Az EU tagországok átlagát meghaladó, és a fél évvel ezelőtti eredményekhez képest is növekvő bizalmat élvez az EU a magyar válaszadók körében.
Az unióba, és annak intézményeibe vetett bizalom tagállami összehasonlításban is kiemelkedően erős Magyarországon. Mindemellett az őszi Eurobarometer kutatás rávilágított arra is, hogy a magyarok továbbra is rendkívül pesszimisták a hazai gazdasági helyzetet illetően, valamivel kedvezőbben vélekednek azonban saját foglalkoztatottsági és egyéni háztartásuk pénzügyi helyzetéről.
Eurobarométer kutatás
Az eddigi felmérésekhez hasonlóan Magyarországon az európai átlagnál (50% a 78%-hoz képest) sokkal kevesebben elégedettek saját életükkel. Jelenleg csaknem minden magyar megkérdezett (93%) rossznak tartja saját országa gazdasági helyzetét, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot (70%). Az EU-s és világgazdasági helyzetet az EU-27 átlagához hasonlóan azonban a magyar válaszadók is kevésbé negatívan látják. A munkanélküliség csökkentését és a gazdasági helyzet javítását vélték a legaktuálisabb kérdéseknek a megkérdezettek. A megélhetési problémák szembetűnőek, az áremelkedés, az egészségügy és az államadósság témája intenzíven foglalkoztatja a magyar válaszadókat.
A pénzügyi és gazdasági válság megítélésénél a magyarok az EU-átlagnál optimistábbak a válság utáni munkapiaci helyzet fellendülésével kapcsolatban. Az interjúalanyok 54 százaléka szerint már túl vagyunk a mélyponton. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a háztartások többségénél továbbra is hiányzik az anyagi biztonság és a hosszú távú tervezés lehetősége. Magyarországon a megkérdezettek fele napról-napra él, csak a háztartások 17 százaléka tud 1-2 évre előre tervezni.
A válság káros hatásainak enyhítésére alkalmas szereplőkre és intézkedésekre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból látszik, hogy a magyarok az EU eddigi válságkezelő intézkedéseit és a kijelölt irányokat erősen támogatják. Véleményük szerint szükség van a tagállamok szorosabb együttműködésére, a gazdasági koordinációt azonban az EU-s átlagnál kevesebben tartják hatékony eszköznek. Érdekes, hogy magasabb az EU-27 átlagánál (48% a 39%-hez képest) a közös valuta válságban játszott pozitív szerepének támogatottsága is, annak ellenére, hogy az ország még nem tagja az euró-övezetnek. A magyar megkérdezettek fele szerint a válságból való kilábalásban a legfontosabb szempont az államháztartási hiány és adósság csökkentése, míg az európai országok átlaga alapján az oktatás és szakképzés javítása tűnik a gazdaság motorjának.
A magyar válaszadók a legtöbb területen az uniós átlagnál nagyobb mértékben támogatják az EU szerepvállalását a globális pénzügyi piacok újraszabályozásában. A magyarok 91%-a szerint az Európai Uniónak határozottabb szerepet kellene vállalnia a globális pénzügyi piacokra vonatkozó új szabályok kialakításában. A megkérdezettek ötöde az EU-t tartja legalkalmasabbnak a globális pénzügyi piac szabályozására és megreformálására. A magyar válaszadók az uniós átlagnál is jobban támogatják az adóparadicsomok felszámolását, emellett erős a bankprofit megadóztatásának illetve a banktranzakciós adó bevezetésének igénye. A magyarok az uniós átlagnál nagyobb mértékben támogatják a pénzügyi szektor kereseteinek szabályozását, a spekulatív befektetési alapok szigorúbb szabályozásának elvárása pedig Magyarországon a legerősebb a tagállamok közt.
Pozitív eredmény, hogy az EU 2020 stratégia számszerűsített célkitűzéseit mind a magyarok, mind pedig az EU-s átlag alapvetően reálisnak ítélte. Ugyanakkor kihívást jelenthet, hogy az előző felméréshez képest megnőtt azok aránya, akik ezeket túl ambiciózusnak látják. Ezt a trendet részben mégis kompenzálja a célokat túl szerénynek ítélők csoportja. A kezdeményezések és a célkitűzések nagyfokú támogatásából is látszik, hogy a magyarok úgy gondolják, az EU egy hosszútávon jelentős és pozitív eredményeket hozó, hatékony stratégiai tervet dolgozott ki. A célkitűzések és a feladatok relevanciáját mutatja, hogy Magyarországon igen alacsony azok száma, akik nem tudtak véleményt alkotni.
Az válaszadók külön is értékelték, hogy véleményük szerint a kezdeményezések mennyire segítik a válságból való kilábalást. A magyarok 60%-a szerint az EU kedvező tendenciákat mutat fel és meg tud felelni a világ új kihívásainak. Ezzel az aránnyal Magyarország a legoptimistább országok közé tartozik néhány közép-kelet-európai és skandináv országgal együtt.
A standard Eurobarometer 1973-ban indult. A felmérés minden alkalommal tagállamonként körülbelül ezer személyes interjúból áll, és évente kétszer jelenik meg. A mostani jelentés a Standard Eurobarométer 2010. november 13-26 közötti adatfelvétele alapján készült. A felmérést 32 országban végezték el: az Európai Unió 27 tagállamában, négy tagjelölt országban (Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország és Izland), valamint a ciprusi török közösségben, amely a sziget északi, a Ciprusi Köztársaság által nem ellenőrzött részén található.
Forrás: ec.europa.eu