Újdonságok a szellemi tulajdon jogainak szabályozásában az EU-ban

A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek.Az EU új stratégiát fogadott el ennek szabályozására.

Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk ezt: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben azonban a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el a Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.

Azt tűztük ki célul, hogy lehetőséget teremtünk a feltalálóknak, az alkotóknak, a felhasználóknak és a fogyasztóknak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra és új üzleti lehetőségek kiaknázására. Az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek egyfelől az alkotás és az innováció ösztönzése – például az alkotók díjazása és a befektetések biztosítása révén –, másfelől pedig a szellemitulajdon-jog által védett árukhoz és szolgáltatásokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés előmozdítása között.

A helyes egyensúly megtalálása jól érzékelhető változást eredményez a vállalkozások (az önállóan tevékenykedő művésztől a nagy gyógyszergyártókig) számára az innovációba való befektetés ösztönzése tekintetében. Ez hozzájárul az EU növekedéséhez és versenyképességéhez, ami az egységes piacon keresztül érvényesül. A fogyasztók szélesebb körben és könnyebben férnek majd hozzá az információkhoz és a kulturális tartalmakhoz, például az online elérhető zenékhez.

A stratégia – átfogóan kezelve a szellemitulajdon-jogok kérdéskörét – számos témát érint: a vállalkozások által a találmányaik megvédéséhez szükséges szabadalomtól kezdve egészen az ilyen találmányokkal kapcsolatos visszaéléseknek a kezelésével bezárólag (pl. a hamisítással és a kalózkodással szembeni fellépés megerősítésére vonatkozó, szintén ma elfogadott javaslat által). A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó stratégia első eredményei között szerepel az ún. „gazdátlan termékek” felhasználásának könnyített engedélyezésére vonatkozó mai javaslat – ami révén egy sor kulturális alkotás elérhetővé válik az interneten –, továbbá a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmével szembeni fellépésre szolgáló vámhatósági intézkedések megerősítéséről szóló új rendelet tervezete.

„A szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogok megfelelõ szintû egységes piaci védelmének biztosítása kulcsfontosságú az európai gazdaság számára. Az elõrehaladás az új ötletek, az új ismeretek függvénye.” – jelentette ki Michel Barnier, a belsõ piacért felelõs biztos. „Senki sem fog az innovációba fektetni, ha a jogokat nem védjük meg. Másrészrõl a fogyasztóknak és felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani a kulturális tartalmakhoz – például az online elérhetõ zenékhez – ahhoz, hogy mind az új üzleti modellek, mind a kulturális sokszínûség virágozhassanak. Célunk ma az, hogy e két célkitûzés közötti helyes egyensúlyt a szellemitulajdon-jogok minden vetületében megtaláljuk. A szellemi tulajdon európai keretét úgy kell átalakítanunk, hogy az lehetõségeket teremtsen a vállalatok és az állampolgárok számára, továbbá megfeleljen az online világ és az ötletek globális versenye diktálta követelményeknek.”

 

Algirdas Šemeta, a vámügyekért is felelõs biztos szerint: „A vámszervek a határokon megfelelõ helyen vannak ahhoz, hogy megvédjék az állampolgárokat és a jogszerûen mûködõ vállalkozásokat. A hamisítással és a kalózkodással szembeni fellépés terén végzett munkájuk rendkívül értékes.” Hozzátette továbbá: „Meggyõzõdésem, hogy a szellemitulajdon-jogok szilárd alapokon nyugvó szabályozása létfontosságú az európai uniós gazdaság egésze számára. A mai javaslattal a vámszervek fokozottabb védelmet tudnak majd nyújtani a szellemitulajdon-jogoknak és hatékonyabban tudnak majd fellépni a szellemitulajdon-jogot sértõ áruk kereskedelmével szemben.”

 

 

 

A szellemitulajdon-jogokról szóló stratégia egy sor rövid- és hosszú távú meghatározó szakpolitikai intézkedést vázol fel többek között az alábbi területeken:

Szabadalmak: a Bizottság már áprilisban bemutatta javaslatait a megerõsített együttmûködés keretében megvalósuló egységes szabadalmi oltalomra. Ezzel párhuzamosan folytatódik a klasszikus európai szabadalmakkal és a jövőbeli, egységes joghatással bíró európai szabadalmakkal foglalkozó egységesített és szakosodott szabadalmi bíróság felállítására irányuló munka. Ezzel jelentõsen csökkennének a perköltségek és kevesebb idõbe telne a szabadalmi jogviták rendezése. A kezdeményezéssel a vállalkozások jogbiztonsága szintén javulna.

Védjegyek: jóllehet a védjegyek bejegyzése majdnem 20 éve harmonizálva van az Európai Unióban és a közösségi védjegyet is megalkották 15 évvel ezelõtt, mégis egyre erõsödõ igény mutatkozik a még egyszerûbb, hatékonyabb és egységes regisztrációs rendszerek iránt. A Bizottság 2011-ben javaslatokat szándékozik elõterjeszteni a védjegyek uniós, illetve tagállami szintû rendszereinek megújítására, és az internet korszakának megfelelõ kiigazítására.

Földrajzi jelzések: a földrajzi jelzések kapcsolatot teremtenek a termék minõsége és földrajzi származása között. Az EU-ban viszont jelenleg nincs rendszer, amely védelmet biztosítana az olyan nem mezõgazdasági termékeknek, mint a carrarai márvány vagy a solingeni kések. Ennek hiányában az egységes piacon egyenlõtlenek a feltételek. A Bizottság ezért 2011–2012-ben alaposan meg fogja vizsgálni a hatályos tagállami szabályozást, továbbá a nem mezõgazdasági termékek földrajzi jelzése által nyújtott védelem lehetséges gazdasági hatásait. Az eredmények függvényében a hatásvizsgálatot jogszabályi javaslatok követhetik.

