míg összesítve a harmadik helyre a Jobbik került 4,7 százalékos aránnyal. Az LMP megjelenéseinek aránya 4,3 százalék volt, míg a Demokratikus Koalíicóé 3,8 százalék.

A pártmegjelenések csatornánkénti bontása vegyes képet mutat. Míg a TV2, az M1 és az ATV műsorában az MSZP szerepelt a leggyakrabban a pártok  közül, addig a többi csatorna esetében a Fidesz kapta a legtöbb megjelenési lehetőséget. Összesítve a Jobbik végzett a pártok között a harmadik helyen, azonban a csatornák között ez csak a közszolgálati adókra és a HírTV műsorára igaz. A TV2 híradójában a Jobbik álláspontjainak aránya 3,2 százalékot tett  ki, ezzel a párt a negyedik helyen zárt a csatorna műsorában. Az RTL Klub és az ATV műsorában nem csak a Demokratikus Koalíció, hanem az Együtt és az LMP megjelenéseinek aránya is magasabb volt, mint a Jobbiké.

A kormányzati szereplők közül Orbán Viktor jelent meg legtöbbször önállóan, szám szerint 373 alkalommal. A miniszterelnök után Szijjártó Péter és Varga Mihály következik 196 és 151 saját hangon történő megjelenéssel. A kormánypárti szereplők közül – az előző negyedévi eredményekhez hasonlóan – ismételten  Rogán Antal szólalt meg a legtöbbször, összesen 223 alkalommal. Az ellenzéki pártok politikusai között Tóbiás József végzett az első helyen. E listán második Szél Bernadett 108 ilyen megjelenéssel, míg a harmadik helyezett Schiffer András 84 megszólalással.

A teljes elemzés ide kattintva olvasható el.