Az EU-ban az internet-felhasználók 90%-a inkább az anyanyelvű honlapokat részesíti előnyben, 55%-uk legalább alkalmanként más nyelven is böngész honlapokat, az Eurobarométer felmérése szerint.
Az európai internet-felhasználók 44%-a úgy érzi, hogy számára érdekes információhoz azért nem jut hozzá, mert az érintett honlap általa nem ismert nyelven íródott, és mindössze 18%-uk vásárol termékeket elektronikusan idegen nyelvű honlapokon keresztül. Az eredmények megerősítik azt, hogy szükség van az elektronikus fordítási eszközök fejlesztésére annak érdekében, hogy az EU internet-felhasználóit ne rekessze ki az online információhoz, illetve a világhálón megvásárolható termékekhez való hozzáférésből az, hogy nem rendelkeznek a megfelelő nyelvtudással. Az Európai Bizottság jelenleg 30 különböző, a nyelvi felületekkel és a digitális tartalommal foglalkozó kutatási projektet irányít, amelyek 67 millió EUR uniós támogatásban részesülnek, és ehhez jön még az idén beadott új projektekre elkülönített 50 millió EUR. Az európai digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy mindenki számára szélesebb körű hozzáférést biztosítson a webes tartalmakhoz.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Ha komolyan gondoljuk azt, hogy minden európait megismertetünk a digitális világgal, akkor biztosítanunk kell azt, hogy megértsék az őket érdeklő webes tartalmakat. Olyan új technológiákat fejlesztünk, amelyek azoknak fognak segíteni, akik nem beszélnek idegen nyelveket.”
A felmérés azt mutatja, hogy miközben óriási mennyiségű minőségi online tartalom áll rendelkezésre, ennek – a nyelvismeret eltérő szintje miatt – nem mindenki látja egyformán hasznát. 23 tagállamban átlagosan minden második internet-felhasználó az anyanyelvén kívül más nyelven is olvas elektronikus tartalmakat. Az átlagos érték mögött rejlő adatok azonban jelentős szórást mutatnak: miközben a görög, szlovén, luxemburgi, máltai és ciprusi megkérdezettek 90-93%-a nyilatkozott úgy, hogy más nyelveket is használnak a böngészés során, addig az Egyesült Királyság állampolgárainak mindössze 9%-a, az írek 11%-a, csehek 23%-a az olaszoknak pedig 25%-a adott ugyanilyen tartalmú választ.
Az angol mint közvetítő nyelv az interneten
A felmérés megerősítette, hogy a nem az anyanyelven megtekintett, illetve olvasott internetes tartalmak esetében az angol nyelv használata a legelterjedtebb: az EU internet-felhasználóinak közel fele (48%) legalább „alkalmanként” az angolt használja, míg a felhasználók 4–6%-a választja a spanyolt, a németet vagy a franciát. A számok ezúttal is jelentős eltérést mutatnak országonként: a ciprusi internet-felhasználók 90%-a, a máltaiak 97%-a, a görögök és a svédek 85%-a angol nyelvű honlapot keres fel, ha a keresett információ nem érhető el a saját nyelvükön. Ugyanakkor az olaszoknak csak 35%-a, a lettek 45%-a, a románok 47%-a és a franciák 50%-a tesz hasonlóképpen. Másrészről viszont a luxemburgiak a franciát (67%) és a németet (63%) részesítik előnyben az angollal szemben (55%). Az Egyesült Királyságban és Írországban viszont – ahol eleve nem sok internet-felhasználó nyilatkozott úgy, hogy második nyelvet is használna – a francia volt az internetes tartalmak olvasására, illetve megtekintésére leggyakrabban említett idegen nyelv (9% az Egyesült Királyságban, 7% Írországban.)
Miért használunk több nyelvet?
A legtöbb ember információkeresés (81%) során használ valamilyen másik nyelvet, de 62%-uk a társas kapcsolatokban, jellemzően a barátokkal folytatott elektronikus kommunikációban, 52% pedig szakmai okokból kifolyólag teszi ezt.
A válaszadóknak nem kevesebb, mint 44%-a érzi úgy, hogy érdekes információról maradnak le amiatt, mert az adott honlap olyan nyelven íródott, amit nem értenek: a görögök 60%-a, a spanyolok 58%-a, a portugáloknak pedig 56%-a nyilatkozott így.
Elektronikus vásárlás
Az elektronikus vásárlás olyan terület, ahol az emberek inkább az anyanyelvüket használják. Az Európai Unió internet-felhasználóinak mindössze 18%-a vásárol rendszeresen vagy mindig idegen nyelvű honlapon keresztül, 42%-uk viszont azt állította, hogy kizárólag csak az anyanyelvükön bonyolítanak elektronikus vásárlásokat. A férfiak (61%) körében elterjedtebb az idegen nyelven történő elektronikus vásárlás, mint a nőknél (51%).
A sokszínűség és a nyitottság támogatása
Miközben 10 válaszadóból majdnem 9 (88%) úgy véli, hogy az országában készülő honlapoknak az ország hivatalos nyelveit kellene használniuk, 10-ből 8-an (81%) úgy gondolják, hogy e honlapok más nyelveken elérhető változataira is szükség lenne.
Kutatás-fejlesztési erőfeszítések
A Bizottság jelenleg 30 olyan kutatás-fejlesztési projektet valósít meg, amelyek olyan nyelvi technológiákat támogatnak, amelyek segítségével az internet-felhasználók idegen nyelvű információkhoz is hozzáférhetnek. Példaként említhető az iTRANSLATE4 projekt, amely az első olyan internetes portál létrehozására irányul, amely több mint 50 európai és világnyelv közötti ingyenes online fordítási szolgáltatásokhoz biztosít hozzáférést, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyidejűleg hasonlítsák össze a leggyakrabban alkalmazott eszközök (pl. Google, Bing, Systran, Trident, Lingatec) által felkínált különböző fordítási megoldásokat. Az EU 2 millió EUR-val járul hozzá ehhez a projekthez.
A nyelvi technológiák továbbfejlesztéséhez széles körű együttműködésére és folyamatos párbeszédre van szükség az üzleti szféra, a kutatók, az állami szektor és az állampolgárok között. A 6 millió EUR uniós támogatással megvalósuló META-NET projekt egy (már több mint 200 tagot tömörítő) technológiai szövetséget hoz létre a többnyelvű Európáért.
Az Eurobarométer 2011 januárjában végezte el először a „felhasználók online nyelvi preferenciáival” kapcsolatos felmérését. Tagállamonként 500 internet-felhasználó került a mintába. Összesen 13 500 személyt kérdeztek meg.
A nyelvi technológiákat széles körben alkalmazzák: gépi fordítási eszközöknél, különböző párbeszéd-rendszereknél, kifinomult internetes keresőmotoroknál, vagy automatikus információlekérdezéseknél és összefoglalók készítésekor stb. Segítségükkel az elektronikus tartalom bárki számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá válik, továbbá egyes munkafolyamatok hatékonyabbá tételén keresztül csökkennek a vállalkozások költségei, valamint megteremthető az európai digitális piac.
Forrás: Europa.eu