Felmerül a kérdés: ha a kifejezést megfordítjuk, és azt mondjuk felelős társadalom, akkor is igaz az előbbi állítás? A válasz akkor sem bonyolultabb:
A felelős társadalom alapvető jellemzője, hogy a sajátos helyzetük alapján elkülönült embercsoportoknak és a csoportokat alkotó egyéneknek tudatosan kell döntéseket hozni, azonban ehhez elengedhetetlenül szükségük van a tényszerű tájékoztatásra és a folyamatos információcserére, mivel a következmények nemcsak egyéniek, de kollektívek is lesznek.
Természetesen nem minden egyén és embercsoport gondolkozik tudatosan, felelősségteljesen. Gondoljunk csak a „hiszékenynek”, esetleg „birkának”, vagy finomabban fogalmazva „követőnek” jellemzett népcsoportokra, amelyeknek néhány tipikus jellemzője közismert: Pl. “döntsön helyettem más”, „az állam majd megmondja, hogy mit tegyek”, „a társadalmat, az államot amúgy sem tudom befolyásolni”, „az én egyéni döntésem amúgy sem ér semmit”, s sorolhatnánk még a jellemzőket.
A bevezetőben említett hibás értelmezés negatív példái közül is kiemelkedik annak az Interneten közzétett kutatásnak (TerraIdea kutatás 2006) néhány adata, amely a 100 legnagyobb magyar árbevételű cég CSR tevékenységét vizsgálta.
A kutatás egy részét az AVF hallgatóival 2008-ban megismételtük. E szerint a megvizsgált cégek közül egyetlen egynek sincsen interaktív honlapja, 16-nak nincsen még magyar nyelvű honlapja sem, és összesen 47-nek szerepel a lapon az e-mail címe, telefonszáma. Csupán két cég honlapja rendelkezett vakbarát verzióval! Ezek után nem is lehet azon csodálkozni, hogy nincsen CSR tevékenységük sem.
Le kell szögeznünk, hogy szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással, a szervezetek CSR szemléletmódja és annak kommunikációjának megszervezése, valamint a kapcsolatépítés a szervezet és annak belső és külső környezete között. Tehát a CSR és annak kommunikációja, a szervezeti belső és külső public relations funkció részeként épül be a szervezetek stratégiájába, életébe.
A szervezetek társadalmi felelősségvállalása a szervezeti kultúra részeként egy időben jelent szemlélet- és gondolkodásmódot, magatartásformát, tevékenységet, illetve kommunikációt. Ez pedig a szervezetektől megköveteli az etikus viselkedés és üzletmenet kialakítását, az átláthatóságot és a különböző érdekcsoportok érdekeinek figyelembevételét.
A szervezetek társadalmi felelősségvállalása jelen van a szervezetek életében és a társadalomban oly módon, hogy jelentős a szerepe nemcsak a szervezetek külső, hanem belső környezete tekintetében is.
A CSR kiemelt területe az emberi jogok minden kérdése ugyanúgy, mint a szervezetek belső élete, a humánerőforrás-menedzsment, a munkajogok és munkavédelem területe, az üzleti etika, a tisztességes verseny, a korrupció kiküszöbölése, az szervezeti átláthatóság, a környezet tudatos alakítása, illetve a helyi közösségek élete, valamint a szervezeteknek a non-profit, civil szférával tartott kapcsolata.
