Idén 9. alkalommal rendezték a SMART konferenciát. Az egynapos rendezvénynek ezúttal is a divatos Akvárium adott helyszínt – de a kérdés, hogy megállta volna-e a program a helyét a nemzetközi színtéren.
A CCO magazin egy éve történt arculat- és tartalomfrissítése óta törekszünk arra, hogy a nemzetközi kommunikációs térből adjunk híreket, trendeket, beszámolókat a magyar közönség számára. Kevés kivételt teszünk és állunk Magyarországon szervezett esemény mellé, a SMART konferencia az egyik kivétel és megérte.
Bár hivatalosan konferenciáról beszélünk, itt azért többről van szó. Fizikai, tartalmi értelemben is kihasználta az Akváriumot a program, hiszen összesen négy helyszínen: a nagy teremben, a kisteremben és még a szomszédos épületben lévő termekben is okosodhatott a közönség.

Az elmúlt évekhez képest a hangsúly egyre inkább tolódik a humán irányba, idén is a technológia emberi vonatkozásaiból adtak ízelítőt az előadók és a panelbeszélgetésekben résztvevők.

Kiderült, hogy

  • Mérő László nem fél, hogy a Mesterséges Intelligencia (AI) vagy a robotok a fejünkre nőnek,
  • a startupok fejlődésének egyik kulcsa a jó csapat és annak működése,
  • Vladimir Vulic szerint a jövő generációnak nem szabad a jelenlegi generációk korlátait alapnak tekinteni,
  • a mindfulness nem egy jógairányzat, hanem helyesen gyakorolva a munkahatékonyságot is javítani tudja.

A szakmai rendezvények szervezésében egy évek óta tartó trend, hogy új irányokat keresnek a szervezők, az innováció és a mélyebb elkötelezettség megszerzése irányába. 3 fő irányt látunk a nemzetközi programokat látogatva:

  1. fesztivál irány, ahol a kulcselőadókon kívül a közös beszélgetések, alternatív és konferencián kívüli programok jelentik az elköteleződés gerincét (ld: Cannes Lions)
  2. szakmai információátadáson a hangsúly, ahol a “nagy nevek” és az “ifjú titánok” váltogatják egymást és a technológiai, módszertani újdonságokról beszélnek (ld: ICCO Global Summit)
  3. a formátumtól függetlenül a tartalom a lényeg: a kulcstémát tágabb értelemben körülvevő kérdésekről beszélnek az előadók, nem a szorosan vett szakmai újdonságokról (ld: European Communication Summit).

A SMART konferencia érzéseink alapján az utóbbi mellett tette le a voksot – nagyon helyesen. A mintegy ezer résztvevő nem a legújabb okostelefon trendekről (bár ott volt a Samsung VR megoldásokkal), nem a digitális vállalatirányítási rendszerek hatékonyságra gyakorolt hatásairól beszéltek, sokkal inkább esett szó arról, milyen etikai kihívásokkal küzd és lehetőséget rejt a közlekedés következő generációja; a digitális biztonság mit jelent és kinek a felelőssége, a startup ökoszisztéma hogyan képes szolgálni a fejlődést a piactorzító hatások ellenére.
Sebastian Tamás, aki több évtizedet élt nemzetközi környezetben, előadásában kitért arra, miben látja mostani vállalkozások sikertelenségének fő okait (prezentációs képességek hiánya; valós piaci igények felmérése), de elmondta, hol látja a fejlődés lehetőségét: transzparens nemzetközi ökoszisztéma – ahol nem találják fel többször, több helyen a spanyolviaszt; új szektorokban (pl egészségügy) való megjelenés.
Több előadás, panelbeszélgetés szólt a nagyvállalatok, a technológia és a start-up megoldások együttműködéséről. Minden fél részéről nyitottság, tanulási vágy, innovációs készség és a hibázás beismerése és beépítése a folyamatokba – ezek a sikeres fejlődés jellemzői. Ha egy pénzintézet anomin adatokat egy start-up rendelkezésére bocsát, akkor azok a biztosítási szektorban hasznos információkkal segíthetik mind a vállalat, mind az ügyfeleinek életét – hangzott egy el panelbeszélgetésen. Ha a vállalat hajlandó bizonyos folyamatokat agilis, lean módszertanban végrehajtani, akkor sokkal hamarabb lát eredményt, a digitális technológia bevonásával ráadásul adatokkal alátámasztva.
Az előadók döntően magyarok voltak, amik a szervezők tudatos választása volt (a velük folytatott beszélgetésünk összefoglalója is hamarosan olvasható lesz). Hála a nagyszámú rendezvénynek, a TEDx programoknak, a vállalati előadásoknak, már Magyarországon is kialakult egy olyan közösség, akik nem csak jó tartalmat szolgáltatnak, hanem jól is tudják átadni. Ezért került színpadra Bacsó Gábor, Vitézy Dávid, Mérő László és meg is töltötték a termeket, ahogy illik.
Azt már évek óta tapasztalhatjuk, hogy az új nemzetközi technológiai megoldások (részben a multik, részben az internet fejlődésével) szinte azonnal megjelennek a kisebb, így a magyar piacokon is. Egyre többször akad már bátor jelentkező, aki ezeket ki is próbálja, ezért best practice-kről, érdekes tapasztalatokról gyorsan értesülhetünk magyar nyelven is. A megközelítés, a gondolkodásmód, a tágabb környezet ismeret és beépítése a termékfejlesztésekbe, ügynökségi projektekbe, kampányokba, vagy éppen a vállalati működésbe, az rendszerint hónapokkal, vagy évekkel is le volt maradva. Üdítő példa ezért a SMART conference, ahol az előadások döntő többsége azokat a kérdéseket feszegette (pl: etika és jog a fejlődés kontrollja, megosztáson alapuló gazdaság milyen hatékonysági megoldásokat rejt, a nyitott, kétirányú párbeszéddel alakítható csak ki win-win szituáció) amik a globális trendeket meghatározó szereplők számára is kihívást jelentenek. Bátran állíthatjuk, hogy az a mintegy ezer résztvevő, aki április 4-n megfordult a rendezvényen, azok megnyugodhatnak: amik elhangzottak a termekben, a szünetekben és a délutáni fröccsök mellett azok pontosan így hangzanak most NewYorkban, Londonban, Dubaiban és Szingapúrban egyaránt a hasonló rendezvényeken.
Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a megvalósításba egyre többen tudunk csatlakozni a régióból, Magyarországról: akár néhány külföldön töltött év után visszatérve, akár bedolgozva nemzetközi vállalatoknak, akár a magyar közönség számára új terméket vagy szolgáltatásokat kínálva.