Közzétették az újságírók közösségi médiahasználatát vizsgáló kutatás eredményeit. Az ECCO International Network kérésére Magyarországon a Strategic Scope vett részt az újságírók közösségi médiahasználatát kutató nemzetközi felmérésben. A cég saját címlistája alapján 600 újságírónak juttatta el a kérdőívet. Az újságírók megkeresésében segítséget nyújtott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. A kérdőívet, a megadott határidőig (2013. február 6.) összesen 305 fő töltötte ki.
Az újságírók közösségi médiahasználatát vizsgáló kutatás legfontosabb megállapításai, főbb eredményei:
A megkérdezettek legfontosabb adatai:
LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK
A megkérdezett újságírók 81,1 százaléka regisztrált valamelyik közösségi médiumban, közülük 45,9% egy, 18.9% kettő, 13,9% három, 21,3% pedig még ennél is több (4-8) helyen.
A legtöbben a Facebook-ot választották (76,7%), de elég sokan csatlakoztak a Google+ (29,2%) a YouTube (25,3%) és a LinkedIn közösségéhez (17,6%) is, és szép számmal vannak olyanok is, akik saját blogot működtetnek (14,3%). Nagyon kevesen léptek be viszont a Xing, a MySpace tagjainak sorába. (1,3, illetve 3,0%)
A közösségi médiát válaszadóink közel háromnegyede (74%) napi rendszerességgel látogatja, a többiek ennél kevesebbszer: hetente többször 13,2%, havonta többször 5,3%, még ennél is ritkábban 4,3%; egyáltalán nem pedig 3,2%. Többségük (69,8%) szakmai és magáncélra egyaránt használja, csak szakmaira további 21,8, magáncélra pedig további 8,4 százalék.
Valószínűsíthető, hogy ebben a vonatkozásban, a korábbiakhoz képest alaposan megváltozott a helyzet. Capital Research/FLOW kutatási beszámolójában még arról ír, hogy „a válaszadó újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de azt még leginkább magáncélra teszik”, a mi kutatásunkban már nem a magán, hanem a szakmai felhasználás az elsődleges. Olyannyira, hogy a kérdésre válaszoló újságírók 82 százaléka állítja, mindennapi munkája során felhasználja a közösségi médiumokból kinyerhető információkat is.
A használat ilyen magas aránya érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az interjúalanyaink elsöprő hányada szerint a közösségi média – kisebb-nagyobb mértében – segíteni képes a mindennapi munkát. 38,4 százalékuknak sokat, 21,7 százalékuknak „bizonyos mértékben”, 19,6 százalékuknak a „munka tartalmától függően” segít, 9,3 százalékuk pedig egyszerűen nem is tudna nélküle dolgozni. Alig, illetve egyáltalán nem tudja hasznosítani a közösségi médiában rejlő lehetőségeket 8,5, illetve 2,5 százalékuk. A közösségi média támogatási erejét jól illusztrálja, ha a kérdésre adott válaszokat egy 5-ös skálára vetítjük, ahol az egyes a teljes használhatatlanságot, az 5-ös pedig a maximális kihasználhatóságot jelenti. Az így nyert érték 3,4 pont, ami egy stabil közepes átlagot jelent.
Az újságírók leginkább gyors információgyűjtésre (80,1%), háttérkutatásra (48,9%), illetve egyes eseményekre való reakcióik feltérképezésére (48,9%) használják a közösségi portálokat. Ezen kívül ezek a felületek arra is alkalmasak számukra, hogy a politikai, társadalmi és az üzleti élet területén nyomon követhessék a véleményvezérek megnyilvánulásait, bejegyzéseit (31,3%); ötleteket gyűjthessenek kutatásokhoz (30,9%), interjúkérdésekhez (22,8%); és még arra is, hogy kapcsolatot tartsanak pr-esekkel (13,2%).
Az újságírók kutatómunkájukhoz elsősorban a Facebook-ot (75,7%) használják, de viszonylag sokan látogatják még ilyen céllal a YouTube (37,8%), a Google+ oldalait (36,3%) és a különböző blogokat (34,5%). A többi felület használata ezekhez képest lényegesen kisebb, 10 százalék alatti. (Twitter 9,4%, LinkedIn 6,0%, Xing 0,7%). A közösségi médiafelületen kívül gyakran keresik fel az Internetes keresőket (Google, Yahoo, Bing stb.). Naponta 78,7 százalékuk, hetente legalább egyszer 10,8 százalékuk jelezte, hogy kutatásaihoz ezekre az oldalakra is ellátogat.
Sajátos felhasználási módot tesz lehetővé az újságírók számára a Twitter. Előfordul, hogy a képviselők már a parlamenti ülések alatt üzennek ezen a felületen, de kérdés, miként befolyásolja munkájukat az, hogy az információ mindenki számára azonos időben, kommentár nélkül és többnyire erősen szubjektív interpretációban érhető el. A Twitteren közölt információk által kiváltott reakciók két választípus köré sűrűsödnek: fontosabbá válik a szélesebb összefüggések bemutatása (42,2 %); illetve inkább az információ hátterére és a különböző véleményekre történő koncentrálás (41,5%). Vannak, akiket jobban (18,5%), és vannak, akiket kevésbé (5,6%), szorít az idő a twitteres bejegyzések miatt, és olyan újságírók is akadnak, akik emiatt rákényszerülnek, hogy hangot adjak szubjektívebb véleményüknek, például blogokon és egyéb online médiumokban (8,9%).
Az eddigi adatokból világosan kiderült, hogy az újságírók nagy hányada mindennapi munkájában is előszeretettel használja a közösségi médiát, de az nem, hogy más információforrásokkal összevetve hol helyezkedik el az információforrások fontossági sorrendjében. A válaszok tanúsága szerint ebben a hierarchiában csak a 6. helyen áll, az e-mail, az internetes kereső, a személyes (telefonos) kapcsolat és a hírportálok mögött.
Megközelítően azonos szinten van a hírügynökségekkel, de jóval fontosabb a céges honlapoknál, az RSS-hírfolyamoknál és a hanganyagokat szolgáltató portáloknál. A hierarchiában elfoglalt helytől függetlenül azt is meg kel említenünk, hogy az újságírók abszolút többsége (52,2%) a közösségi médiát fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja.
A válaszoló újságírók többsége saját hozzáértését a közösségi média terén átlagosnak (65,3%), vagy jónak (21,3%) tartja. Túlnyomó többségük úgy gondolja, hogy szükségesek bizonyos készségek a közösségi médiában történő kutatáshoz (36,1%), vagy a közösségi média felületekre szánt szövegek írásához (34,8%). Tudásuk gyarapítását, készségeik fejlesztését mégis csak kevesen bízták valamilyen képzésre (14,1%).
MIT HOZ A JÖVŐ?
Meglehetősen kevesen (18,7%) vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék, mit hoz a jövő, használni tudják, használni fogják vagy sem az újságírók a közösségi médiát háttéranyagok
keresésére, vélemények szondázására és egyéb, hasonló feladatokra. Több mint négyötödük (76,7%) úgy véli, hogy a közösségi média inkább kiegészíteni fogja a hagyományos médiát, és csak 10 százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét, hogy fenyegetné, vagy kiszorítaná azokat.
Ugyanakkor sokan (70,5%) veszélyt is látnak, azt, hogy a közösségi média gyorsasága és a források ellenőrizetlensége problémát fog jelenteni az újságírás minőségére nézve.
A hitelesség kérdésében hasonló, de a jövőbeli szerepet illetőn eltérő eredményeket hozott ki a már idézett kutatás is. 2010-ben még háromszor többen féltették a hagyományos médiát a közösségitől, de a közösségi média hitelességi veszélyeit nagyjából hasonló arányban érzékelték, mint most.
A kutatás részlétes eredményei ide kattintva elérhetők.
Forrás: Strategic Scope