Merre tart az oktatás és a gazdaság?

Merre tart az oktatás és a gazdaság? Közös értékek mentén haladnak? Mi lehet a megoldás arra, hogy a fiatalok egyetemről/főiskoláról kikerülve, diplomával a kezükben megállják a helyüket egy munkahelyen? Mi lehet a módja annak, hogy felelősségteljesen dolgozzanak? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni a 2013. Február 27.-én megrendezett Párbeszéd a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán.

A Párbeszéd fő témája az volt, hogy a mai egyre változó világunkban nagyon fontos a fenntarthatóság. Ebben nem csak az oktatási rendszernek, hanem más gazdasági szereplőknek (vállalatok, vállalkozások) is nagy szerepük van.

A Párbeszédben elsőként Dr. Glovicki Zoltán, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár fejtette ki véleményét. Állítása szerint: nagyon sok vállalat beruház az oktatásba. Vannak olyan meg nem nevezett cégek, melyeknél elsődleges kérdés, hogy le tud-e úgy telepedni, hogy iskolát alapítson telephelyén, hogy összekapcsolja az oktatást saját céljaival. Vannak olyan cégek, melyeknek nemzetközi szinten komoly beruházásaik vannak abba, hogy bekerüljenek az oktatásba és lehetőséget biztosítsanak az iskoláknak. Léteznek alapítványok is, melyek szellemi tőkét és pénzt adnak pedagógusok és diákok kezébe, mint például az OTP Fáy András Alapítvány.

A hivatalos közoktatásról Horn György (az alapítványi és magániskolák elnöke) tartott előadást, amelyben a 19. századi iskolarendszertől eljutott a mai iskolák működéséhez. Horn György szerint: az 1990-es években szembe kellett nézni olyan nehézségekkel, mint az egyre dráguló oktatási költségek és a tragikus gyermeklétszám csökkenés (180 ezer helyett 90 ezer). Az önkormányzati iskolarendszer kialakulását követően az iskolák közelebb kerültek a családokhoz, megnőtt a család szerepe az iskolákban. Nagyon jelentős állami projektek jöttek létre, mint például az egységes általános komptenciamérés, tömeges tanártovábbképzés, standard érettségi, valamint egységes EU kompatibilis OKJ képzések. Lényegében azonban nem változott a 19. és 20. századi iskolarendszer. Ma is fennáll a tankötelezettség, a 45 perces órák és a puskázással járó büntetés. Megfigyelhető egy
abszurd tantárgyi hierarchia: vannak az úgynevezett „felesleges” tantárgyak, mint például az ének, osztályfőnöki, testnevelés vagy akár a rajz, melyek az ipari társadalomban még kihívást jelentettek a diákok számára, ma már inkább nehézségként jelennek meg az oktatásban. Horn György előadása
végén kifejtette, hogy a fent említett paradigmán változtatni kell és célként említette meg a homogenitást és a rendteremtést.

Milyen módon valósul meg az együttműködés az oktatás és a gazdaság között? Erre a kérdésre adott választ Dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora. A felsőoktatási rendszer közvetlenül találkozik a munkaerő piaci megrendelővel. A munkaadó meghatározott
képesítésű szakembereket kíván alkalmazni, és ezek között nem a szakmai tudás a mérvadó, hanem annál inkább az együttműködési készség, kommunikációs képesség, tájékozottság. Fontos szempont, hogy a munkavállaló ismerje szakmájának helyzetét a világban, illetve azt, hogy milyen feladatot kell majd elvégeznie a munkahelyén. Ezek azok, melyeket nem tanítanak az iskolákban. Éppen ezért különféle tanfolyamokat, projekteket kellene az iskoláknak indítani, amit a gazdasági szereplők megfelelő alanyai és a felsőoktatási intézmények releváns egységei (beleértve a hallgatókat is)
együtt végeznének, így lehetőség nyílna diákok számára, hogy tanulmányaik során gyakorlatot is szerezhessenek és elsajátítsák a megfelelő  képességeket. Ez lehetne az egyik út, mely révén a gazdaság bekerülhetne a felsőoktatásba.

Végül az oktatást pénzintézeti szemmel mutatta be Hajna Csongor, a Provident kommunikációs csoportvezetője. Előadásában néhány fontos adatot emelt ki:

  • A magyar fiatalok kevesebb, mint 5%-a szeretne vállalkozni
  • A lakosság 84%-a megtakarítás nélkül él
  • A magyar fiatalok 94%-a nem érti az egyszerűbb pénzügyi információkat

Mindezek alapján a gazdaság baja nem az, hogy nem megy jól, hanem az, hogy az emberek nem értenek hozzá. Megfelelő neveléssel a GDP akár 3%-os is lehetne pár év alatt. Mindenekelőtt fontos lenne, ha a diákoknak elmagyaráznák mire jó a pénz, miért kell dolgozni, miért fontos a megtakarítás. Hajna Csongor szerint a fiataloknak a sikerhez munkaerő piaci és pénzügyi ismeretekre lenne szükségük.

Végezetül a Párbeszédet egy kerekasztal beszélgetés zárta, ahol az előadók egymás elméleteire adtak válaszokat és fejtették ki véleményüket.

 

CCO Magazin / Hatházi Lilla