Az EU Bizottság jelentése szerint egymillió órányi európai film nem kerül bemutatásra

Az Európai Bizottság jelentése szerint a legtöbb európai filmintézet még nem felel meg a digitális forradalom kihívásainak, ugyanis még nem képes digitális formában tárolni a filmeket.

 

A jelenlegi filmek közül néhány ugyanúgy elvész a jövő generáció számára, mint ahogy az a némafilmek idején történt – abból az időszakból csupán a filmalkotások 10%-a maradt fenn. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy – a formátumokkal és az interoperabilitással kapcsolatos problémák miatt – a korai digitális korszak filmjeinek egy része is elveszik az utókor számára.

Az új technológiák egymillió órányi, jelenleg filmtárakban, dobozokban elzárt európai filmanyagot tudnának megtekinthetővé tenni a filmkedvelők számára. Az európai filmörökségnek azonban mindössze 1,5%-át teszik ki a nyilvánosság számára kereskedelmi célból vagy szabadon hozzáférhető filmek.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Elképesztő, hogy a XXI. században filmörökségünk nem tekinthető meg. A kultúra Európa lelke, a film pedig a kultúra szerves része. Küzdeni fogok a filmek online megjelenítéséért, és 2013-ban javaslatot fogok előterjeszteni, amely révén a tagállamok és az érdekelt felek egyesíthetik erejüket a filmek online megjelenítésére irányuló munka terén.”

Az európai filmörökségnek csupán 1,5%-a digitalizált. A digitalizálás az online hozzáférés előfeltétele. Enélkül a filmkedvelők továbbra is el fogják szalasztani az online világ nyújtotta lehetőségeket. Ennek oka nem az érdeklődés hiánya: 2009 óta például kétmillió filmet néztek meg az uniós támogatással létrejött „Europa Film Treasures” (Európa filmkincsei) elnevezésű online platformon.

A digitalizálást jelenleg a csekély mértékű nemzeti és magánfinanszírozás, valamint a jogok engedélyeztetésének bonyolultsága (idő és pénz) akadályozza. Svédország és az Egyesült Királyság jelenlegi bevált gyakorlatai azonban példaértékűek.

A Bizottság úgy véli, a tagállamoknak be kellene vonniuk filmörökségüket nemzeti digitalizálási stratégiájukba és archiválási szabályzataikba; ennek egyik eredményeként több film jelenne meg az Europeana portálon. Innovatív finanszírozási és gyűjtési technikákat kell kidolgozni, például további kutatások szükségek a filmarchiváláshoz kapcsolódó szkennelési technológiák terén, amelyeknek köszönhetően mérséklődhetnek a digitalizálás költségei. Ezen túlmenően javítani kell az analóg és a digitális film megőrzését célzó forrásokat, eszközöket és képességeket is.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-án elfogadta a filmörökségről szóló ajánlást. A filmörökségről szóló ajánlás végrehajtására vonatkozó első jelentés 2008 augusztusában, a második 2010 júliusában jelent meg. Ez a 2012. évi harmadik jelentés egy bizottsági kérdőívre adott válasz formájában elemzi a tagállamoktól érkező jelentéseket; a nemzeti jelentések elérhetőek az interneten angol nyelven és eredeti nyelvükön.

A Bizottság 2012 januárjában közzétette a független szakértők által összeállított, „Az európai filmörökség digitális menetrendje” elnevezésű tanulmányt. A Bizottság 2011 októberében elfogadta a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló ajánlást. Az ajánlás – formátumuktól függetlenül – Európa kulturális emlékeire és a filmörökségre vonatkozik.

A Bizottság 2013-ban párhuzamos fellépésként párbeszédet folytat majd az érdekelt felekkel bizonyos sürgős szerzői jogokkal, egyebek mellett a filmörökséghez tartozó filmalkotások megőrzésével és online elérhetőségével összefüggő problémákkal kapcsolatos kérdésekről, valamint felméri, hogy 2014-ben szükség lesz-e arra, hogy javaslatot tegyen az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv korszerűsítésére irányuló jogszabályokra, ideértve a kivételeket és korlátozásokat is.

 

Forrás: europa.eu press release