Az internet nyitottságát biztosító alapelvek

Az internet nyitottságát biztosító alapelvek Az EU Bizottság megerősítette elkötelezettségét az internet nyitottságát biztosító alapelvek érvényesítése mellett. A témában elfogadott EU jelentés hangsúlyozta a polgárok és a vállalkozások igényét a nyitott és semleges internethez való könnyű hozzáférésre.

A jelentés szerint az EU Bizottság éberen fog ügyelni arra, hogy az átláthatóságra, a szolgáltatás minőségére és a szolgáltatók közötti váltásra vonatkozó, 2011. május 25-én életbe lépő új uniós hírközlési szabályok végrehajtása során a gyakorlatban is érvényesüljenek az internet nyitott és semleges jellegét garantáló alapelvek.

A Bizottság nagy figyelmet fog fordítani a jogszerű szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó általános korlátozások esetleges meglétére és arra, hogy az internetszolgáltatók a szélessávú hozzáféréseket valóban a reklámjaikban feltüntetett sebességgel nyújtsák az uniós polgárok és vállalkozások részére.

A Bizottság felkérte az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy végezzen alapos tényfeltárást az internet nyitottságát és semlegességét veszélyeztető fő problémákra vonatkozóan, beleértve a szolgáltatók közötti váltás akadályozását, az internetes forgalom blokkolását és a sávszélesség szabályozást (pl. az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítás tekintetében), valamint az átláthatóságot és a szolgáltatás minőségét.

A Bizottság az év végéig közzéteszi a BEREC által végzett vizsgálatok megállapításait, beleértve az adatforgalom bizonyos típusainak blokkolására vagy sávszélesség-szabályozására vonatkozó eseteket. Amennyiben a BEREC megállapításai vagy más visszajelzések ilyen problémák fennállására derítenek fényt, a Bizottság megvizsgálja a szigorúbb intézkedések szükségességét.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott:

„Törekedni fogok arra, hogy az uniós polgárok és vállalkozások rejtett korlátozások nélkül és a szolgáltatók által ígért sebességgel tudjanak hozzáférni a nyitott és semleges internethez. Eltökélten kiállok a piaci verseny alapelvei mellett, amelyek az átláthatóságot, a szolgáltatás minőségét és a szolgáltatók közötti váltás egyszerűsítését biztosító új hírközlési szabályozásnak is az alapját képezik. A következő hónapok során a tagállamok szabályozó hatóságaival folytatott szoros együttműködésben részletesen figyelemmel fogom kísérni az új uniós szabályok végrehajtását az internet nyitottságának biztosítása érdekében. Az eredményeket 2011 végén teszem közzé, kitérve a bizonyos típusú forgalmak blokkolásának vagy sávszélesség-szabályozásának eseteire. Amennyiben az előrehaladás nem kielégítő, habozás nélkül szigorúbb intézkedésekre teszek javaslatot, amelyek az iránymutatásoktól kezdve akár általános jogszabályi intézkedésekig terjedhetnek a piaci verseny megvalósítása és a fogyasztók által megérdemelt választási lehetőségek biztosítása érdekében. Amennyiben ez sem vezet eredményre, készen állok a jogszerű szolgáltatások és alkalmazások blokkolásának megtiltására.”

Bár a „hálózatsemlegesség” fogalma nincs meghatározva, az uniós jog 2011. május 25-től kezdődően előírja, hogy a tagállamok hírközlési szabályozó hatóságai úgy mozdítsák elő az Európai Unió polgárainak érdekeit, hogy az internet-felhasználók „hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat”.

Május 25-én az új uniós hírközlési szabályozás részeként a hálózat semlegességére vonatkozó további szabályok is életbe lépnek, többek között az alábbi követelményeket előírva:

  • átláthatóság (pl. a szolgáltatásokhoz vagy alkalmazásokhoz való hozzáférésre, illetve az internetkapcsolat sebességére vonatkozó korlátozások)
  • a szolgáltatás minősége (a szabályozók minimális minőségi szinteket írhatnak elő), valamint
  • a szolgáltatók közötti váltás lehetősége (egy munkanapon belül).

