Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei

I. Bevezető

1. §

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet a magyar újságírás erkölcsösségének fenntartása érdekében közös etikai alapelveket dolgozott ki, amelyek megfelelnek

– az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 44. rendes ülésén az újságírói etikáról szóló 1003/1993. számú határozatának, és
– a Nemzetközi Újságíró Szövetség 1986. évi világkongresszusán az újságírói magatartásról elfogadott elvi deklarációnak.

2. §

a) A négy szervezet a közös etikai alapelveket minden újságírói, szerkesztői, kiadói munkát végző tagjára érvényesnek, irányadónak tekinti, akár a nyomtatott, (írott, fényképezett, ) akár az elektronikus sajtónál, vagy az on-line újságírás területén fejti ki egyéni vagy kollektív tevékenységét.

b) A közös etikai alapelvek alkalmazása során – tekintettel a sajtótörvényben az információ megszerzésével, szolgáltatásával kapcsolatban megállapított kötelezettségekre és jogokra – a négy szervezet a tájékoztatást foglalkozásszerűen végző újságírónak tekinti azt,

– aki tagja valamelyik bejegyzett újságírói szövetségnek,
– vagy akit a bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz felelős szerkesztője megbízó levéllel látott el.

A négy szervezet elvárja az on-line újságírásban tevékenykedő újságíróktól, hogy ezt a mivoltukat közleményeiknél tüntessék fel.

c) A négy szervezet mindegyike saját etikai szabályzatában a közös etikai alapelveknek megfelelő egységes megfogalmazásra, értelmezésre és alkalmazásra törekszik.

d) A négy szervezet a magyar újságírás erkölcsösségének megőrzése, fejlődése érdekében azoknak is ajánlja a közös etikai alapelvek követését, akik nem tagjai egyik szervezetnek sem.

 

3.§.

A négy szervezet „együttműködési tanácsot” hoz létre a szervezetetek képviselőiből, akiket a szervezetek egyenlő számban delegálnak a testületbe.

4. §

a) A sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, a tájékozódáshoz való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alkotmány biztosít. Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó szabadságát, a nyilvánosságot, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait.

b) Az információ – és benne a sajtó útján megszerezhető információ is – alapvető fontosságú a demokráciában. E nélkül az állampolgárok nem vehetnek részt a közügyekben, nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat, nem tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Ez a kitüntetett szerep azonban nem teszi az újságírókat hatósági személlyé, a tömegtájékoztatás eszközeit “ellenhatósággá”. Az újságírók etikai kötelezettsége fellépni a “mediokrácia” kialakulása, létezése ellen.

c) Őrizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról, akár közösségi – önkormányzati – tulajdonosról van szó. A tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól származó információ nem. Az információ nem az informátor, nem az újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszközt birtoklók tulajdona, hanem része az állampolgárok alapvető jogainak.

d) A tömegtájékoztatási eszközök az információkat – közlésüket vagy visszatartásukat – nem használhatják fel arra, hogy közvetlenül ezzel fellendítsék az eszköz keresettségét és a közölhető hirdetések mennyiségét.

e) A tömegtájékoztatási eszközökön belüli szabadságot is védelmezni kell, és szembe kell szállni a belső nyomásgyakorlással is. Újságíró csak akkor foglalkozhat hirdetésszervezéssel, hirdetésértékű újságírói produktum készítésével, ha azt a munkakörétől függetlenül, külön díjazásért, külön megbízás alapján végzi – a törvényekben egyébként előírt feltételek betartásával.

5. §

a) Az újságírói munkában következetesen és világosan el kell választani egymástól a hírt és a véleményt. Közös etikai alapelvünk: A hír szent, a vélemény szabad!

b) A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma a tényeken alapul és bárki által ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: nem szabad hazudni!

c) A véleményt – amely szükségszerűen szubjektív – az újságírónak etikus formában kell kifejeznie. A sajtószabadság keretei között cselekvő tényfeltáró újságírást tehát csak az információk valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye korlátozhatja.

6. §

a) Az újságírói szakmában sem szentesíti a cél az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet sértő fényképezés stb.

b) Az újságírónak mind a hírben, mind a vélemény nyilvánításban tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmét és tartózkodnia kell – különösen bíróság által tárgyalt ügyekben – az ítéletalkotástól.

c) Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberek jogát a magánéletre. A közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van megvédeni magánéletüket a nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük hatást gyakorol a közéleti tevékenységükre.

d) Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében kíméletlenül figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.

7. §

A tömegtájékoztatási eszközöknek gyorsan és hitelesen, az összes rendelkezésükre álló eszközzel helyesbíteniük kell minden általuk közölt hamis vagy téves hírt, tisztességet sértő véleményt. A helyesbítés mindig etikai kötelezettség is, akár az érintett kérésére, a bíróság – vagy más hatóság – rendelkezésére, akár saját forrásból szerzett értesülés alapján jut tudomására, hogy hamis, téves információt közölt.

