Hitelesség: átláthatóság és kommunikáció

A Viadukt Alapítvány – az Alapítvány a Társadalmi Kommunikációért – blogja a mai napon közzétette a 10. Civilkomp Konferencia egyik, a hitelességről, az átláthatóságról és a kommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésének vitaindítóját, amelyet lapunk, a CCO Magazin főszerkesztője Barát Tamás tartott. A kerekasztal beszélgetés felkért hozzászólói Görög Mária újságíró MÚOSZ, Belánszky-Demkó Zsolt főosztályvezető EMMI, Balogh Gabriella értékesítési- és marketingvezető, Zseron Kft. voltak. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői közül többen is jelezték, hogy szeretnék elolvasni a vitaindító szövegét. Ezért lapunk most eleget tesz a kéréseknek és közli a vitaindítót.

Lehet-e közcél a közjó?

Ez a kérdés a központi témája a 10. Civilkomp Konferenciának. A  HITELESSÉG: ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ címet viselő kerekasztal beszélgetés résztvevői is erre a kérdésre keresik a választ.

Mielőtt a címben feltett kérdésről beszélgetnénk a kerekasztal résztvevőivel, szeretném, ha néhány alapkérdést tisztáznánk.

Elsőként tisztázzuk, mit jelent a hitelesség?

Ha valaki valamiről azt állítja, hogy hiteles, akkor többnyire arra gondol, hogy az a valami igazi, valódi, s leginkább megbízható. Ebből pedig egyértelműen az következik, hogy ami nem hiteles, az többnyire hamis, nem eredeti és leginkább nem lehet benne megbízni.

Mi tehát a hitelesség alapja? Világosan következik az előzőekből, hogy a hitelességhez hozzátartozik a hihetőség, amelynek alapfeltétele mindig, az igazmondás. Szokták ezt úgy is megfogalmazni, hogy „hazudni tilos”!

Mi kell ahhoz, hogy megbízzunk embertársunkban? Elsősorban a kellő, a helyes információ – az informálódás és informálás -, másodsorban a megértés, az egyetértés, s ha e kettő megvan, akkor kialakulhat a bizalom.

Mit jelent az átláthatóság?

Az átláthatóság nyitottságot jelent. Voltak olyanok, akik úgy fogalmaztak, hogy az átláthatóság „üvegzsebet” jelent, voltak, akik úgy vélték, hogy az átláthatóság azt jelenti, hogy: „minden a nyilvánosság előtt történjen”. Megint mások úgy nyilatkoztak: „semmi nem lehet titok a társadalom tagjai előtt.”

Mit jelent a kommunikáció fogalma?

Az eredeti latin szó eredeti jelentései szerint
a Communis jelentése Közös, köz,
a Communio, illetve a Communitas szavak jelentése Közösség, és/vagy Közlékenység,
a Communico szó pedig azt jelenti, hogy Közöl, Közzé tesz és Közösen megbeszél.
A Communicatio szó jelentése:
1.    Közzététel,
2.    Teljesítés, megadás
3.    Gondolatok közlése a hallgatókkal

A kommunikáció az információk cseréje, az a tevékenység, amellyel üzeneteket juttatunk el az egyik féltől, egy másikhoz. A kommunikáció tehát közlés, mely által közös tudásunk gyarapodik, ez a közösségi létünk alapja.

A public relations

A szervezetek kommunikációjának tudatos szervezésével a public relations foglalkozik.
A public relations tehát a szervezetek kommunikációjának a tudatos megszervezését jelenti. A public relations három fő feladata: a tájékoztatás, a megértetés és az un. magatartás koordináció.

A public relations elmélete ismeri az u.n. IPAC formulát.

A reputáció menedzsment során a bizalom megteremtésének folyamatát a public relations IPAC formulája érzékelteti, ahol az I = Information and orientation, azaz a public relations feladata a környezet informálásával és orientálásával kezdődik, majd következik a P = Perception, azaz az észlelés, amikor a hír befogadója észleli a neki szánt hír értékűvé formált üzenetet. Ezt követi az A = Appreciation, azaz az üzenetnek, a hírnek az észlelő általi értékelése, aminek pozitív esetben az eredménye lehet a C = Cooperation, Confidence, azaz az együttműködés, a bizalom kialakulása.
Tehát a public relations IPAC formulája = A folyamat a tájékoztatástól, az orientálástól, az érzékelésen, felfogáson, a megértésen, a méltányláson és értékelésen keresztül a támogatásig, az együttműködésig, végső soron a bizalom létrejöttéig terjed.”


Ki a hiteles ember?

Az a személy hiteles, akit embertársai annak ismernek el. Miért? Mert ez az ember úgy gondolkodik, viselkedik, cselekszik, hogy személyisége a többieknek pozitív példát mutat. Erre álljon itt egy példa: Dan Millman – A békés harcos útja című írásából:
“Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött:
– Kérlek Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen cukrot.
Gandhi egy pillanatra megállt, aztán azt mondta:
– Két hét múlva hozd vissza a fiadat. – A meglepett asszony megköszönte a dolgot és azt mondta, így is fog tenni.
Két héttel később az asszony visszatért a fiával. Gandhi a gyerek szemébe nézett és azt mondta:
– Ne egyél cukrot!
Hálásan, de meghökkenve kérdezte meg a nő:
– Miért mondtad azt, hogy két hét múlva hozzam vissza? Akkor is megmondhattad volna neki ugyanezt.
Gandhi azt válaszolta:
– Két héttel ezelőtt még én is ettem cukrot.”
Etikai tanítás tehát: “Testesítsd meg azt, amit tanítasz, és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz.”

Ez után a rövid bevezető után szeretném kérdéseimet feltenni a panel résztvevőinek, s természetesen ezt követően a hallgatóságnak is.

A három legfontosabb kérdésem tehát a panel résztvevőihez:

1. Számukra mit jelent a hitelesség?

2. Mit jelent az átláthatóság?

3. Hogyan kommunikáljon egy civil szervezet?

 


 

 

A Civilkomp Konferencia médiatámogatója a CCO Magazin