Emberi érzelmek, reakciók – nem csak a kommunikációt alakítják át, hanem a vállalatot magát is. A Communications Director magazin nagyvállalati előfizetőknek szóló harmadik számának a központi témája az emóciók körül mozog, amiket a poszt-technológiai korban újra fel kell fedezzünk a vállalati kommunikációban, a PR-ben és a menedzsmentben is.
A digitális technológia, a közösségi média, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás komoly hatással vannak a kommunikációra – ezek mindegyike exponenciális ugrást jelent a korábbiakhoz képest és elfogadásuk, beépülésük is egyre rövidebb idő alatt történik meg. Az érzelmekről fontos beszélni, nehogy elfelejtsük, hogy a technológia az embereket és az emberek közötti kommunikációt szolgálja, s a téma megjelenése is azt sugallja, hogy a kommunikációs iparág jövőjét nem feltétlenül a technológiai újdonságokról szóló hírek, hanem az emberekhez – fogyasztókhoz, alkalmazottakhoz, partnerekhez – valóban közelebb került vállalatok fogják meghatározni.
A mai nagyvállalat hatékony vezetése érzelmileg érett szervezetet és empatikus vezetést feltételez. Mindannyian tisztában vagyunk a leadership időtlen fogalmaival, mint az integritás, a kompetencia, a döntéshozás és a vízió.
Az újfajta vezetés elfogadja és támogatja az érzelmeket és azok kinyilvánítását.
Írta: Annette B. Czernik
Az analitikus intelligencia (IQ), bár igen fontos szerepet tölt be, csak másodlagos lehet az érzelmi intelligencia (EQ) mögött, ha arról van szó, hogy a szervezet tagjai jól kijöjjenek egymással és elérjék a céljaikat.
A hatékony vezető magas érzelmi intelligenciájú, ami kifejezett előnyökkel jár:
- Gyorsan megérti, hogy mit érez a másik és miért viselkedik úgy
- A környezetében lenni értéknek számít
- Feszült szituációkban is nyugodt marad, jól kezeli a nyomást
- Lelkes és optimista a munkával kapcsolatban
Nem csak a vezetőkre igaz, hogy az egyéni képesség az érzelmek felismerésére, elemzésére és kontrollálására elég jó előjelzője a másokkal való kapcsolat sikerének. Ehhez az út a kiváló önismereten át vezet.
Hogyan tehetnek szert a vezetők érzelmi intelligenciára?
1., Ön-menedzsment (self-management)
Az érzelmeket konstruktív döntések meghozására érdemes használni. Egy túl stresszes szituációban, amikor valaki elveszti a kontrollt az érzelmei felett ugyanúgy elveszíti az átgondolt és megfelelő döntések meghozásának képességét is. Ezzel ellentétben, akik képesek a kontrollt fenntartani, ritkán hoznak elhamarkodott és érzelmi alapú döntéseket, sosem támadnak meg másokat szóban, nem használnak általánosításokat vagy mondanak ellent a saját értékrendjüknek.
2., Öntudat (self awareness)
Annak megértése, hogy az érzelmek miként befolyásolják gondolatainkat és viselkedésünket
tisztában van az erősségeivel, gyengeségeivel és alázatosan viselkedik.
3., Közösségi tudatosság (social awareness)
A közösségi tudatosság lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük és értelmezzük azokat a non-verbális jeleket, amikkel a környezetünk folyamatosan kommunikál velünk.
4., Kapcsolatok kezelése (relationship management)
Ha másokkal jól akarunk együtt dolgozni, az az érzelmi tudatossággal kezdődik és azzal, hogy felismerjük és megértjük, hogy mások mit élnek át.
Az érzelmi tudatosságra építve többi közösségi, érzelmi képesség is kifejleszthető annak érdekében, hogy a kapcsolatok hatékonyak, gyümölcsözőek és harmonikusak legyenek.
