A korrupció továbbra is jelentős probléma az Európai Unió országaiban, és annak mértéke nőtt az elmúlt három évben a Bizottság által közzétett Eurobarométer felmérés szerint. Az adatok szerint az európaiak majdnem háromnegyede véli úgy, hogy a korrupció továbbra is jelentős probléma, és az valamennyi kormányzati szinten jelen van. A válaszadók nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt év során kenőpénz fizetésére kérték őket vagy azt várták tőlük.
„Csalódottan kell megállapítanunk, hogy az Európai Unióban a korrupció elleni küzdelem gyakorlati eredményei még mindig nem kielégítőek. Annyiszor hangoztattuk már, hogy cselekedni kell. Az európaiak határozott lépéseket várnak a nemzeti kormányoktól. Itt az ideje a cselekvésnek” – jelentette ki Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos.
„A korrupció egy olyan betegség, amely belülről rombol le egy országot, aláássa a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, gyengíti a politikai vezetés elszámoltathatóságát és óhatatlanul kedvez a szervezett bűnözői csoportoknak. Csak valamennyi vezető és döntéshozó akarata és elkötelezettsége révén tudjuk sikeresen felvenni a harcot a korrupció ellen” – nyilatkozta Cecilia Malmström.
A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti Európa számára. Ugyan a korrupció jellege és mértéke eltérő az egyes tagállamokban, az az egész EU-ra nézve káros, hiszen csökkenti a befektetések mértékét, akadályozza a belső piac megfelelő működését, valamint negatív hatással van az államháztartásra. A korrupcióval kapcsolatos gazdasági költségek az EU-ban becslések szerint évi 120 milliárd eurót tesznek ki.
Tavaly júniusban a Bizottság elfogadott egy korrupcióellenes csomagot, amely azt sürgeti, hogy valamennyi uniós szakpolitikában nagyobb figyelmet szenteljenek a korrupció elleni küzdelemnek. Létrehozott továbbá egy külön uniós nyomon követési és értékelési mechanizmust, az uniós antikorrupciós jelentést, amely világosan bemutatja a korrupcióellenes erőfeszítések jelenlegi állását az EU 27 tagállamában. Az első jelentést 2013-ra tervezik.
A Bizottság hamarosan további jogszabályokra tesz javaslatot, különösen a bűnözők vagyoni eszközeinek elkobzására, a közbeszerzési szabályok reformjára, pontosabb bűnügyi statisztikákra, valamint az uniós szintű, továbbfejlesztett csalásellenes politikára vonatkozóan.
Az Eurobarométer felmérést 2011 szeptemberében a 27 uniós tagállamban végezték el. A főbb megállapítások a következők:
- Az európaiak többsége (74%) a korrupciót jelentős problémának tartja saját országában. Az európaiak közel fele (47%) véli úgy, hogy saját országában a korrupció mértéke növekedett az elmúlt három évben.
- A legtöbb európai szerint a korrupció jelen van a helyi (76%), regionális (75%) és nemzeti (79%) intézményekben.
- Az európaiak szerint a vesztegetés és a hatalmi pozíciókkal való visszaélés a közszolgálat minden területén jelen van. Legnagyobb valószínűséggel a tagállami politikusok (57%) és a nyilvános pályázatok odaítéléséről döntő tisztviselők (47%) érintettek ilyen tevékenységekben.
- Az európaiak 40%-a véli úgy, hogy az üzleti élet és a politika közötti túl szoros kapcsolat hozzájárul a korrupcióhoz. A politikusok intézkedéseinek hiánya (36%), valamint a közpénzek elköltése átláthatóságának hiánya (33%) szintén kiváltó tényező. A többség (68%) szerint a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága és felügyelete nem megfelelő mértékű.
- Az európaiak túlnyomó része (70%) gondolja úgy, hogy a korrupció elkerülhetetlen és mindig is létezett. Három európaiból kettő (67%) szerint a korrupció saját országa üzleti kultúrájának része.
- Az európaiak többsége (67%) nyilatkozott úgy, hogy mindennapi életük során nem érinti őket személyesen a korrupció. Az európaiak csak kis hányada (29%) állítja, hogy személyesen érintettek. Még kevesebben (8%) nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt év során kenőpénz fizetésére kérték őket vagy azt várták tőlük.
- Egy korrupciós ügy kapcsán az európaiak leginkább a rendőrségben (42%) és az igazságszolgáltatási rendszerben (41%), legkevésbé pedig a politikai képviselőkben (6%) bíznak, hogy segítségükre lennének.
Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény