2015. szeptember 25-én fogadta el az ENSZ a Fenntartható Fejlődési Célokat (Sustainable Development Goals), azaz a 2030-ig beazonosított globális kihívások és azokra adandó, nemzetek feletti válaszokat, rövidebb nevén SDG-ket. Ezek végre olyan kézzel fogható programok, amikkel a kommunikációs szakma is tud foglalkozni. Sőt, a jelek szerint szeretne is…
Amikor két évvel ezelőtt az akkori főtitkár, Ban Ki-moon bejelentette, hogy a korábbi Milleniumi Fejlesztési Célokat (MDG), felváltják a Fenntartható Fejlődési Célok, még kevesen tudták, hogy egy újabb “ensz-es lufi” lesz, vagy ezúttal meg is történik az áttörés. Az SDG-k ismertsége még ma is nagyon alacsony, de folyamatosan nő, köszönhetően néhány változásnak:
- a régi célok elsősorban a szegényebb országokra vonatkoztak, amíg az újakban gyakorlatilag mindenki megtalálja számítását (országok, vállalatok, civil szervezetek, fejlett és fejlődésben lévő területek egyaránt);
- a multi-stakeholder megközelítés miatt nem csak államok és a civilek programja, hanem egyének és vállalatok is tudnak hozzá csatlakozni, azonosulni vele;
- a 17 fő célhoz meghatározott alcélok már nem csak iránymutatást, hanem pragmatikus programokat is tartalmaznak, ezért az SDG sokkal kézzelfoghatóbb;
- látványos, jól érthető vizuális világ is készült a célokhoz, ezért könnyebb a felhasználásuk a nem-szakmai célcsoportok felé is (az arculati kézikönyv itt érhető el);
- az ENSZ kifejezetten komoly lobbimunkát végez, hogy minél több stakeholder legyen a programokban, az ezzel kapcsolatos párbeszédben, kommunikációban.
Mennyiben forgatják fel az SDG-k a vállalati felelősségvállalási politikákat?
Azt még nem lehet tudni, különösen azért, mert a célok elsősorban globális kihívásokat azonosítanak, miközben a vállalati felelősségvállalási politikák még mindig sokszor a lokális problémák megoldására koncentrálnak (kivéve persze a nagy nemzetközi márkákat). Az viszont látszik, hogy az ENSZ mindent megtesz az ismertség és kedveltség növelésére. A Global Compact, a GRI és a WBCSD közösen megalkotta az SDG Compass-t, amely egy szemléletes útmutató a vállalatok számára. Gyakorlati példákon keresztül kínál útmutatást arra vonatkozóan, hogyan fogalmazzák meg, mérjék és alakítsák fenntarthatósági célkitűzéseiket a fenntartható fejlődési célok figyelembevételével.
Unalmas charity vagy izgalmas és kreatív kampányok?
Az ENSZ sokunk szemében pusztán egy politikai szervezetet, amelynek célja a “világbéke” elérése, a szegénység, az egyenlőtlenség felszámolása, a földrajzi környezet megőrzése – egyszóval minden olyan “közhely”, amikkel általában a civil szervezetek foglalkoznak. A SDG egyike azoknak a markáns programoknak, amelyek kialakításakor a nemzetközi szervezet kifejezetten figyelembe vette a kommunikációs szempontokat. Modern megjelenésű, színes-szagos a célokat felsoroló tábla, a megjelenés pillanatától szándék volt a széles körű stakeholder-engagement kialakítása, valamint az erős kommunikáció.
2016-ban a Cannes-i Festival of Creativity versenyprogramjában jelentek meg először igazán látványosan a Fenntarthatósági Célok. A Young Lions fiatal versenyzői kaptak kategóriánként 1-1 “célt”, hogy annak promócióján dolgozzanak. “Az Olimpiai karikák a sportban a legmagasabb minőséget jelentik. Az SDG-ket szimbolizáló kör pedig a legmagasabb szintű elkötelezettséget a társadalmi összefogás, emberi jólét és globális együttérzés területén” – mondta el akkori beszédében Ban Ki-moon. Ezen a fesztiválon jelentette be a főtitkár, hogy összefogást remél a kommunikációs cégektől is, ezért alakult meg a Common Ground, a világ 6 legnagyobb ügynökségének (Dentsu, Havas, IPG, Omnicom, Publicis Groupe és WPP) együttműködésével. Az Omnicom Group például idén nyáron bejelentette, hogy az általános elkötelezettség mellett szorosabban együttműködik majd a Theirworld és a Girleffect szervezetekkel.
A szeptember 14-én kezdődő 74. ENSZ közgyűlés első napján bejelentették azt is, hogy – együttműködésben a Cannes-i kreatív-fesztivál szervezőivel – új kategóriát indítanak, Sustainable Development Goals Lion címmel. Az új díj nemcsak azért számít majd érdeklődésre, mert a program szervezői a nevezési díjat ENSZ programok finanszírozására ajánlják fel, hanem mert az elmúlt évek vállalati nevezéseiben is egyértelműen megjelent a magasabb cél (purpose driven communications), – amely nélkül ma már nem is működik fiatalokat célzó kampány.
Magyar vonatkozások
A fentebb említett SDG Compass segítséget nyújt a vállalatoknak a riportok elkészítésében. A GRI, Global Compact és a WBCSD közreműködésével elkészült útmutató tavaly óta magyarul is elérhető a BCSDH gondozásában. “A New Yorkban töltött idő rengeteg pozitív tapasztalatot és szélesebb szakmai rálátást adott. Láttam, hogy itt egyre fontosabb, stratégiai eszközként tekintenek az SDG-kre. Mivel Magyarországra is dolgozom CSR témákban, fontosnak tartottam, hogy ez a tudás elérhető legyen az ottani szakemberek számára is” – mondta el nekünk Turányi Kinga, aki a WBCSD new york-i irodájában dolgozott, amikor az eredeti dokumentum elkészült és közreműködött a magyar kiadásban is. A BCSDH bízik benne, hogy minél több magyarországi vállalkozás is figyelembe veszi majd jelentésénél (az OTP 2016-ról szóló riportja már tesz is rá utalást), illetve stratégiája elkészítésekor.
A civil szektor is rámozdult a témára, jelenleg is fut a DemNet kampánya az évforduló kapcsán sztárok bevonásával, de már az idei Sziget-en is lehetett selfie-ket készíteni a fenntarthatósági célokat szimbolizáló kerettel. A budapesti Impact Hub is elhozta a ProActivist nemzetközi szervezet figyelemfelhívó workshopját The Goal of the Global Goals címmel, amelyen több mint 40-en jöttek el és dolgoztak 1-1 cél kommunikációs tervén.
Bízunk benne, hogy a jövőben egyre többen foglalkoznak majd az SDG-kel, illetve azok kommunikációjával. Úgy tűnik, az ENSZ komolyan veszi, hogy minél szélesebb körben legyen ne csak ismert, de kedvelt kampány – így az ehhez való csatlakozáshoz egyre könnyebb lesz partnereket találni.