Érzelmi márkázás: a cél a régi, az eszközök újak
Írta: Tom Robinson
A reklám régóta érzelmek keltésével dolgozik, de ugyanez igaz a vállalati kommunikációra is: ma már sosem látott mennyiségű eszköz áll a kommunikátorok rendelkezésére ahhoz, hogy az érdekeltekkel érzelmi alapú kapcsolatokat építsenek fel.
Az érzelmi márkázásról sokan úgy beszélnek, mint valami újdonságról, pedig a márkák emberemlékezet óta azon vannak, hogy a vásárlók és a termékek, szolgáltatások, vállalatok és szervezetek között kapcsolatot építsenek ki, és ez a kapcsolat mindig egyszerre volt funkcionális és érzelmi alapú. A vállalatok folyamatosan keresik a módját annak, hogyan építhetnek ki mély érzelmi alapú kapcsolatot a célközönségeikkel, s erre a modern technológia számos eszközt ad a marketingesek kezébe. Ami valóban inspirálja az embereket és segít az érzelmi kötődés létrehozásában, az a kreativitás, ahogy a márkák megteremtik az egységességet az eszközeik, csatornáik és az általuk választott értékek között.
Érzelmi alapú kapcsolatok kiépítése
A technológia alapú eszközök is javarészt az emberek között hagyományosan meglévő kapcsolati sémákat másolják le, de igaz az is, hogy sosem volt ennyi lehetősége a márkáknak a kapcsolatok létrejöttét támogatni.
1., Ismerd a célközönséged: Ismerd és értsd meg az érzelmi állapotukat, szükségleteiket és vágyaikat.
2., Légy feltűnő: A nagy márkák nagy ötletekkel dolgoznak. A nagy ötleteknek van elég erejük ahhoz, hogy inspiráljanak, motiváljanak és hatást váltsanak ki.
3., Építs bizalmat: A bizalom szempontjából a konzisztencia és a szavahihetőség a legfontosabb értékek. Ezeket nem csak a márka kommunikációjában, hanem minden érintkezési ponton egységesen érdemes megjeleníteni.
4., Az értékek ereje: Akkor a legvalószínűbb, hogy érzelmi kötődés alakul ki, ha az értékek közösek. Ezek az értékek időben is változnak, ami nagy kihívás elé állítja a vállalatokat.
5., Történetmesélés: Évezredek óta történeteket mesélünk egymásnak, és ezeket a módszereket már sok márka sikerrel alkalmazza. Ez nem csak a figyelem megragadásáról kell, hogy szóljon, hanem a megtartásáról is.
6., Érzékekre ható márka és technológia: Napjainkban a technológia számos eszközt ad a marketingesek kezébe a teljeskörű márkaélmény kialakítására. Tartalmakat már számtalan platformon juttatjuk el a közönséghez, akik a kinézeten túl már arra is kíváncsiak, hogy a márka hogyan hangzik, milyen érinteni vagy milyen illata van.
7., Ellenőrzés és bevonás: A technológia nem csak a médiafogyasztási platformokat alakította át, hanem azt is, hogy az emberek márkákhoz való viszonyát is. Már nem csak befogadók, hanem a történet aktív szereplői, akik tartalmakat perszonalizálnak, alkotnak, közös élményeket hoznak létre a márkával.
Az igazán hősies vezetők ma az alázatosság és sérülékenység útját követik.
Írta: Robert Phillips
A szerző, Robert Phillips 2015 óta érvel amellett, hogy a PR halott. A fake news, amiről 2015-előtt nem igazán lehetett hallani a legjobb bizonyíték arra, hogy a PR igenis tovább él, csak éppen nem a legkellemesebb formájában. A fake news, a fake leadership és a hamis bizalom (fake trust) korunk legfontosabb problémái.
Vállalati interregnumban élünk, a személyes adatok kereskedelme, a technológiai monopóliumok ereje, a pupulizmus térhódítása és az emberek kiábrándultsága mind azt jelzik, hogy valami készülőben van, de még nem formálódott vezető gondolattá. Ebben a diszfunkcionális, polarizált világban radikális, aktivista típusú vezetésre van szükség és ez a kommunikációs térképet is átrajzolja.
