A 2008/09-es tanévben az Erasmus‑program keretében soha nem látott számú diák utazhatott külföldre tanulni vagy szakmai gyakorlatot folytatni. A legújabb számadatok szerint mintegy 200 000, felsőoktatási intézményben tanuló diák részesült ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez. Az elmúlt tanévhez képest ez összesen 8,7%‑os emelkedést mutat, és azt jelenti, hogy több mint kétmillió európai fiatal vehetett igénybe Erasmus‑támogatást 1987, vagyis a program indulása óta.
A legszembetűnőbb változást azonban a vállalati gyakorlatokra jelentkező diákok száma mutatja, amely az elmúlt évihez képest több mint 50%‑kal nőtt. Ezenkívül az elmúlt év folyamán több mint 36 000 felsőoktatási dolgozó utazhatott külföldre tanítani vagy képzésben részt venni az Erasmus‑programban részt vevő 31 európai ország egyikébe.
Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Egyre több európai fiatal szerezhet tanulmányai során külföldi tanulási tapasztalatot. Az Erasmus‑generáció tagjai beszámolhatnak róla, hogyan járult hozzá kintlétük tanulmányi és személyes fejlődésükhöz, illetve hogyan javította aztán álláslehetőségeiket. A hamarosan induló „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezéssel szeretnénk továbbírni és valamennyi fiatal számára elérhetővé tenni ezt az európai sikertörténetet.”
A 2008/2009-es tanévben összesen 198 600 hallgató utazhatott az Erasmus‑programban részt vevő 31 ország valamelyikébe (uniós tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország).
Az Erasmus‑program előnyeit élvező diákok rekord nagyságú száma hűen tükrözi az Erasmus‑tanulmányokra, -gyakorlatokra és más mobilitási programokra a 2008/09‑es tanévben rendelkezésre álló pénzügyi források 12%‑os növekedését. Ennek köszönhetően 2008/09-ben az Erasmus‑hallgatóknak az EU‑tól kapott átlagos havi ösztöndíja is emelkedett, 255‑ről 272 euróra. Csupán két ország, Izland és Liechtenstein küldött az elmúlt évekhez képest kevesebb Erasmus‑diákot külföldre.
Mivel az elkövetkezendő években a költségvetés kisebb mértékben fog emelkedni, kiegészítő források hiányában nehezebb lesz a közeljövőben hasonló fokú növekedési ütemet biztosítani.
Erasmus‑tanulmányok
Az Erasmus‑támogatásnak köszönhetően 168 000 diák tanulhatott külföldön és tölthetett el átlagosan 6 hónapot a fogadó országban. A tavalyi számadatokhoz képest ez 3,4%‑os növekedést mutat. Az Erasmus-szal külföldre utazó hallgatók száma két országban (Lengyelország és Németország) változatlan maradt, míg nyolc országban csökkent (Ausztria, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Írország, Izland és Liechtenstein). Ez a csökkenés egyrészt magyarázható a szakmai gyakorlatok növekvő népszerűségével, a nem európai célországok jelentette versennyel, a gazdasági válság kezdetével, valamint az alacsony ösztöndíjakkal.
Erasmus‑gyakorlatok vállalatoknál
Az Erasmus 2007 óta biztosít lehetőséget arra, hogy diákok külföldi gyakorlatra mehessenek vállalatokhoz vagy más szervezetekhez. 2008/09-ben 30 400 diák ment gyakorlatra, ami több mint 50%‑os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Erasmus‑program keretében végzett vállalati gyakorlat fokozott népszerűségét annak köszönheti, hogy – ahogyan ezt egy 2009-es Eurobarométer felmérés is mutatja – egyre több diák kívánja gyakorlati munkával javítani későbbi munkalehetőségeit.
Erasmus‑diákok fő származási és célországai
A legtöbb Erasmus-hallgatót külföldre küldő országok sorába tartozik Franciaország (28 300 diák), Németország (27 900) és Spanyolország (27 400). A hallgatók létszámához képest a legtöbb Erasmus‑diákot kiküldő országok sorrendje: Luxemburg (15,5%), Liechtenstein (3%), Ausztria (1,9%) és a Cseh Köztársaság (1,7%).
A hallgatók számára a legkedveltebb célállomás Spanyolország (33 200 diák), ezt követi Franciaország (24 600), majd Németország (22 000).
A felsőoktatási dolgozók mobilitása
A 2008/2009‑es tanévben az Erasmus több mint 36 000 felsőoktatási dolgozó csereprogramját tette lehetővé (13,6%‑os növekedés). Oktatók 28 600 esetben részesültek ösztöndíjban külföldi tanításhoz, míg felsőoktatási dolgozók 7 700 esetben mehettek külföldi gyakorlatra vállalatokhoz vagy partnerintézményekhez.
Jelenleg az európai hallgatók körülbelül 4%‑a részesül tanulóévei során valamikor Erasmus-ösztöndíjban. Az Erasmus‑program azonban nemcsak a hallgatókat és a felsőoktatási dolgozókat támogatja, hanem a hálózatokban, többoldalú projektekben és más kezdeményezésekben együttműködő felsőoktatási intézményeket is. Ezenkívül egyre nagyobb hangsúly helyeződik az üzleti világgal és a társadalommal való kapcsolatteremtésre.
2009‑ben Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság bevonásával 33‑ra nőtt a programban részt vevő országok száma.
Független tanulmányok szerint az Erasmus‑program több tekintetben alapvető befolyást gyakorol: A programban részt vevők olyan készségeket szereznek, amely a jövőben növeli foglalkoztatási esélyeiket, illetve amely javítja a felsőoktatásban dolgozók karrierlehetőségeit. A felsőoktatási intézmények hallgatói köre egyre nemzetközibb, az intézmények új tanítási módszereket és szolgáltatásokat vezetnek be, fejlesztik igazgatásukat, fokozzák kutatási tevékenységüket, kapcsolatot teremtenek vállalatokkal.
Az Erasmus‑program felruházza a fiatalokat a versenyképes, tudásalapú társadalom kialakításához elengedhetetlen rugalmas készségekkel. Az Európai Bizottság úgy véli, az Erasmus‑program ezzel nagyban hozzájárul az Uniónak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó „Európa 2020” stratégiájához.
Forrás: Europa.eu
CCO / FPI Info