Az EU 2015. évi éves növekedési jelentése

Az Európai Bizottság által közzétett 2015. évi éves növekedési jelentés középpontjában az áll, hogy Európát határozattan visszaterelje a fenntartható munkahelyteremtés és gazdasági növekedés útjára.Az Európai Bizottság által közzétett 2015. évi éves növekedési jelentés középpontjában az áll, hogy Európát határozattan visszaterelje a fenntartható munkahelyteremtés és gazdasági növekedés útjára.

Az új Bizottság hivatalba lépése és annak munkahelyteremtést, növekedést, méltányosságot és demokratikus változást célzó ambiciózus programja jó pillanat ezen új lendület létrejöttéhez. Az elkövetkező három évre legalább 315 milliárd € összegű további állami és magánberuházást tartalmazó ambiciózus beruházási terv előterjesztésével Európa új fejezetet kezd (a beruházási terv weboldala). Ez része az Európai Bizottság munkahelyteremtés támogatását és Európa növekedését célzó átfogó megközelítésének, amelynek keretében a 2015. évi éves növekedési jelentésében a Bizottság azt javasolja, hogy a gazdaság- és szociálpolitikát az alábbi három fő pillérre helyezzék:

(1) a beruházások fellendítése,

(2) megújult kötelezettségvállalás a strukturális reformok mellett, valamint

(3) költségvetési felelősségvállalás.

Valdis Dombrovskis alelnök, és egyben a Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős tagja az alábbiakat nyilatkozta: „Az Európai Unió a tartósan lassú gazdasági növekedés veszélyével néz szembe, amely csak súlyosbítaná az Unió egyes részein már egyébként is súlyos szociális problémákat. Ezért ma a beruházáson, a strukturális reformokon és a költségvetési felelősségvállaláson alapuló stratégiai szakpolitikai csomagra teszünk javaslatot. Sürgős fellépést szorgalmazunk a kormányok, a parlamentek és a szociális partnerek részéről, uniós szinten és minden egyes tagállamban. Ha most közösen lépünk fel, biztosíthatjuk, hogy teljesüljenek a jövőbeni szilárd és fenntartható fejlődés feltételei, és hogy polgáraink előtt több munkalehetőség nyíljon meg.”

Marianne Thyssen az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja hozzátette: „A munkahelyteremtés, a szociális politikák programunk középpontjában állnak, és kiemelt helyet foglalnak el az éves növekedési jelentésben. Ebben mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk. A munkaerőpiacukat bátran megreformáló tagállamok megmutatták, hogy a reformok valóban megtérülnek. Ez várhatóan más tagállamokat is arra ösztönöz majd, hogy kövessék példájukat. A Bizottság által előterjesztett 315 milliárd € összegű beruházási csomag még magasabb szintekre tornázhatja fel az eredményeket.”

Az éves növekedési jelentés elindítja a gazdasági kormányzás éves ciklusát, általános gazdasági prioritásokat határoz meg az EU számára, valamint politikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan. A nemzeti és uniós szintű erőfeszítések ellenére az európai gazdaság még mindig ingatag, és nehezen sikerül talpra állnia. Ennek következtében viszont nehéz eredményeket felmutatni a magas munkanéküliség csökkentése terén. A bizalmat csak akkor tudjuk visszaállítani, az egész EU-t pedig csak akkor tudjuk újra a növekedés útjára állítani, ha együttesen lépünk fel: ehhez a tagállamoknak határozottan el kell kötelezniük magukat amellett, hogy nemzeti szinten változásokat vezetnek be. Mivel az egyes tagállamok gazdasági helyzetében jelentős eltérések mutatkoznak, a megfelelő megközelítés is szükségszerűen eltérő lesz az országok között. Közös iránymutatás biztosítása, valamint a nemzeti megközelítések irányítása céljából, a Bizottság három fő pillért javasol az EU 2015-ös gazdaság- és szociálpolitikájára vonatkozóan:

1. A beruházások fellendítése

A globális gazdasági és pénzügyi válság miatt az EU-ban alacsony a beruházások szintje. Európai szinten együttes és összehangolt erőfeszítésekre van szükség e lefelé ívelő tendencia visszafordításához, valamint ahhoz, hogy Európát határozotton visszaállítsuk a gazdasági talpraállás útjára. Beruházásokra van szükség az oktatás, a kutatás és az innováció finanszírozásához; az energia környezetkímélőbbé és hatékonyabbá tételéhez; a közlekedési infrastruktúra korszerűsítéséhez, valamint nagy kiterjedésű és gyorsabb szélessávú internet kiépítéséhez.

Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy ehhez maga is hozzájáruljon: a mai napon a Bizottság egy, az elkövetkező három évre szóló, 315 milliárd € összegű beruházási tervet (ld. IP/14/2128) indított útnak. E „beruházási offenzíva” három, egymást kölcsönösen erősítő ágra épül: (1) a beruházási finanszírozás mozgósítása új államadósság generálása nélkül; (2) projektek és beruházások támogatása olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció, valamint (3) az ágazatspecifikus és egyéb pénzügyi és nem pénzügyi befektetési akadályok elhárítása. Az Európai Bizottság arra szólítja fel az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy támogassák a beruházási tervet, és sürgősen lépjenek fel annak érdekében, hogy az gyorsan visszahathasson az európai gazdaságra.

