MÖT 2. sz. határozata: Az internetes (online) média etikai követelményei

A Média Önszabályzó Testület, a magyar sajtó-szervezetek szakmai – etikai együttműködése, a minőségi nyomtatott és elektronikus média érdekében


Az internetes (online) média etikai követelményei

A Média Önszabályzó Testület 2013/2. sz. Határozata

A Média Önszabályzó Testület 2013.09.09.-i kollégiumi ülése határozatot hozott az internetes (online) média etikai követelményeinek az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelveibe történő beépítésével kapcsolatosan.

A Média Önszabályzó Testület határozata az internetes (online) média etikai követelményei témájában

Az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelveinek eredeti megszövegezésekor az interneten megjelenő online média (a továbbiakban online média) elterjedése még nem tette szükségessé specifikus etikai szabályok megfogalmazását, ezért ezt a területet csak elvi értelemben, általánosságban szabályozták az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei.

Az internet széles körű térhódítása, korábban elképzelhetetlen méretekben és módon kiterjesztette az alkotások, a vélemények és a tények szabad közlésének a lehetőségét. Ezért a Média Önszabályzó Testület szükségesnek látja az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelveinek kiegészítését olyan szabályokkal, amelyek az online média sajátos etikai szabályait rögzítik.

Az online médiára vonatkozó újságírói etikai szabályok tekintetében, a Média Önszabályzó Testület, az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei alapján, annak egységes szerkezetben történő újrafogalmazásáig és elfogadásáig, az alábbi etikai szabályzást tartja magára nézve kötelező érvényűnek. A témába tartozó etikai vétségek tárgyalása esetén az alábbi szabályok szerint fog eljárni.

Az online média etikai szabályainak hatóköre

Az Alaptörvényből közvetlenül eredeztetve a 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a közügyekről, és a sajtó feladata, hogy közleményei, – a hírközlés más eszközeivel összhangban, – hitelesek, gyorsak, pontosak legyenek.

A törvény elválasztja egymástól az újságírók feladatát és az állampolgárok lehetőségeit. A törvény deklarálja a sajtószabadság állampolgári alapjogának a gyakorlását.

A törvény szelleme szerint az itt megfogalmazott etikai szabályok kizárólag az online média olyan területeire terjednek ki, amelyek a sajtó elismert műfajai körében várható el a szakmáját gyakorló újságírótól.

Az olyan internetes műfajok megítélése, amelyek nem tartoznak az újságíró szakma hivatásának gyakorlása körébe (pl. fórumok, chat-szobák, magán blogok) az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelveinek kompetenciáján kívül esik. Ezekre a Netikett ismert szabályai, illetve hazánkban a MATISZ Etikai Kódexe, illetve a Tartalomszolgáltatás (Szerkesztett Tartalmakra Vonatkozó Előírásainak) Etikai Kódexe vonatkozik.

Az Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei a fentiekben megfogalmazottak megvalósulása tekintetében kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó minden területére, tehát az online médiára is.

Az online médián belül léteznek offline – online (eredetileg nyomtatásban és/vagy elektronikus úton megjelenő sajtóorgánum internetes online megjelenő változata) és online-online (kizárólag online megjelenő médium) típusú megjelenések.

Ezen belül:

a. Közszolgálati jellegű / tartalmú hírportálok, oldalak.

b. Kereskedelmi típusú portálok, weblapok.

Ebből következően az online médiára ugyanazok az általános etikai szabályok érvényesek, amelyek a sajtó egyéb területeire vonatkoznak. Azonban vannak olyan szabályok, amelyek specifikusan erre a területre vonatkoznak.

Az online médiára vonatkozó specifikus szabályok

  1. Az online médiára is – annak általánosan elérhető, nemzetközi jellege miatt – maradéktalanul vonatkozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezért az online média minden munkatársa különös gondossággal köteles ügyelni a 19. cikkely („Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”) betartására és betartatására.
  2. Az online média munkatársa tevékenységét – annak jellegéből fakadóan – nyíltan, könnyen felismerhetően folytatja. Az online média munkatársa munkája során természetesen használhat szerzői álnevet vagy un. „nickname”-et, de azt etikusan a szerkesztőségek és/vagy az újságíró szövetségek tagjegyzékébe történő bejegyzéssel és a szerkesztőség vezetőjének tudtával – vagyis azonosíthatóan teheti.
  3. Az online média munkatársa sem saját neve, sem írói álnév, sem bármilyen, un. „nickname” használatával közzétett, semmilyen, a sajtó műfajai körébe tartozó publikációjában (cikkében, írásos, fotós, vagy a rádiózás és/vagy televíziózás eszközeivel készült tudósításában, riportjában, interjújában, stb.) nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre valamely faj, vallás, nép, nemzet, nemzetiség és más társadalmi csoport, kisebbség ellen, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságjogának gyakorlása során sem sértheti meg az Alaptörvényben körülírt alapvető emberi jogokat.
  4. Az újságírói etikába ütköző cselekedetnek minősül, ha az online média munkatársa, más, – akár nyomtatott, akár elektronikus – sajtóban megjelent írást, hang vagy képanyagot (vagy ezek kombinációját) saját szellemi termékeként jelentet meg, illetve az átvétel ténye nem derül ki egyértelműen a közleményből.
  5. Az online média munkatársa sem publikálhat tudomása vagy feltételezése szerint hamis vagy félrevezető információt sem saját neve, sem írói álnév, sem bármilyen, un. nickname használatával.
  6. Az újságírói etikába ütköző cselekedetnek minősül, ha az online média munkatársa akár a közszolgálati, akár a kereskedelmi online médiában a fogyasztókat, az olvasókat, a nézőket, vagy a hallgatókat bármely termék vagy szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszti – ez vonatkozik a hamis tájékoztatásra és a burkolt reklámra egyaránt. Ilyen megtévesztésnek minősül, pl. a hiányos, az ellenőrzés nélküli tájékoztatás, feldicsérés, hírnévrontó összehasonlítás, stb. – vagyis a reklámtörvény által tiltott cselekmények mindegyike minden további nélkül jelen bekezdés hatálya alá tartozik.
  7. Az online médiában dolgozó újságíró sem kötelezhető az újságírói feladatok ellátásán túl hirdetésszervezői feladatok ellátására.
  8. Az online média kiadói és szerkesztőségeinek vezetői felelősséggel tartoznak az általuk megjelentetett és felügyelt online média teljes felületének tartalmáért.

A Média Önszabályzó Testület jelen határozatban szereplő kitételeket veszi figyelembe az etikai vétségnek minősülő cselekmények elbírálásakor, még akkor is, ha azt az etikai vizsgálat alá vont személy nem újságírói, hanem magánemberi minőségében követné el.

Média Önszabályzó Testület

Forrás: Média Önszabályzó Testület