Magyar Public Relations Etikai Kódex

Bevezető
1.§
1. A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) 2000. április 6-án megtartott közgyűlése azzal a céllal fogadta el a Magyar PR Etikai Kódexet, a pr szakma eti-kai normagyűjteményét, hogy elősegítse
1. a pr tevékenységnek a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi normái szerinti végzését,
2. a pr tevékenységet végzők morális értékrendjének fejlesztését,
3. a pr szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését,
2. Az MPRSZ az alábbi dokumentumok szellemiségét irányadónak tekintve alakította ki a Magyar PR Etikai Kódexet:
1. Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) által 1961-ben Velencében, 1965-ben Athénban elfogadott és 1968-ban Teheránban módosított szakmai magatartási szabályzata,
2. az Európai Public Relations Konföderáció által 1978-ban, Lisszabonban kihirdetett és 1978-ban, valamint 1989-ben módosított, európai szakmai magatartási szabályzata.
A kódex hatálya
2.§
1. Az MPRSZ – alapszabályával összhangban – önmaga és tagjai számára előírja a nemzetközi pr-szervezetek etikai normáinak, illetve a Magyar PR Etikai Kódex előírásainak betartását, illetve ugyanezt ajánlja a pr tevékenységet az MPRSZ-en kívül végzők számára.
2. A kódex személyi hatálya a Magyarországon az MPRSZ tagjaként pr tevékenységet folytató személyekre és szervezetekre terjed ki, valamint azokra, akik a kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat.
3. A kódex tárgyi hatálya a Magyarországon a (2)-ben szereplők által folytatott pr-tevékenység tárgyiasult formáira és ezek hatására terjed ki.
Értelmezések
3.§
1. Amennyiben a kódex másképp nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére az MPRSZ alapdokumentumainak fogalmi rendszere az irányadó. Amennyiben olyan fogalmat kellene értelmezni, amelynek meghatározása nem szerepel az MPRSZ alapdokumentumaiban, a Magyar Köztársaság vonatkozó jogszabályainak értelmezéseire kell támaszkodni, különös tekintettel a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2.§-ára, valamint az 1997. évi, a gazdasági reklámtevékenységről szóló LVIII. törvény 2.§-ára.
4.§
1. A pr tevékenység nem ellenkezhet az általános emberi normákkal, nem irányulhat az egyén méltósága ellen. A pr tevékenységet végzők kötelesek tiszteletben tartani az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elveit különös tekintettel a szólás- és a sajtószabadságra, az egyének információhoz jutásának jogára.
2. A pr tevékenység művelőjének tiszteletben kell tartania annak az országnak jogszabályait, etikai normáit, amelyben a pr tevékenységet végzi.
3. A pr tevékenység nem irányulhat a közérdek, különösen a társadalom demokratikus alapértékei ellen.
4. A pr tevékenységet végző nem használhat, és nem továbbíthat olyan információkat, amelyek tudomása szerint félrevezetők lehetnek vagy hamisak. A pr-tevékenységnek a valóságnak megfelelő tényeken kell alapulnia.
5. A pr tevékenységet nyilvánosan és nyíltan kell végezni. Ezen azt értjük, hogy a pr-tevékenység művelője – anélkül, hogy a megbízás konkrét céljáról, teljesítésének formáiról harmadik félnek köteles lenne felvilágosítást adni – nem tarthatja titokban jelenlétét egy adott megbízás teljesítése során mindazok előtt, akikre a megbízás teljesítése irányul.
6. A pr tevékenységet végző személy vagy szervezet a megbízójánál szerzett információkat a megbízó engedélye nélkül semmilyen formában, semmikor nem adhatja át harmadik félnek.
7. A pr tevékenységet végző személy vagy szervezet a megbízás teljesítése során nem vehet részt megvesztegetéssel járó ügyletben.
8. A pr tevékenység művelője a személyes publicitásban kerülje a túlzó megnyilatkozásokat.
9. A pr tevékenység végzése során törekedni kell arra, hogy a pr szakmáról kedvező kép alakuljon ki a szélesebb közvéleményben, a megbízók körében és más kommunikációs szakmák képviselőiben.
A megbízókkal kapcsolatos magatartás elvei
5.§
1. A pr tevékenység során a megbízással, a munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodások, (munka)szerződések betűjének és szellemének megfelelő, tisztességes szolgáltatást kell nyújtani a megbízók, az ügyfelek, a munkáltatók számára.
2. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet nem képviselheti egymással érdekellentétben vagy versenytársi viszonyban lévő megbízók érdekeit az érintettek kifejezett egyetértése nélkül.
3. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet sem alvállalkozóként, sem más formában nem ajánlhat megbízója számára, nem kapcsolhat be a megbízás teljesítésébe olyan személyeket, szervezeteket, akikkel, illetve amelyekkel anyagi viszonyok kötik össze, kivéve, ha ezt a tényt előzetesen egyértelműen a megbízó tudomására hozza.
4. A pr tevékenység művelője a megbízás hatályától függetlenül őrizze meg megbízóinak, ügyfeleinek és munkáltatójának bizalmas közléseit, üzleti és üzemi titkait.
5. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet ne alkalmazzon olyan módszereket, melyek sérelmesek lehetnek egy másik megbízójára, ügyfelére vagy munkáltatójára.
6. Ha a megbízás végrehajtása jogszabályok, illetve az Etikai Kódex előírásainak megsértését feltételezné, ezt a tényt a pr tevékenységet végzőnek azonnal a megbízó tudomására kell hoznia, a megbízás teljesítését az érvényes jogi előírásoknak megfelelően fel kell függesztenie.
7. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet – egy adott megbízás teljesítésével összefüggésbe hozható módon – nem fogadhat el sem anyagi, sem más ellenszolgáltatást, árengedményt, jutalékot harmadik féltől oly módon, hogy azzal eredeti megbízóját hátrányos helyzetbe hozza.
8. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet nem köthet olyan szerződést ügyfelével vagy alkalmazójával, amely számokban kifejezhető eredményt garantál.
A kollégákhoz, a társszakmák művelőihez való viszony
6.§
1. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet szándékosan nem sértheti meg kollégája, illetve a konkurens szervezet szakmai jó hírét.
2. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet nem törekedhet arra, hogy bármely más hasonló pr tevékenységet végző egyént vagy szervezetet megfosszon megbízásától, megbízójától, ügyfelétől, munkahelyétől oly módon, hogy a másik fél számára szándékosan előidézett előnytelen helyzetet teremt.
3. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely csorbítaná a tömegkommunikáció függetlenségének elvét. A híreket, az információkat díjmentesen, rejtett jutalom nélkül lehet a média rendelkezésére bocsátani.
4. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet nem fejthet ki burkolt reklámtevékenységet. A megbízás teljesítéséhez a reklámozás szabályai szerint vásárolhat hirdetési felületet, műsoridőt.
5. A pr tevékenységet végző egyénnek vagy szervezetnek tiszteletben kell tartania a kommunikációs és más szakmák szabályait, alapelveit, amennyiben ezek összeegyeztethetők a pr-szakma szakmai-etikai normáival.
6. A pr tevékenységet végző egyén vagy szervezet működjék együtt más pr tevékenységet végző egyénekkel vagy szervezetekkel abban, hogy ezt a szabályzatot betartsák és betartassák.
Eljárási szabályok
7.§
1. Ha valamely természetes vagy jogi személy megítélése szerint egy másik fél pr tevékenység végzése során tanúsított etikátlan magatartását tapasztalja, akkor azt az MPRSZ Etikai és Fegyelmi Bizottsága tudomására hozhatja és ennek alapján az Etikai és Fegyelmi Bizottság eljárást kezdeményezhet.
1. Az eljárás megindításáról az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak 30 napon belül kell döntést hoznia.
2. Amennyiben döntés születik az eljárás megindításáról, az eljárást további 60 napon belül kell lefolytatni.
2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság az MPRSZ tagjaival kapcsolatos etikai ügyekben kezdeményezett eljárás során a következőkre jogosult:
1. Maga dönti el, kívánja-e személyesen meghallgatni az ügyben érintetteket vagy a rendelkezésre álló adatokból alakítja ki álláspontját.
2. Vizsgálódhat, állásfoglalást alakíthat ki és etikusnak, vagy etikátlannak minősítheti az ügyben érintettek tevékenységét.
3. Határozhat úgy, hogy az üggyel nem foglalkozik.
4. Határozatát szóban vagy írásban indokolhatja.
5. A határozatot az indoklással együtt minden esetben közli az érintettekkel, az elnökséggel és az elvi iránymutatás érdekében szövetségen belül nyilvánosságra hozza. Az elnökség saját hatáskörében dönt az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatának szövetségen kívüli nyilvánosságra hozataláról.
3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság vizsgálódhat, és állásfoglalást alakíthat ki nem MPRSZ- tagok ténykedéséről. Az ilyen állásfoglalást, az ügy kezelésére vonatkozó javaslatával együtt, az MPRSZ elnöksége elé terjeszti. Az állásfoglalás sorsáról – az MPRSZ érdekeinek figyelembe vételével – az elnökség dönt.