8. §

a) Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen szempontú – faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb. miatti – gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.

b) A tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra. Az újságíró etikai kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség profanizálását és öncélú megjelenítését, a “pénzért minden lehetséges” szélsőséges szemléletet.

c) Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a Magyarországon élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát. Nem használhat öncélúan, szükségtelenül illetlen, trágár szavakat, kifejezéseket. Kötelessége fellépni a nyelvi, a stílusbeli igénytelenség, a silányság ellen.

d) A tömegtájékoztatási eszközöknek, és személy szerint az újságíróknak is etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre való ösztönzéssel.

9. §

Az újságíróknak vigyázniuk kell a munkájuk során kialakuló kapcsolataikban, hogy elkerüljenek mindenféle, az újságírás függetlenségét és pártatlanságát veszélyeztető összefonódást. Az újságíró nem használhatja fel hivatását elsődlegesen presztízsszerzésre, személyes befolyása növelésére.

10. §

Az újságírói munka során előfordulhat, hogy a jogi és etikai feltételek, körülmények szembekerülnek egymással. Az újságíró köteles tiszteletben tartani a törvényeket. Ha azonban etikai szempontú kétségei támadnak a törvények betartását illetően, kötelessége szakmai szervezetének etikai bizottságához fordulni irányadó véleményt kérve, ha lehetséges még a konfliktusok előtt, de mindenféleképpen a lehető leggyorsabban. (Ilyen lehet például a nyilvánosság és a titokvédelem érdekeinek összeütközése, az informátor személyének titokban tartása, illetve az informátor által feltárt bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége esetén.) Ha az újságíró egyik szervezetnek sem tagja, ajánlatos, hogy belátása szerint válasszon tanácsadó szervezetet.

11. §

Az újságírók egymás közötti kapcsolati a kollegialitás szabályai szerint épüljenek.

a) Miként az olvasók, nézők, hallgatók iránt, akként egymásra vonatkozóan is a tiszteletet, a megbecsülést kell kifejezésre juttatni.

b) Tilos a plágium! Plágium nemcsak mások műveinek részben vagy egészben saját név alatti átvétele, hanem az is, ha mások által felderített eseményekkel, jelenségekkel úgy foglalkozik valaki, hogy nem jelöli meg a forrást.

c) Saját művet is tilos közlésre felajánlani több tömegtájékoztatási eszköznek anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatná a szerző az érintett médiumokat.

d) Sérti a kollegialitás követelményét az, aki rosszhiszeműen megtéveszti kollégáját a hírben szereplő tények, események, vagy az ezek kapcsán kialakult vélemények valódiságát illetően.

e) Az újságírók etikai kötelessége, hogy közreműködjék a munkahelyi környezet kialakításában és az egymással szemben álló munkahelyi közösségek ellentéteinek feloldásában. Etikai vétséget követ el az, aki úgy vesz részt ilyen szemben álló közösségekben, hogy magatartása sértő és illojális a kollégáival szemben.

12. §

a) Az együttműködési testületnek tizenkét tagja van. A testület 3-3 tagját a négy újságírói szervezet delegálja.

b) Az együttműködési testület elnöki tisztét, negyedévenkénti váltásban az egyes szervezetek delegátusai közül kijelölt személyek töltik be. Az elnök személyét nem választják, őt a delegáló szervezet jelöli ki. Az elnöklés sorrendjét sorsolással alakítják ki minden naptári év kezdetétől.

c) Az együttműködési testület döntéseit teljes testületi egyetértéssel hozza. A soros elnök két szavazattal rendelkezik, ha saját ügyrendjük szerint olyan eljárási kérdésben kell dönteniük, amelyben a többségi vélemény ismerete lényeges.

d) A négy újságírói szervezetre vonatkozó állásfoglalások csak teljes testületi egyetértéssel hozhatók. Az együttműködési testület ilyen módon kialakított állásfoglalását mind a négy szervezet köteles figyelembe venni.

13. §

Az együttműködési testület állást foglalhat:

a) a közös etikai alapelvek kibővítését, szűkítését ajánlva a négy szervezetnek.
b) a közös etikai alapelvek és az egyes szervezetek etikai kódexének eltérései ügyében,
c) a közös etikai alapelvek értelmezése ügyében
d) az egyes szervezeteknél folytatott etikai eljárási gyakorlat ügyében.

14. §

Az együttműködési testület állást foglalhat közérdekű etikai ügyekben és felkérheti az egyes újságírói szervezeteket is állásfoglalás kialakítására.

15. §

Az együttműködési testület felkérésére az egyes újságírói szervezetek részletes és tárgyszerű felvilágosítást adnak az azonos, vagy hasonló témában, tárgykörrel vizsgált ügyeikről, hozott határozataikról. A felkérések az együttműködési testület egyedi döntései alapján történnek.

16. §

Az együttműködési testület működésének feltételeit mindig az a szervezet biztosítja, amelyiknek a delegációja az elnököt adja. Az elnök csak a delegáló szervezet előzetes engedélyével vállalhat olyan anyagi kötelezettséget, amely hatásában túlterjed az elnöklés negyed évén.

17. §

Az együttműködési testület egyéb ügyekben a saját maga által hozott ügyrend szerint működik.

Csatlakozott az Alapelvekhez:
MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete)
Kárpátaljai Magyar Újságírók Szövetsége
Tartalomszolgáltatók Szövetsége (internetes újságírók)