Kilenc év alatt 4termes, ezerfős konferenciává nőtte ki magát Dobó Mátyás álma, amit ma Smartconference néven ismer és vár a szakma. Az okos konferencaszervezésről beszélgettünk.
“2009-ben úgy éreztük, a mobile a jövő, ezért arra koncentráltunk” – idézte fel a kezdeti időket Mátyás. Jöttek is a fejlesztők, agilis alkalmazások, gyártó- és szolgáltatócégek, több mint 400 résztvevővel indult az első rendezvény. Emlékszik még valaki a WAP-ra? Na, az körülbelül eddigre halt ki teljesen – megjelentek az “okostelefonok”, egyre több G uralta a piacot, a nagyobb sávszélesség meglökte az app-ok világát, ráadásul új technikai irányok is fejlődésnek indultak (AI, iOT).
Az innováció más területeken volt jellemző, sokkal inkább fordult a mobil felől az egyéb, internetre kötött technológiai eszközök felé és szerencsére bekapcsolódtak más szakmák is – így megjelent témaként a tech társadalomra gyakorolt hatása, az etikai kérdések.
Ekkor döntöttünk úgy, hogy mi a Smartmobil-ról Smartconference váltunk és a szigorúan technológiai újítások helyett sokkal inkább koncentrálunk a stratégiai kérdésekre – így Dobó –, ráadásul kommunikációs szempontból is nagyobbat tudtunk szólni. A Telekommal úgy döntöttünk, hogy ha a digitalizáció és az emberi kapcsolatok közötti összefüggésekre, kihívásokra és lehetőségekre koncentrálunk, akkor több emberhez tudunk szólni, raádásul a távközlési vállalat image-e szempontjából is erősebb lesz a konferencia.
Amikor egy konferencia sikeressé kezd válni, akkor nagyon hamar a felhők közé szökik az emberek elvárása a programot és előadókat illetően. Ha túl az ismeretlen arc, akkor nem érezzük otthonosan magunkat, ha viszont csak ismert “sztárelőadókkal” operálunk, akkor könnyebb belecsúszhatunk abba a csapdába, hogy nem hallunk semmi újdonságot és az ismert figurák is “csak” még ismertebbé akarnak válni. Ezekkel a kihívásokkal minden szervező megküzd, a Smartconference csapata is döntésre kényszerült. Mégis azt az utat választották, hogy több ismert arccal operáljanak, ami extra energiát és szoros kapcsolatot igényelt – a döntés viszont helyesnek bizonyult: az ismert előadók (Bacsó, Vitézy, Zacher) is kihívásnak érezték, hogy fejlődjenek évről évre mind előadói képességben, mind tartalomban. Így sokszor ők hozzák be és mesélnek az új trendekről, ráadásul egyre versenyképesebb speakerekké válnak.
Mitől lesz a jó közönségmix?
Nyerj meg néhány nagyvállalatot, keverj hozzájuk startupokat, építs médiapartnerséget és adj értéket a közepesen és kisvállalati figuráknak is és engedj be egyetemistákat is. A Telekom, HP, Microsoft mellett a program összerakásához együtt dolgoztunk a Spark-kal, Kürt akadémiával, idén az OXO Labs-szal is – így a Smartconference eljutott oda, hogy nagyjából beállt az ezerfős résztvevői létszám és egy nagyon egészséges közönségmix. Ezáltal nem kényszerülnek a szervezők profitmaximalizálásra, hanem ügyelnek a jó mix megtartására, ezáltal válik remélhetőleg hosszú távon is fenntarthatóvá az esemény.
Nőni vagy nem nőni – ez itt a kérdés.
SXSW, Slush, Pioneers. Megvannak a benchmarkok és folyamatosan figyeljük őket is – avat be további szervezési titkokba Matyi – és tudatos tartjuk itt a Smartconference-t. A tech témában csak nagyon kevés globális konferencia képes életben maradni, annyira gyorsan változnak a trendek. Ahogy mesélte korábban, a magyar tech piac abszolút kompetens nemzetközi viszonylatban, így az újdonságokat is meghallgathatjuk honfitársainktól. Két dologban vagyunk lemaradva
- a robotika és a technológia-gyártás, de ez óriási tőkét igényel (ld Boston Dynamics), ezért ebbe a versenybe nem is érdemes beszállni
- a piac gondolatvilága, tehát nem az, hogy milyen technológiát használunk, hanem hogy hogyan és mire. Erre viszont tudatosan figyelünk (ld előadók fejlesztése, tartalom- és közönségmix), így szerintem nem lesz baj – summáz Dobó.
Ugyanez igaz a nyelvre és lokációra. Elég nekünk a magyar piac, nem a cél, hogy akkorára nőjünk, amikor már nem tudunk figyelni a konferencia színvonalára, arra, hogy mindenki számára értéket teremtsünk, mert mondjuk a működési költségeink akkorák, hogy mindenből pénzt kell csinálni. Ráadásul ez kevésbé is érdekli a Smartconference szervezőit, nem itt van a motivációjuk.
“A Smartconference egy körülbelül féléves munka, többen segítenek a szervezésben, megvannak a partnereink – ez inkább egy hobbi, ami kielégíti a szervezési vágyamat és tudásszomjamat. Emellett tanácsóként dolgozom, elsősorban digitalizációval foglalkozó projektekben. Úgy érzem, hogy okos döntés volt és jól is érzem magam így.” – hangzott a személyes összefoglaló.
Szerintünk is jó ez így.