Média és Társadalom – társadalmi (közösségi) média

Szervezeti kommunikáció - a CCO Magazin a Facebook-onA média és a társadalom – a társadalmi (közösségi) média kérdéskörét a következő gondolatmenet a társadalmi (közösségi) média aspektusából vizsgálja.

Az itt közölt tanulmány egy része konferencia – előadás formájában elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, az Általános Vállalkozási Főiskolán szervezett, a Gazdaság és Szociális Demokrácia Konferencia, Társadalmi marketing – politikai marketing szekciójában 2010.11.11.-én Budapesten

Az Általános Vállalkozási Főiskolán elhangzott előadás power point prezentációja ide kattintva megtekinthető és letölthető.

Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média

A média és a társadalom viszonya - a halmazokHa a médiát és a társadalmat egyaránt halmazoknak tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy a társadalom a nagyobb halmaz, s a média ennek a nagyobb halmaznak részterülete.
Az elkövetkezőkben a kisebb halmaznak a nagyobb halmazban elfoglalt helyéről és szerepéről – a teljesség igénye nélkül – lesz szó. A kérdést, a következő gondolatmenet, a média és a társadalom összefüggésében, a társadalmi (közösségi) média aspektusából vizsgálja.
Természetesen – egy ilyen rövid eszmefuttatás – nem tud vállalkozni arra, hogy a két halmaz egymáshoz való viszonyát annak teljességében elemezze, viszont azt, a két, különben egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalomnak egy felfogás szerinti, annak a legújabb kori megjelenése viszonyában szeretné megvilágítani.
A gondolatmenet kiinduló állítása: a társadalmi – közösségi – média elterjedésének alapvetően két oka van, nevezetesen a technika fejlettségén kívül, a társadalom nagy részében megfogalmazódott demokratikus igények fokozott megjelenése.

Milyen okai vannak a társadalmi – közösségi – média megjelenésének, elterjedésének?

Egyrészről szükséges volt hozzá a kommunikáció technikájával összefüggő találmányok fejlettségének mai szintje. Másrészt két egymással szorosan összefüggő társadalmi igény megjelenése követelte ki a társadalmi média helyét a mai, modern, kapitalistának nevezett társadalomban.
Az egyik, a társadalom tagjainak a demokrácia iránti fokozott igénye, amely a demokrácia minél szélesebb körben elérhető megjelenésében keresendő.
A másik, a társadalom tagjainak, a társadalomban való fokozott, nyílt megnyilvánulás igényében, a kommunikáció szabadsága iránti követelményben keresendő.
Míg az emberek – pozitív értelemben vett – magamutogatási igénye, illetve a szólás szabadsága – a demokrácia megnyilvánulásaként – már évszázados igény, addig a nyílt, bárki által elérhető véleménynyilvánítás és megjelenítés a mai kor emberében fogalmazódik meg, éppen a kommunikáció technikája fejlődésének eredményeképpen.
Ahhoz azonban, hogy a média és a társadalom viszonyában a társadalmi – közösségi – média kérdésére megpróbáljak egyfajta magyarázatot adni, egy nagyon rövid kommunikációtörténeti eszmefuttatásra van szükség.
A társadalmak fejlődésben, a meghatározó – a kommunikációs találmányok elterjedése következtében kialakult – fordulópontokat, a kommunikációs lépcsőt az alábbi ábra szemlélteti:

A kommunikációs fordulópontok, a kommunikáció-történet lépcsőfokai

A társadalmi fejlődés legfontosabb, kommunikáció előrehaladása okozta fordulópontjai: a beszéd és az írás kialakulása, 1440 – a Guttenberg Galaxis kialakulása, az 1800-as évek végi és 1900-as évek eleji kommunikációs technikai találmányok elterjedése, valamint a Neumann Galaxis térhódítása voltak.

Minden társadalom kialakította a nyilvánosság valamilyen színterét. A görögöknél, pl. az agóra, a rómaiaknál a fórum volt a nyilvánosság fő csatornája.
A modern értelemben vett nyilvánosság a tőkés árutermelésen és cserén alapuló társadalom kialakulásával jött létre, amikor az árutermelők ez iránti fokozott igénye megteremti az információik nyilvánosságra kerülését.
Egy múlt századi elmélet szerint a polgári nyilvánosság három alapintézménye: a kávéház, a szalon, és a tudós társaság volt. Ezek a fórumok elvileg bárki számára hozzáférhetők voltak, így a demokrácia itt megvalósulhatott meg. A fejlődés a demokrácia iránti igény megnövekedésével és a kommunikáció technikájának fejlődésével gyorsult fel.

Nézzünk néhány fontosabb számadatot, amely jellemzi a kommunikáció fejlődésének gyorsulását, és egyben igazolja is azt a korábbi állításomat, miszerint a kommunikáció iránti igény is megnövekedett:

•    A rádió elterjedéséhez, ahhoz, hogy elérje a világon az 50 millió hallgatót, 38 évre volt szükség,
•    a televízió esetében az ötvenmillió néző eléréséhez már csak 13 év kellett.
•    Az internetnek ehhez 4 évre volt csak szüksége, míg az IPOD elterjedéséhez már csak három év kellett.
•    A social media legismertebb, legsikeresebb reprezentánsa, a Facebook a százmillió felhasználót kilenc hónap alatt érte el.
•    A Facebookot, ha ország lenne, akkor a mai népességi adatok szerint, a világ harmadik legnépesebb országaként tartanánk számon, hiszen Kína és India után a több mint ötszázmillió felhasználóval a harmadik helyen áll, megelőzve az USA-t, Indonéziát, Brazíliát, Pakisztánt és Bangladest.

Nézzünk egy másik jellemző 2009-ben publikált számadatot: az egyik legnépszerűbb amerikai TV show műsornak, az Ellen DeGenere Show-nak, több követője van a social mediában, azaz a twitteren, mint Norvégia lakossága. (A twitteren „követőnek” nevezik a témára regisztrált olvasókat, nézőket.) Az elképesztő adatot még fokozhatjuk, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a követők 80 %-a nem a számítógépén, hanem az iPhonján követi a show twitter oldalát.

Ez után a rövid történeti áttekintés után, tisztázzunk néhány fogalmat, mivel azt gondolom, hogy a fogalmak megvilágítása közelebb visz bennünket a bevezetőben említett állítás bizonyításához.

Mit jelent a média kifejezés?

A fogalomnak hazánkban igazán nincsen tudományosan általánosan elfogadott meghatározása. A kifejezésen mást ért a köznyelv és mást a média-szakember. A köznyelv média alatt alapvetően a rádiót és a televíziót érti. Ennek az oka alapvetően az, hogy az „1996. évi I. sz. törvény a rádiózásról és televíziózásról” Médiatörvény néven ment át a köztudatba. Manapság, még a Parlamentben is Médiaalkotmányról beszélnek, amikor a kérdésről esik szó.
A kifejezés legelterjedtebb, de egyben a legszűkebb értelmezése szerint a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége, amelybe számos politikusunk – természetesen ezek nem kommunikációs szakemberek, még akkor sem, ha magukat annak tartják – az internetet, pontosabban annak “tartalomszolgáltatását”, sőt még a mobiltelefonok segítségével közvetített sms és mms üzeneteket is beleértik.
A kommunikációs szakemberek tág értelemben a média kifejezés alatt általában a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összességét értik, azaz a mondanivaló kifejezésére használt eszközöket, a tömegkommunikáció eszközeit, azaz a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és az internet nyújtotta nyilvános fórumok összességét.
A tág értelembe bele szokták érteni nemcsak a nyomtatott sajtóorgánumokat, illetve rádióadásokat és tv-csatornák műsorait, de az óriásplakátokat, a VHS kazettákat, a CD-ket, DVD-ket, sőt még a kirakatokat is. Egyszóval mindazt a tömegkommunikációs eszközt, amellyel üzeneteket, híreket közvetítenek a társadalom tagjai részére.
A média-, a marketing és a pr-szakma a média kifejezésen általánosságban a tömegkommunikációs eszközök összességét, és az eszközöket működtető intézmények gyűjtőfogalmát érti.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6