A vállalati célok újraértékelése és átfogalmazása sohasem volt ennyire sürgető, a veszélyeket leginkább azok érzik, akik az ellentmondásos szektorokban (alkohol, gyógyszer, élelmiszeripar) alkotnak stratégiákat. Ma már nem elég párbeszédbe elegyedni. Meg kell érteni a problémákat és vitákat kell indítani, platformokat építeni és vezetni a beszélgetést, mert ezek mentén épül bizalom. Ez már nem PR, hanem igazi emberi kapcsolatok.
A vállalat megítélése csak annyira jó, amennyire a legmegbízhatatlanabb kollégáé.
Írta: Ralph Tench, Ansgar Zerfass, Dejan Vercic
Szavahihetőség: ez az új fogalom a bizalom helyett. A szavahihetőségnek 4 pillére van: őszinteség, kompetencia, megbízhatóság, jószándék.
A vállalatok már olyan szinten fonódnak össze, hogy egy-egy szektorban már egy nem megfelelően viselkedő vállalat le tudja rontani az egész szektor hitelét, gondoljunk például a Facebookra és a tech szektorra, vagy egy-egy bankra, mely viselkedése az egész szektorra kihatással van.
A mai idők PR-je nem azt kívánja Donald Trumptól, hogy jó szlogent találjon, hanem hogy valóban megkérdezze: Szerinted mi kell ahhoz, hogy Amerika újra nagy legyen?
Agilis módszerekre van szükség a kommunikáció-tervezésben.
Írta: Kirstin Simons
A kommunikációs stratégia a mai napig többségében egy lineáris folyamat, meghatározzuk az okos célokat, a célok eléréséhez szükséges lépéseket, azok kívánt eredményeit és azt, hogy ezt a folyamatot miképpen ellenőrizzük. Ugyanakkor a kommunikáció ma sokszereplős, sok felületen zajlik, meglepő mértékben interaktív, 24 órás jelenlétet követel meg és a kontextus is gyakran változik. A lineáris tervezéssel ez már nem követhető megfelelően és senki sem fogja kivárni az akár több hónapos stratégiaalkotási folyamat végét. Agilis módszerekre van szükség a kommunikáció-tervezésben is, amely képes a váratlan változásokat is a terv integráns részeként kezelni. Az agilis stratégia tervezés kiindulópontjai:
- a folyamatok helyett az embereken van a fókusz
- a változásokra válaszol a terv követése helyett
- keresztfunkciós együttműködés a silók helyett
- one-pager a hosszú dokumentumok helyett
A kommunikáció stratégiai tervezés 8 alapköve:
Írta: Frank Körver, Betteke van Ruler
1., Vízió: Milyen fejlesztések zajlanak a kommunikáció területén és ezek hogyan relevánsak?
Hogyan járul kommunikáció a szervezet céljainak eléréséhez és mi ebben a kommunikációs kollégák szerepe?
2., Belső helyzet: Mi történik a szervezetben? Mi a szervezet kommunikációs stílusa?
3., Külső helyzet: Mik a releváns szociális trendek? Mik az aktuális problémák és mi a célcsoport véleménye róluk?
4., Ambíció: Mik az alapvető feladataink és mit akarunk elérni a következő időszakban vagy ebben a helyzetben?
5., Elszámoltathatóság: Ki miért felelős? Mik a KPIok és hogyan lesznek ezek transzparensek?
6., Érdekeltek: Kik azok a személyek, vagy csoportok, akiknek a hozzájárulása elengedhetetlen a terv sikeréhez? Kik azok, akikkel együtt kell dolgozni, vagy akik hozzájárulnak a terv megvalósításához?
7., Erőforrások: Mely emberekre van szükség az ambíciók eléréséhez? Milyen típusú és mekkora büdzsére van szükség?
8., Játékmenet: Az operatív stratégia: Ki mit csináljon, kivel szükséges partneri viszont kialakítani és ez hogyan fog megtörténni? Tervezési menetrend és prioritások: Mi az első teendő és mi az, ami még várhat?