2. Megújult kötelezettségvállalás a strukturális reformok mellett

Amint a hangsúly a válságból fakadó vészhelyzetek kezeléséről a munkahelyteremtés és a növekedés alapjainak megszilárdítására helyeződik át, megújult kötelezettségvállalásra van szükség a strukturális reformok mellett. Uniós szinten az egységes piac elmélyítése „par excellence” strukturális reform, amely segíti gazdaságaink korszerűsítését, valamint versenyképesebbé és a befektetők számára vonzóbbá teszi Európát. A prioritások között szerepel, hogy elhárítsuk a még fennálló szabályozási és nem szabályozási akadályokat olyan szektorokban, mint például az energia, a távközlés, a közlekedés, valamint az áruk és szolgáltatások egységes piaca.

Tagállami szinten a Bizottság azt javasolja, hogy a hangsúlyt néhány kulcsfontosságú reformra helyezzék: dinamikusabbá kell tenni a munkaerőpiacokat, valamint foglalkozni kell a magas munkanélküliséggel; biztosítani kell a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek hatékonyságát és megfelelőségét; rugalmasabb termék- és szolgáltatási piacokat kell teremteni; javítani kell az üzleti befektetési feltételeket, valamint a kutatás és innováció minőségét; végül pedig Európa-szerte hatékonyabbá kell tenni a közigazgatásokat.

3. Költségvetési felelősségvállalás

Jelentős előrelépés mutatkozik a költségvetési konszolidáció megteremtése terén: az EU átlagos költségvetési hiánya három év alatt felére csökkent: a GDP 2011-ben mért 4,5%-áról 2014-ben a GDP közel 3,0%-ára. A túlzottdeficit-eljárásban érintett országok számának csökkenése – 2011-ben 24 ország, 2014-ben pedig 11 ország – is e költségvetési javulásokat tükrözi, amelyek fontosak voltak az államháztartás szilárságába vetett bizalom visszanyeréséhez és a pénzügyi helyzet stabilizálásához. A hiány hosszú távú ellenőrzés alatt tartás, valamint a magas adósságszintek csökkentése továbbra is fontos építőelemek a fenntartható növekedés eléréséhez. A stabilitási és növekedési paktummal összhangban felelős és növekedésnek kedvező költségvetési politikára van szükségünk, az adott nemzeti helyzet figyelembe vételével. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak ösztönözniük kell a hazai keresletet és befektetést. Az adórendszereket tisztességessé és hatékonnyá kell tenni, és foglalkozni kell az adócsalással és adókikerüléssel.

Az európai gazdasági kormányzás ésszerűsítése

Az Európai Bizottság javasolja továbbá az európai szemeszter ésszerűsítését és megerősítését, azáltal, hogy fókuszát élesebben körülhatárolja, valamint fokozottabb politikai szereppel ruházza fel az éves növekedési jelentős három pillére alapján. Az élesebb fókusszal rendelkező európai szemeszter várhatóan megerősíti a szociális piacgazdaságot, és növeli az uniós szintű gazdaságpolitikai koordináció hatékonyságát azáltal, hogy az összes szereplőt – ideértve a szociális partnereket is – elszámoltathatóbbá teszi és fokozza szerepvállalásukat.Az új gazdaságpolitikai ciklus ugyancsak egyszerűsíti a Bizottság outputjait, és csökkenti a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeit, ezzel egyidejűleg pedig nyitottabbá és többoldalúvá teszi a folyamatot.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés

Az éves növekedési jelentést a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés kíséri, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett rendszeres felügyelet része, és az a célja, hogy azonosítsa és kezelje azon egyensúlyhiányokat, amelyek akadályozhatják a nemzeti gazdaságok, az euróövezet és az EU egészének teljesítményét. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás foglalkoztatási és szociális mutatókkal egészül ki, amelyeknek köszönhetően várhatóan érthetőbbé válnak a munkaerőpiaci és szociális fejlemények és kockázatok.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés azt mutatja, hogy jóllehet az uniós tagállamok tettek előrelépéseket egyensúlyhiányuk orvoslására, és számos gazdaság versenyképessége is javult, a makrogazdasági egyensúlyhiány továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A lassú talpraállás és a nagyon alacsony infláció miatt nem sikerült határozottabban csökkenteni az egyensúlyhiányokat és a kapcsolódó makrogazdasági kockázatokat.

Ráadásul továbbra is asszimetrikus a folyó fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása. Bár a hiány több országban is csökkent, a folyamatot nagyrészt a visszaeső kereslet, és még annál is inkább a visszaeső befektetés vezérelte. Amennyiben ezt nem igazítjuk ki, az negatív következményekkel járhat a középtávú növekedési kilátásokra. Ugyanakkor viszont Németország és Hollandia továbbra is nagyon magas folyófizetésimérleg-többletet jegyzett, ami a gyenge hazai keresletet és befektetést tükrözi.

Az egyes országok tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy további elemzések (mélyreható felülvizsgálatok) indokoltak az egyensúlyhiány felhalmozódásának és megszüntetésének, valamint a kapcsolódó kockázatoknak a részletes megvizsgálása céljából az alábbi 16 tagállamban: Belgium, Bulgária, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia.

Közös foglalkoztatási jelentés

A 2015. évi éves növekedési jelentéssel egyidejűleg közzéteszik a közös foglalkoztatási jelentést, amely az európai foglalkoztatás helyzetét és a tagállamok szakpolitikai válaszlépéseit elemzi. A jelentés tanúsága szerint a jelentős strukturális reformok megtérülnek. A jelentés elemzi továbbá az egész EU foglalkoztatási és szociális teljesítményének fejlesztési lehetőségeit.

Brüsszel, 28 november 2014

Forrás: europa.eu