A szolgáltatás átláthatósága

A fogyasztóknak joguk van tájékozott fogyasztói döntést hozni az egyes szolgáltatásokra vonatkozó lehetséges korlátozásokkal, a hozzáférés ténylegesen sebességével, illetve az internet-hozzáférés sebességének lehetséges korlátozásaival kapcsolatos megfelelő információk ismerete alapján. Az új uniós hírközlési szabályok 2011. május 25-től megkövetelik a távközlési szolgáltatóktól, hogy a felhasználókat még a szerződés megkötését megelőzően tájékoztassák az előfizetett szolgáltatás jellegéről, ideértve a forgalomirányítási módszereket és ezek hatását a szolgáltatás minőségére, valamint bármilyen egyéb korlátozást (például a legnagyobb elérhető sávszélesség és a kapcsolat aktuális sebessége). A BEREC arról számolt be, hogy a tagállamok többségében a nemzeti szabályozók panaszokat kaptak az internetkapcsolatoknak a reklámokban szereplő és tényleges adatátviteli sebessége közötti eltérésekkel kapcsolatban.

A jogszerű internetes adatforgalom blokkolása és sávszélesség-szabályozás

A blokkolás az egyes internetes szolgáltatások vagy weboldalak elérésének megnehezítésétől azok letiltásáig terjedhet. Egyes mobilinternet-szolgáltatók például blokkolják az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat. Az internet forgalmának irányításához és a torlódások csökkentéséhez alkalmazott sávszélesség-szabályozás az adatforgalom bizonyos típusainak lassítására is felhasználható, és így az adattartalom minőségét is befolyásolhatja, például a versenytársak által nyújtott videoadatfolyam-átvitel esetén. A ma közzétett jelentés szerint bizonyos szolgáltatók egyenlőtlen bánásmódban részesítették a különböző típusú adatfolyamokat. Bár a legtöbb esetben a problémára – gyakran a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak beavatkozása nyomán – önkéntes megoldás született, pontosabb információkra van szükség ahhoz, hogy különbséget lehessen tenni a szerződéses vagy „de facto” blokkolás és azon esetek között, ahol bizonyos szolgáltatásokhoz csak külön díjfizetés ellenében lehet hozzáférni, valamint a blokkolási gyakorlatok elterjedtségére (elszigetelt vagy általános) vonatkozóan van szükség pontosabb információkra.

Internetes forgalomirányítás

A legtöbb internet-felhasználó elfogadja, hogy az email az elküldését követően pár másodperccel később érkezik csak meg, de online hanghívások vagy videochat esetén egy ilyen késedelem meg is szakíthatja a kommunikációt. A ma kiadott jelentés kiemeli, hogy általános konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy forgalomirányítás szükséges a forgalom zökkenőmentes áramlásának biztosításához, különösen a hálózati torlódások idején, mivel ez garantálja a szolgáltatás folyamatos jó minőségét. Széles körű egyetértés született abban
, hogy a szolgáltatóknak lehetővé kell tenni saját üzleti modellek és kereskedelmi megállapodások alkalmazását. Egyes érdekelt felek azonban aggodalmuknak adtak hangot a forgalomirányítással kapcsolatos esetleges visszaélésekre vonatkozóan, például ha egy szolgáltatás előnyösebb bánásmódban részesül másoknál. A Bizottság és a BEREC figyelemmel kíséri a helyzetet.

Internetszolgáltatók közötti váltás

A Bizottság jelentése megerősítette, hogy a szolgáltatók közötti egyszerű váltás alapvető fontosságú a fogyasztók számára. A számok hordozhatóságára vonatkozó új hírközlési szabályok előírják, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani a szolgáltatók közötti egy munkanapon belüli váltásra a meglévő telefonszám megőrzésével. Az új szabályok arról is gondoskodnak, hogy a szerződés felmondására vonatkozó feltételek ne akadályozzák a váltást. A Bizottság és a BEREC meg fogja vizsgálni a szolgáltatóváltás gyakorlati megvalósulását.

A hálózat semlegességéről szóló jelentés a Bizottság által az EU hírközlési reformcsomagjának elfogadásakor vállalt kötelezettséget teljesíti, amely szerint jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak a több mint 300 hozzászólást eredményező nyilvános konzultáció és az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt tárgyalások, köztük az Európai Parlamenttel együtt szervezett csúcstalálkozó során kapott visszajelzésekről.

 

Forrás: