Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontján keresztül elvégzett vizsgálatsorozat becslése szerint kilenc ágazatban az összes értékesítés 7,4%-a, azaz több mint 14 272 milliárd Ft esik ki a hamisított áruk piaci jelenléte miatt. Minden évben további 10 455 milliárd Ft veszik el az EU gazdaságában az ezen ágazatokban megvalósuló hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, mivel a gyártók kevesebb árut és szolgáltatást vásárolnak a beszállítóktól, ami más területeken is továbbgyűrűző hatásokat okoz. A vizsgálat eredményeiről lapunk a következőkben számol be.
Hamisított áruk piaci jelenléte okozta károk
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontján keresztül elvégzett vizsgálatsorozat szerint a kilenc érintett ágazat a következő: kozmetikumok és testápolószerek; ruházat, lábbelik és kiegészítők; sportcikkek; játékok; ékszerek és órák; kézitáskák; zenei felvételek; szeszes italok, bor és gyógyszerek.
Ezek a kieső értékesítési árbevételek egyben közel 500 000 munkahelyet érintenek, amely közvetlenül azért szűnik meg vagy nem létesül az EU-ban ezen ágazatokban, mert a jogszerűen működő gyártók és egyes esetekben forgalmazók kevesebb embert foglalkoztatnak, mint amennyit a hamisítás és a kalózkodás nélkül foglalkoztatnának.
Ha figyelembe vesszük a hamisítás más ágazatokra gyakorolt további hatását, az EU gazdaságának más területein további 290 000 munkahely kiesésével számolhatunk.
A vizsgálatokat az EUIPO 2015 márciusa és 2016 szeptembere között végezte el, hogy teljesebb képet alkosson a hamisítás és a kalózkodás gazdasági költségeiről az EU-ban.
A vizsgálatsorozat a hamisítványok államháztartásra gyakorolt hatását is nyomon követi. A hamisításból és kalózkodásból eredően e kilenc ágazatban évente kieső kormányzati bevételeket 4 274 milliárd Ft-ra teszik; ezek jövedelemadók, fogyasztási és jövedéki adók kiesésének formájában mutatkoznak meg.
Az EUIPO ügyvezető igazgatója, António Campinos így nyilatkozott: “Reméljük, hogy vizsgálatsorozatunk eredményei segíteni fognak a fogyasztóknak abban, hogy tájékozottabban döntsenek. Ez különösen fontos az évnek ebben az időszakában, amikor az emberek a karácsonyi bevásárlásaikat végzik, és ajándékokat választanak szeretteiknek. Jelentéseink és elemzéseink segítségével megérthetjük, hogy a hamisítás és a kalózkodás milyen gazdasági hatást gyakorol az értékesítésekre és a munkahelyekre. A helyzet tagállamonként változó, de a vizsgálatsorozatunkból kibontakozó általános kép teljesen egyértelmű – a hamisítás és a kalózkodás negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára és a munkahelyteremtésre.”
Magyarország
A becslések szerint évente 217 329 millió Ft esik ki közvetlenül az azonosított ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami ezen ágazatok értékesítési árbevételének 12,2%-át teszi ki. Közvetlenül ennek tudható be ezen ágazatokban 10 800 munkahely kiesése.
A hamisítás miatt kieső értékesítések és elvesző munkahelyek aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot, és a hetedik helyen áll. Az az ágazat, amelyben abszolút értékben számítva a legtöbb értékesítés esik ki a hamisítás miatt, a gyógyszerek ágazata; ez az érték több mint kétszerese a ruházat és a lábbelik ágazatában kieső értékesítéseknek, és ezzel Magyarország a relatív értéket tekintve a harmadik helyen áll az uniós országok között.
A vizsgálatsorozat 2017 folyamán is folytatódni fog, és beszámolók készülnek majd a hamisítás és a kalózkodás által az okostelefonok és a növényvédő szerek ágazatában, valamint más olyan ágazatokban gyakorolt gazdasági hatásokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy veszélyeztetettek a szellemitulajdon-jogi jogsértések szempontjából.
Az EUIPO
A spanyolországi Alicante-ban működő EUIPO az EU decentralizált ügynöksége. Az intézmény kezeli az európai uniós védjegyek (EU védjegy) és a közösségi formatervezési minták (RCD) lajstromozását, amelyek az EU mind a 28 tagállamában oltalmat biztosítanak, valamint az EU nemzeti és r
egionális szellemi tulajdoni hivatalai közti együttműködést segíti. 2016. március 23-ig az EUIPO neve Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) volt.
A Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja 2009-ben jött létre a szellemitulajdon-jogok védelmének és érvényesítésének támogatása és a szellemi tulajdont érintő európai jogsértések növekvő veszélye elleni küzdelem elősegítése céljából.
Forrás: EUIPO sajtóközlemény