Nyílt levél Szalai Annamáriához

A MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke, Dr. Halák László, nyílt levélben fordult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Médiatanács elnökéhez, Szalai Annamáriához, a Magyar Televízióban a Cohn-Bendit sajtótájékoztatója témájában elhangzott manipulált riport ügyében. A levél szerint nemcsak etikai vétség, hanem törvénysértés is történt. A nyílt levelet szerkesztőségünk is megkapta, azt teljes terjedelmében közöljük.

Tisztelt Asszonyom!

Történelmi pillanatok sorát éljük meg, ami nem fordul elő gyakran egy-egy ember életében. Idős ember vagyok, ezért abban a szerencsében van részem, hogy életemben harmadszor fordul elő, hogy alkotmányt fogad el az országgyűlés.

Az elsőt 1949-ben, tizennégy éves koromban fogadta el, néhány nap alatt az akkori parlament. Tudatlanul, de éreztem, hogy az alkotmány elfogadása nagy jelentőségű, életemet meghatározó esemény lesz. Kilenc év alatt felnőtté váltam, sőt elvégeztem közben a jogi egyetemet és akkor már nem tudatlanul, hanem nagyon is tudatosan készültem olyan életre, amelyben a törvény tisztelete, az alkotmány követése adja majd életem keretét. Doktorrá avatásom alkalmával életemben először esküt tettem a törvények tiszteletére, betartására.

Az esküt nagyon komolyan vettem. 1958-tól 1973-ig kilenc munkahelyem volt, mindegyiket saját akaratomból hagytam el, vagy vállalkoztam új munkakör betöltésére. Ezek között többet is azért hagytam el, mert a munkahelyi vezetőim arra akartak utasítani, hogy ne ragaszkodjam a törvényekhez, hanem a vezető utasítása szerint értelmezzem a törvényt. Számomra az első esküm életre szólóan meghatározta viszonyomat a törvények tiszteletéhez.

Amikor negyven évvel később – életemben másodszor, új alkotmányozás kezdődött és 1989-90-ben, nem egyetlen nap alatt elfogadott alkotmány-törvény született – biztos voltam abban, hogy életem második nagy pillanatára nem azért kerül sor, mert rossz volt az alkotmányunk, hanem mert senki sem vette komolyan az alaptörvényt. A két alkotmány között eltelt időszakra a törvénytelenségek sora, az önkényes törvényértelmezés volt a jellemző, és az én ragaszkodásom a törvények betartásához politikai naivitásnak tűnhetett.

Nos, amikor 1990-ben végleges formát öltött az új polgári alkotmány, biztosan hittem, most már eljött az én időm, nem tekint majd senki bolondnak, amiért be akarom tartani az alkotmányt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében évtizednél hosszabb ideje vagyok az Etikai Bizottság elnöke. Mindvégig azt a működési vezérfonalat követtem, hogy a törvényes cselekvést kell az etikai szabályok alkalmazásával is elősegíteni. Mint korábban is többször már, megállapítottam, hogy aki új törvényektől várja sorsunk jobbra fordulását, az előbb-utóbb tévedés áldozata lesz, ha az új törvényt nem kíséri a politikai kultúra javulása, megváltozása.

A szakemberek sem gondolták, a törvény tiszteletének alapvető akadálya lesz, hogy miközben a Magyar Népköztársaság alkotmányát teljes egészében kicserélték a Magyar Köztársaság polgári alkotmányára – a politikai kulturálatlanság nem vesz tudomást az alkotmányos rend gyökeres megváltozásáról, hanem az új alkotmányra sóvárgás alapja az lesz, hogy 1990-ben nem változtatták meg az alkotmány részbeni elnevezését, azaz a Magyar Köztársaság alkotmánya éppen úgy az 1949. évi XX. törvény néven fut tovább a törvények sorában, mint ahogyan a Magyar Népköztársaság alkotmánya is ezt a sorszámozást viselte. Az alkotmány bírálói nem is olvasták tovább a törvény szövegét, beérték azzal, hogy kimondták, még mindig a sztálini alkotmány van érvényben.

Kérem, Tisztelt Asszonyom, ha ezzel a hosszú bevezetéssel idejét raboltam volna, nézze el ezt nekem, de elengedhetetlennek látom szíves figyelmét felhívni, hogy, ha a politikai kultúránk nem változik meg, a napokban elfogadandó gyökeresen új alkotmányától is hiába várjuk jogrendszerünk, jogtisztelő gyakorlatunk megváltozását.

Szíves figyelmébe ajánlom, az úgynevezett „médiaalkotmányt”és az új médiatörvényt, amelyek betartásának biztosítéka elsősorban az kellene legyen, hogy a törvényeket be kell tartani.
Történt a napokban, hogy a létrejött az MTVA Hírcentruma és a frissen kinevezett főszerkesztő – Papp Dániel, ezúttal még mint riporter – súlyosan megsértette az új alkotmány életbelépése előtt a már hatályos jogot és a hatályban lévő etikai szabályokat. Ha Ön ez ellen nem lép fel, akkor ez a törvénysértő gyakorlat az új alkotmány életbelépése után is folytatódni fog. Most lenne itt az ideje, hogy új, törvénytisztelő gyakorlat kezdődjék.

Papp Dániel egy sajtótájékoztatón feltette a kérdést Daniel Cohn-Benditnek, arról, demokratikus értéknek tartja-e a kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését?

Daniel Cohn-Bendit a kérdés elhangzása után azonnal válaszolt – kb. az Európai Zöldpárt budapesti sajtótájékoztatójának 23. és 25. perce között:

„Soha nem állítottam, hogy ezt vegyék bele az alkotmányba. Az alkotmánynak nem az a dolga, hogy életstílust definiáljon, hanem az, hogy egy demokrácia struktúráját meghatározza. Az életvitel magánügy.”

Az MTVA Hírcentrumában összemontírozott riport úgy tudósított a történtekről – montírozás segítségével –, hogy már a riporteri kérdés elhangzása közben elhagyta Cohn-Bendit a sajtótájékoztató helyszínét, azt állítva, hogy nem is válaszolt a feltett kérdésre, továbbá, hogy arra csak az LMP elnöke válaszolt.

A három állításból egyetlen egy sem igaz. Mert: 1.) válaszolt, 2.) a válaszadás után 25 perccel később távozott, amiről a sajtótájékoztató moderátora elmondta, hogy a repülőtérre kellett sietnie és, 3.) Schiffer András nem a kérdésre válaszolt, hanem véleményét nyilvánította arról a szerinte szégyenletes magyarországi sajtógyakorlatról, amely személyes rágalmakkal tereli el a figyelmet a lényegi mondanivalóról.

Szabó László az MTVA kommunikációs igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy „a közszolgálatnak hitelesen és korrekten kell tájékoztatnia a nyilvánosságot”.
A nemzetközi és a hazai sajtóetika szerint sem korrekt az az újságírói tevékenység, amely a tárgytól eltérve, hamis adatokkal fedi el a valóságot.


Ami történt, az nemcsak a médiaetika szabályait sérti, hanem az új médiatörvényt is. Idézem a 7. § (1) bekezdését: „…a médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően …kötelesek …eljárni.” A 83.§ 2 szerint: „A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik: a) a média szakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban.”

Úgy gondolom, az új alkotmány elfogadása a lehető legjobb alkalom arra, hogy az Ön által vezetett legfőbb irányító, ellenőrző szervezet, még a tapasztalt helytelen gyakorlat elterjedése előtt, olyan hatást gyakoroljon az érintett újságírók körében, amely megállítja ennek a helytelen gyakorlatnak a terjedését.
Hogy mennyire valós a terjedés veszélye, csak bele kell tekinteni az interneten a legkülönbözőbb blogokba, ahol már tapasztalható, h
ogy nagyon nagy kiterjedésű azoknak a köre, akik nem a valóságos problémáról fejtik ki a véleményüket – szabad-e meghamisítani a közölt „tényeket” bármilyen indokkal, vagy sem –, hanem arról akarnak eszmét cserélni, pedofil-e Daniel Cohn-Bendit, vagyis újabb törvényszegést követnek el, hiszen amíg a bíróság nem mondja ki valakinek a bűnösségét, addig sem a magánszemélyek, sem a médiumok nem kezelhetnek senkit bűnösként.

Tisztelettel indítványozom tehát, hogy teremtse meg az Ön által vezetett intézmény szakmai tekintélyét és erősítse meg a törvényességet azzal, hogy fellép a politikai elvek által sem menthető törvényszegés és etikai vétség elkövetése ellen.

Dr. Halák László, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke