Münchenben immár negyedszer rendezték meg az European Communication Convention (ECC) 2017 konferenciát. A CCO Magazin két munkatársa is résztvett az eseményen. Beszámolójuk az eseményről.
A kétnapos müncheni ECC 2017 konferencia első napján több előadás is elhangzott  a public relations stratégiai kérdéseiről, míg a második napon aktuális kérdések, úgy mint a migráció és a Brexit kommunikációs vonatkozásai kerültek szóba. Ezen kívül több előadás hangzott el az internet biztonsági kérdéseiről is.
A konferencia előadói szinte kivétel nélkül arról beszéltek, hogy a public relations szakemberek részére manapság a legnagyobb kihívást a közösségi média és annak kezelése jelenti.
 
Hamis hírek terjesztése
Az ECC 2017 konferencián legtöbbször elhangzott szak-kifejezés a fake news és a social media kifejezések voltak. Szinte minden előadó e két kifejezést hangsúlyozta.
A konferencia előadói szerint manapság a kommunikáció legnagyobb veszélyét a hamis hírek terjesztése jelenti, és ez különösen veszélyes, annak gyakorisága miatt a közösségi médiában.
A konferencia fókuszában a pr-szakemberek egyik leggyakoribb tevékenysége, a sajtókapcsolatok kezelése állt. Az előadók számos példát mutattak be a sajtónak, mint eszköznek a használatával kappcsolatban, s tanácsokat adtak a média helyes felhasználására.
Matthew Thomson, az amerikai TheNewsMarket londoni cégének igazgatója kiemelte, hogy a legfontosabb – abszolút kézenfekvő, ámde sokszor nem betartott – tanácsa, hogy egy szervezet kommunikációja mindig legyen átlátható. Előadásában szorgalmazta, hogy a szervezetek illetékesei többet használják eszközül az élő interjúk adását és soha ne terjesszenek hamis híreket.
Ioannis Zografos, az EPP TV Brüsszelben működő producere ehhez kapcsolódott, s sokkal keményebben fogalmazott. Szerinte a hamis hírek egyenlőek a hazugsággal. Előadásában hangsúlyozta, hogy a pr-szakemberek szabadsága, hogy szabadon használhatják a kifejezések teljes tárházát, de az ő felelősségük az is, hogy hogyan használják azokat. Kiemelte, hogy szakmánkban rendkívüli jelentőséggel bír a válaszadás lehetősége és kötelezettsége. Ehhez azonban feltétlen szükség van arra, hogy a szakemberek éljenek a monitoring és az ellenőrzés – a cross check – eszközével.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során a hozzászólók a “hamis hír = hazugság” témájában kiemelték, hogy egyrészt különbséget kell tenni az ígéret és a hazugság között, másrészt a legnagyobb veszélynek, a hazugságoknak, a hamis híreknek a terjedését kellene visszaszorítani, különösen a közösségi médiában. Felmerült, hogy nem lenne-e szükség arra, hogy szigorúbb szabályozást vezessen be a kommunikációs szakma a közösségi média esetében. Elhangzott olyan vélemény is, hogy nincsen szükség új szabályozásra, hanem a nyomtatott sajtóra vonatkozó meglévő szabályokat kellene használni a közösségi média esetében is. Igazán tehát nem új szabályozásra van szükség, hanem be kell tartani a meglévő szabályokat. A vita során ennek ellenkezője is elhangzott.
Az egyik hozzászóló – többek által elfogadott – véleménye szerint különösen a Facebookon megjelenő posztok, kommentek alkalmasak arra, hogy hamis híreket ellenőrizetlen híreket, állításokat terjesszenek. Ezért lenne szükség egy szigorúbb szabályzásra és fellépésre a hamis hírek terjesztése esetén.
Elhangzott pozitív példaként, hogy a Wikipedia korábbi rossz gyakorlata – éppen a szigorúbb szabályzás következtében – jelentősen megváltozott. Korábban bárki ellenőrizetlenül tett fel állításokat a közös lexikonba, ezért a Wikipediát nem használhatták, például egyetemi szakdolgozatokban  komoly hivatkozásként. A szigorú új szabályzás bevezetését követően csak szakmailag ellenőrzött szócikkek, állítások jelenhetnek meg. Ennek következtében a Wikipedia elfogadottsága, reputációja és ennek következtében idézettsége jelentősen megemelkedett.
Ugyancsak a vitában hangzott el, hogy a pr-szakemberek használják ki azt a tényt, hogy a public relations a kétirányú kommunikációt jelenti. Ennek a legjobb megnyilvánulása a közösségi média, ahol éppen a média jellege miatt az azonnali két irányú kommunikációra van lehetőség. Ahol egy szervezet állításaira, azok megjelenését követően ott van a közönség azonnali reagálása. Erre viszont a szervezetnek haladéktalanul válaszolnia kell.
A konferencia egyik előadója Rob Beynon a DMA Media vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy szerinte a közösségi média tükörként és visszhangként is működik. Az előadást követő beszélgetés során elhangzott, hogy nagy a veszélye annak, hogy a Facebook “like-”jait meg lehet vásárolni, s ez azt eredményezi, hogy egy-egy szervezet ily módon önmagáról hamis népszerűséget mutat be közönségének, és a hamisan közölt számok “hamisítható csábítás”-ként üzemelnek és így hamisan befolyásolják az közösségi média látogatóit.
 
Ne hazudj –  a veszély a populizmus
A konferencia előadói és résztvevői egyetértettek abban az állításban amit John Adams, egy Chicago-ból érkezett kiberbiztonsággal foglalkozó szakértő így fogalmazott meg: “a public relations biztonsága olyan mint a biztosítás. A krízis elött kell a biztonságba befektetni és nem utána. Ne hazudj, ne takargass semmit!”
Alastair McCapra a CIPR (Angol Királyi PR Intézet) vezérigazgatója és Jason MacKenzie a CIPR elnöke előadásaikban mindketten hangsúlyozták, hogy a public relation menedzsmenti funkciót jelent, s két irányú kommunikációt testesít meg. Fontosnak tartják, hogy a public relations etikája érvényesüljön a szervezetek gyakorlatában.
Jason MacKenzie felhívta a figyelmet a populizmus veszélyére, s hangsúlyozta, hogy manapság a kommunikáció területén a legnagyobb veszélyt a rassziszmus és az antiszemitizmus jelenti. Ebben tud hatékonyan segíteni a public relations, mivel az szerinte “morálisan neutrális eszköz”, ehhez azonban a pr-szakembereknek olyan szakismeretre van szükségük, amely morálisan semleges jártasságot feltételez.  
Az előadó szerint ehhez alapvetően az élethosszig tartó tanulásra van szükség. A populizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni kommunikációs fellépéshez az igazság ismeretére, a professzionális kommunikációra és etikára van szükség.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során felmerült a gyűlölet, a gyűlölet bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségessége. A public relations szemléletmódja és eszköztára komolyan segíthet a gyűlölet elleni fellépésben, annak professzionális kommunikációjával.
Az ECC 2017 a public relations szakemberek számára hasznos tanácskozást jelentett éppen azzal, hogy körüljárta a közösségi média és a hamis hírek terjesztése témakörét. A konferencia tanulsága, hogy a public relations szakemberek számára nagy kihivást jelent a közösségi média helyes kezelése.
A konferencia zárszavában Thomas Achelis, a CERP (Európai Public Relations Confederation) korábbi elnöke, a konferencia főszervezője elmondta, hogy reményei szerint a téma folytatása következik.
Várjuk a folytatást.