Több területre vonatkozó felhasználási engedélyek: miközben a szerzõi jog tárgyi hatályát sikerült nagy mértékben harmonizálni, a felhasználási engedélyek tekintetében még mindig a nemzeti jog a meghatározó. Az egységes digitális piac szempontjából a felhasználási engedélyezés racionalizálása és a bevételmegosztás a legfontosabb megoldandó problémák közé tartoznak. A Bizottság 2011 második félévében fogja elõterjeszteni a szerzõi jogok több területre kiterjedõ, hatékony kollektív kezelésére vonatkozó javaslatát, különösen a zenei iparág tekintetében. A Bizottság közös szabályokat határoz majd meg az átlátható irányításra és a bevételmegosztásra vonatkozóan is. 2011 második felében a Bizottság konzultációt fog indítani az audiovizuális alkotások online forgalmazásával összefüggõ kérdésekrõl is.

Digitális könyvtárak: a gazdag európai kulturális és intellektuális örökség megõrzésére és terjesztésére szolgáló európai digitális könyvtárak létrehozása kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság fejlõdése szempontjából. Ennek elõsegítésére a Bizottság ma elõterjeszti azt a jogalkotási javaslatát is, amely alapján digitalizálhatóvá és online elérhetõvé válnak az ún. „gazdátlan mûvek” (azaz az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek bár még mindig szerzõi jogi védelem alatt állnak, de amelyek esetében a jogosultak nem ismertek, vagy nem lelhetõk fel, így tõlük szerzõi jogi engedélyek nem kérhetõk) – lásd MEMO/11/333. Ezzel párhuzamosan a Bizottság könyvtárak, kiadók, szerzõk és jogkezelõ társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetõvé tételét.

A szellemitulajdon-jogok megsértése: a hamisítás és a kalózkodás egyre fenyegetõbb veszélyt jelentenek a gazdaság számára. 2005 és 2009 között a feltételezhetõen szellemitulajdon-jogot sértõ árukkal összefüggésben az EU határainál regisztrált esetek száma 26 704-rõl 43 572-re emelkedett. Másrészrõl a kreatív iparág becslései szerint a kalózkodás csak 2008-ban 10 milliárd EUR bevételkiesést és több mint 185 000 álláshely elvesztését okozta az európai zene- és filmiparnak, a televíziós ágazatnak és a szoftveriparnak. A Bizottság elszánt a területhez kapcsolódó erõfeszítéseinek fokozása iránt. A Bizottság ma bemutatta a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelõközpontjának megerõsítésére irányuló rendelettervezetét: a Bizottság által 2009-ben felállított megfigyelõközpont feladatait a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) venné át. Ily módon a megfigyelõközpont fel tudja majd használni a szellemi tulajdonnal kapcsolatban az OHIM-nál felhalmozott szaktudást, valamint a védjegyek és a formatervezési oltalmak terén nyert sokrétû tapasztalatot. A rendelettervezetet a továbbiakban az Európai Parlament és a Tanács fogja megvitatni. Másrészt a Bizottság 2012 tavaszán javaslatot terjeszt majd elõ a szellemitulajdon-jogok érvényesítésérõl szóló irányelv felülvizsgálatára (ld.: IP/04/540). Az irányelv olyan polgári jogi intézkedésekrõl rendelkezik, amelyek lehetõvé teszik a jogosultak számára, hogy érvényesítsék a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogaikat, de ezeket ki kell igazítani, különösen a digitális világ kihívásainak megfelelõen.

A szellemitulajdon-jogok vámszervek általi érvényesítése: az EU külsõ határain áthaladó kereskedelmi forgalmat a vámszervek felügyelik: számos különbözõ okból végeznek ellenõrzéseket és meghatározó szerep jut nekik a szellemitulajdon-jogot sértõ áruk kereskedelmével szembeni küzdelemben. A vámszervek csak 2009-ben több mint 40 000 gyanús szállítmányt, 118 millió árucikket tartóztattak fel. Jóllehet a feltartóztatott áruk nagy része hamisított vagy kalóz áru, a vámszervek – egyedülálló helyzetükbõl fakadóan – a szellemitulajdon-jogok széles körét érvényesíthetik a határokon. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó stratégia részeként a Bizottság új vámügyi rendeletre is javaslatot terjeszt elõ a vámhatósági intézkedések jogi keretének megerõsítése céljából. A javaslat a hamisított áruk kis tételeinek kereskedelmével is foglalkozik. A postai úton küldött kis tételek túlnyomó többsége internetes értékesítésbõl származik.

A szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogok védelme az EU gazdaságának egyik sarokköve és kulcsfontosságú tényezõje a további növekedésnek. Az uniós országok 10 legértékesebb márkájának értéke 2009-ben a GDP közel 9%-ának felelt meg. A szerzõi jogra alapuló kreatív iparágak, mint a szoftveripar, a könyv- és újságkiadás, a zene- és filmipar 2006-ban 3,3%-kal járultak hozzá az EU GDP-jéhez, és mintegy 1,4 millió kkv-t tömörítenek, továbbá 8,5 millió munkahelyet jelentenek. A „tudásalapú gazdasághoz” tartozó iparágakban a foglalkoztatás 1996 és 2006 között 24%-kal emelkedett, szemben a többi iparág 6%-os növekedésével.

 

Forrás: Europa.eu