Balatonalmádiban november 18-19-én került megrendezésre az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia, amely a fenntartható fejlődés átfogó megközelítését vállalta fel. Lapunk, a CCO Magazin, a Konferencia és Kiállítás Médiatámogatójaként ígéretet tett arra, hogy a rendelkezésére álló előadások anyagát a a www.cco.hu oldalon az olvasói rendelkezésére bocsájtja. A beszámoló a CSR Szakmai Fórumról, valamint az eddig elérhető előadásanyagok a BŐVEBBEN feliratra kattintva elérhetők.
Az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia elérhető előadásai és a prezentációk ide kattintva megtekinthetők.
Az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs Konferencia a felelősségvállalás jegyében zajlott
Ennek keretében került sor a CSR Szakmai fórumra, amely “A CSR, és a fenntarthatósági szakma új utakon” címet viselte. A fórumot Lakatos Zsófia, a PR-Szövetség alelnöke, a Hill and Knowllton ügyvezető igazgatója vezette.
A Fórum résztvevői Ligeti György CSR-szakértő, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, Barát Tamás public relations és CSR szakértő, Angyal Ádám a Corvinus Egyetem tanára, a Gazdasági és Szociális Tanács CSR munkacsoportja, valamint Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. Kommunikációs igazgatója voltak.
Az első kérdés, ami a szakmai fórumpon felmerült: Milyen a felelős vállalat? Amelynek nem kell bocsánatot kérnie? Vagy amelyik képes megtenni ezt, ha mégis szükség van rá? Annyi bizonyos, az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs CSR szakmai fórumán elhangzottak alapján, hogy a felelősségnek nem csak kifelé kell látszódnia, hanem minden szervezetet átható működési modellé kellene válnia.
Lakatos Zsófia a Hill&Knowlton ügyvezető igazgatója, a PR Szövetség alelnöke felvezetőjében egy házhoz hasonlította a CSR-t, melynek falai olyan nem látható részekből állnak, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy az alkalmazottakkal szembeni etikus magatartás, míg szép, csillogó tetejét az óvoda felújítások, faültetések és más látható, kommunikálható dolgok adják. A tető azonban ledől, ha nem tartják a falak. Lakatos szerint bár Magyarország lassan a régióban vezető helyre jutott a CSR aktivitás tekintetében, sajnos ez sokszor üres, tartalom nélküli „marketing fogás”.
Barát Tamás CSR szakértő hasonlóan negatívan látja a jelenleg zajló folyamatokat, ezért azt hangsúlyozta: a CSR nem marketing, nem adományzás, nem környezetvédelmi aktivitás, valamint maga a fogalom magyarítása is kérdéseket vet fel véleménye szerint. Nem vállalatok, hanem szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról kellene ugyanis beszélni.
Ligeti György CSR szakértő, a Budapesti Kommunikációs Főiskola tanára szerint viszont CSR a PR, a marketing és az adomány is, hiszen ez mind vállalati tevékenység. Vagyis a CSR egy színezet, egy módszer, ahogy mindezeket csinálni kellene.
Beke Zsuzsanna a Richter Gedeon Nyrt. Kommunikációs igazgatója egyetért, hogy Magyarországon nem megfelelően kezeljük a CSR-t. Mint mondja, annak éppúgy része a vállalatirányítás, mint a mecenatúra, vagyis az egész céget átható gondolatként kell tekinteni rá. Ugyanakkor úgy látja, sok cég – kisebbek is felelősen működnek, legfeljebb nem CSR-ként definiálják mindezt. Kürti Sándorra hivatkozva említi, hogy a CSR tulajdonképpen a versenyképesség meghatározó paramétere, de olyan paraméter, amely minden más paraméterben meg kell, hogy jelenjen. Ligeti szerint ugyanakkor a felelős működés nem homogén. Vagyis könnyedén elképzelhető, hogy egy bizonyos területeken felelősen működő cég más szegmensben nem éppen követendő.
Soha ne kelljen bocsánatot kérni
Lakatos szerint a felelős vállalat onnan ismerszik meg, hogy soha nem kell bocsánatot kérnie. Ezzel azonban Beke nem ért egyet. Véleménye szerint fontosabb ennél, hogy ha mégis baj történik, nyilvánosan vállaljuk érte a felelősséget. Példaként a Johnson&Johnson néhány évvel ezelőtti botrányát említette, amikor egy rosszul tesztelt késztítmény több ember halálát okozta. A cég vezetője akkor nyilvánosan kért bocsánatot, valamint a vállalat hatalmas pénzekkel támogatta ezen tesztelési szakasz fejlesztését, végső soron pedig pozitívan – vagyis részvényeik esése nélkül kerültek ki a történetből.
Kapusy Pál, a Mol Fenntartható Fejlődés vezetője hozzászólásában hangsúlyozta, mindig lehetnek olyan balesetek, amelyek után indokolt és szükséges a bocsánatkérés. Hajnal Klára a Pécsi Tudmányegyetem adjunktusa erre reagálva kijelentette mindent meg kell tenni azért, hogy elkerülhető legyen, hogy bocsánatkérésre legyen szükség.
Angyal Ádám, a Corvinus Egyetem tanára szerint öt dolog kell ahhoz, hogy egy cég felelős legyen, vagyis ne kelljen bocsánatot kérnie: jogkövető, etikus, környezettudatos magatartás, emellett olyan működés, amely az érintettek és a vállalattól független kívülállók elégedettségét, a velük való jó kapcsolatot szolgálja.
Jog és megbízhatóság
Egy hallgató a társadalmi és jogi felelősség értelmezési különbségének problémáját vetette fel a pulpituson ülőknek. Konkrét kérdése arra vonatkozott, mit tanácsolnának a MAL Zrt-nek a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban ebben a megközelítésben. Angyal Ádám – hangsúlyozva, hogy fontos nem összekeverni a PR-t és a CSR-t ebben a kérdésben sem – a lehetőségek határáig segítene a bajbajutottakon és kártalanítaná a károsultakat, miközben harcolna azért, hogy a jogi felelősséget ne viselje indokolatlanul. Barát Tamás szerint, ha valaki tényleg elkövetett valamit, akkor orvosolja a bajt, de beszéljen is róla, mert az őszinteség a leginkább kifizetődő magatartás. Beke Zsuzsanna hangsúlyozta, a jogi ügyek más síkon mozognak, a nagyvállalati gyakorlatban a jogi tanácsadók javaslata minden esetben felülírja a kommunikációs érveket. Vagyis bármennyire jó kommunikációs stratégia is az őszinteség, a megszólalásokat általában – és feltehetőleg a vörösiszap katasztrófa kapcsán is – a jogi tanácsadók határozzák meg.
Szintén hallga
tói felvetésre került szóba, hogy a civil szervezetek mit tehetnek a cégek nagyobb jóindulatának, jelentősebb támogatásának elnyeréséért. Ligeti szerint az erős, menedzser személetű vezetés lehet a siker titka, Barát viszont azt emelte ki, hogy az év 365 napján láthatónak kellene lenniük, ahelyett, hogy a többség pillanatnyilag kizárólag az „1 százalékos kampány” néhány hetére koncentrál. Angyal, Beke és Lakatos egyaránt az átláthatóság és elszámoltathatóság fontosságát emelte ki, ami a civilekkel szemben is a legfontosabb elvárás a nagyvállalatok részéről.
A szakmai fórumról szóló beszámolót a KlímaBlog készítette: http://www.piac-profit.hu/csr/milyen_a_felelos_vallalat.html
