A Főszerkesztők Fórumának június 10-én tartott konferenciája az új Ptk. sajtófotó-ügyi szabályozásáról szólt és úgy tűnik, nagyban hozzájárult a helyzet tisztázásához.
A beszélgetésen – amelyet fotósok kezdeményeztek és Virágvölgyi István, az MTI fotószerkesztőségének vezetője moderálta – a legfontosabb kérdés az volt: mit jelent majd a régi és új Ptk. sajtófotóra vonatkozó paragrafusainak szövege közötti különbség a gyakorlatban. A legszembetűnőbb és a fotósokat leginkább aggasztó különbség az, hogy míg a régi Ptk. a fotó felhasználását, addig az új már a fotó elkészítését is engedélyhez köti (kivéve természetesen közszereplők, nyilvános események, jogos önvédelem, bűncselekmény megakadályozása és egyéb értelemszerű esetekben). A vitában résztvevő fotós kollégák szenvedélyesen érveltek amellett, hogy ez ellehetetleníti a sajtófotózást, a riportkészítést, mivel a fotó elkészítése előtti engedélykérési kötelezettség egyben meg is zavarja a lefotózandó pillanatot. Az állami/jogi oldalt képviselő Székely László (Ptk-t előkészítő munkacsoport vezetője), Péterfalvi Attila (a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság vezetője) és Pataki Árpád (a Kúria sajtóperekre szakosodott bírája) ezzel szemben amellett érveltek, hogy a szöveg változása a gyakorlatban nem jelent majd semmit, mert az csak az eddigi, kialakult bírósági gyakorlatot szentesíti. Bár elismerték, hogy szövegszerűen ez valóban járhat azzal, amitől a fotósok tartanak, de ahogy mondták, ez nem fog mást jelenteni, mint eddig, tekintve – ahogy Pataki Árpád fogalmazott – “publikálás nélkül nem is szerez tudomást a kép elkészültéről” az, akit lefotóztak.
Ma közleményt adott ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amelyben kijelentik, hogy “a képmáshoz és hangfelvételhez való jog alapvetően nem változik meg az új Ptk.-ban.” – a teljes, hosszú magyarázat itt olvasható. Ez elég világos és a későbbiekben számon kérhető (és egyébként különböző formákban a szövegben többször megismételt) megfogalmazás.
A június 10-i beszélgetés másik ízekre szedett témája a rendőrök fotózhatósága, képmáshoz való joga volt. Ez annyiban függ össze a Ptk. módosításával, hogy – ez esetben sajnos – ez sem változik meg. Az érvényben lévő tavaly őszi jogegységi döntés értelmében (és a közszereplők körének törvényi definíciója hiányában) a rendőrök továbbra sem számítanak közszereplőnek és így továbbra is jó nyerési esélyekkel perelhetnek pénzbeni kártérítésért, valahányszor kitakarás nélkül jelennek meg a médiában. A beszélgetés résztvevők azonban egyetértettek abban, hogy ez a Ptk. keretein kívül, a rendőrségi törvényben is orvosolható és közülük Székely László például egyet is értett az esetleges ilyen irányú módosítással.
Weyer Balázs / Főszerkesztők Fóruma