Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatása alapvető jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a fiatalokat felkészítse a jelenlegi munkaerőpiaci elvárásokra; ám az iskolák – különösen az olvasás, a matematika és a természettudományok alapkészségeivel összehasonlítva – rendszerint nem helyeznek kellő hangsúlyt ezekre az átfogó készségekre – vonja le a következtetést az Európai Bizottság vonatkozó jelentése.
A probléma részben abból adódik, hogy e készségek nehezen mérhetők. Mindössze tizenegy európai ország (Belgium (flamand közösség), Bulgária, Észtország, Írország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Finnország) rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők; e készségek fejlesztésének célja a kritikus gondolkodásmód kialakítása mellett az iskolai és társadalmi életben való aktív szerepvállalás fokozása. A vállalkozói készségek és az informatika terén semmiféle hasonló mérési rendszer sem áll rendelkezésre a felmérésben résztvevő 31 országban (az EU 27 tagállama, Horvátország, Izland, Norvégia és Törökország).
A jelentés többek között kitér az ismeretek, készségek és attitűdök egész életen át tartó tanulása terén uniós szinten meghatározott nyolc kompetencia közöl hat kompetencia oktatásának vizsgálatára is.
„Kizárólag oly módon biztosíthatjuk, hogy rendelkezzünk az Európai Unió versenyképességének megőrzéséhez és a tudásalapú gazdaság nyújtotta lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen eszközökkel, ha a gyermekeket és a fiatalokat felruházzuk az ehhez szükséges készségekkel, beleértve az átfogó készségeket is.” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos.
„A tanulmány rámutat azokra a területekre, ahol előrelépésre van szükség, ugyanakkor – ami még ennél is lényegesebb – megfogalmazza, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatal generáció számára több lehetőséget teremtsünk.
A „Gondoljuk újra az oktatást” szakpolitikai kezdeményezés, melyet holnap indítunk útjára, konkrét javaslatok révén fogja mindezt elősegíteni.”
Az átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják; a nemzeti tantervekben legtöbb esetben szerepelnek az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek. A helyzet azonban koránt sem kiegyensúlyozott. Kilenc országban (Németország, Hollandia, Olaszország, Görögország, Románia, Írország, Dánia, Belgium (flamand közösség) és Horvátország) az általános iskolai oktatásnak nem része a vállalkozói ismeretek oktatása, míg a digitális kompetenciát az alapszintű oktatás keretében Horvátországon kívül valamennyi vizsgált országban fejlesztik.
Továbbra is meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat természettudományi, matematikai vagy nyelvoktatás keretén belül. A jelentés kiemeli, hogy az informatikai, a vállalkozói és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek beemelése az alaptantárgyakba az oktatási módszerek átformálása mellett a tanulási eredmények megállapítására és a megfelelő mérési módszerek kidolgozására késztetheti az iskolákat.
A jelentés elemzéseket bocsát a szakpolitikai döntéshozók rendelkezésére, és támogatja az Európai Bizottság új, „Gondoljuk újra az oktatást” elnevezésű, november 20-án elfogadandó stratégiája keretében kialakított megközelítést. A stratégia körvonalazza azokat az intézkedéseket, melyeket a tagállamoknak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszer biztosítsa a modern munkakörnyezet által megkövetelt készségek fejlesztését.
Az ismereteket, készségeket és attitűdöket érintő, egész életen át tartó tanuláshoz szükséges nyolc kulcskompetenciát 2006-ban határozták meg uniós szinten. E kompetenciák a következők: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia, illetve alapvető természettudományos és műszaki kompetenciák; digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; a tanulás elsajátítása; kulturális érzékenység és kifejezőkészség.
Ezek a kompetenciák a munkaerőpiacon, illetve a társadalmi kohézió és az aktív polgárság tekintetében alapvető fontosságúak a tudásalapú társadalomban. A kompetenciák fejlesztésének hátterében a fokozott rugalmasság, alkalmazkodóképesség, megelégedettség és motiváció biztosítása áll. A jelentés részletezi a szóban forgó kompetenciák oktatása területén tapasztalható előrelépést; emellett olyan intézkedéseket javasol, melyek révén biztosítható, hogy az oktatást és képzést nyújtók reagáljanak a szükséges készségekben mutatkozó változásokra. A jelentés nem terjedt ki a tanulás elsajátítására, illetve a kulturális érzékenység és kifejezőkészség készségére.
A jelentés az alap- és középfokú oktatásra összpontosítva összesíti az Eurydice-hálózat hét friss tanulmányának következtetéseit, 31 európai ország vonatkozásában. A bázisév a 2011/12-es tanév.
Az Eurydice-hálózat
A jelentést a Bizottság számára az Eurydice-hálózat készítette, amely 34 országban (EU-tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország) található összesen 38 nemzeti irodából áll. Az Eurydice koordinátora és irányítója az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége.
Forrás: europa.eu Sajtóközlemény