Az Európai Bizottság bemutatja újonnan kidolgozott tervét, melynek célja, hogy az új, kultúrának és a kreativitásnak lendületet adó Kreatív Európa program elsősorban a közönséget és a művészeket helyezze a középpontba.
A közönségfejlesztést állítják fókuszba azok a projektek, melyeket a meglévő Kultúra és MEDIA (filmművészeti) programokra épülő, és azokat erősítő, bizottsági javaslat alapján létrehozandó 1,8 milliárd eurós uniós alap részesít támogatásban. Emellett működésbe lép egy hitelgarancia-rendszer is, mely fokozza a kulturális ágazatokban tevékeny kkv-k rendelkezésére álló banki hitelek nyújtását.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos az alábbiakat nyilatkozta: „Fokozottabb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a közönséget bevonjuk az európai kultúrába, és egyúttal megóvjuk a sokféleséget. Ahhoz, hogy mindezt hatékonyan meg tudjuk valósítani, a szélesebb körű közönség kialakításában segítséget kell nyújtanunk a művészek és a kulturális szakemberek számára hazájukban és nemzetközi szinten egyaránt; így átértékelhetővé válik a már meglévő közönséggel fenntartott kapcsolat, miközben maga a közönség arculata is egyre sokrétűbbé válik. Ha azt szeretnénk, hogy a kultúrára a fiatal közönségnek is legyen igénye, át kell gondolnunk, hogy a cél érdekében milyen megközelítés a leghatékonyabb. Amennyiben nem vesszük komolyan a kérdést, kulturális sokféleségünket tesszük kockára, mellyel párhuzamosan annak a gazdaság és a társadalmi befogadás terén jelentkező előnyei is veszélybe kerülnek.”
A Bizottság közönségfejlesztésre vonatkozó terveit a 2012. évi, Brüsszelben megrendezendő „Mozgásban a kultúra” elnevezésű konferencián ismerteti, melynek keretében közel ezer kulturális és kreatív iparággal foglalkozó szakember találkozik. A ma kezdődő háromnapos rendezvény nyitóeseménye az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés hatásaival foglalkozik, emellett bemutatkozik 23 projekt is – melyek elsősorban az EU Kultúra és MEDIA programja révén részesülnek támogatásban – inspiráló példákkal szolgálva arra, hogy miként lehetséges a szélesebb körű és sokszínűbb közönség megszólítása.
Az európai közönségek 2020-ban és azt követően
A „Mozgásban a kultúra” konferencia elsősorban „Az európai közönségek 2020-ban és azt követően” témája köré szerveződik. Az esemény többek között körüljárja, hogy mit értünk közönségfejlesztés alatt, és hogy segítségével miként válhat hozzáférhetőbbé a kultúra és a művészet:
Az EU MEDIA programja 1992 óta részesíti támogatásban a 68 országban, 629 városban összesen 1 111 mozit működtető Europa Cinemas-t, melynek elnöke, Ian Christie, az alábbiakat nyilatkozta: „A nézőket be kell vonni abba, ami gondolkodtatja őket, mintsem hogy kész megoldásokat szállítsunk nekik, amit aztán vagy befogadnak, vagy nem. Bennünket kizárólag az érdekel, hogy intenzívebbé tegyük az európai filmekhez kapcsolódó élményeket.”
Az EU Kultúra programjának támogatását élvező, Ausztriában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Németországban tevékeny, több szervezet együttműködésén alapuló Exchange Radical Moments! Live Art Festival képviselője, Gerald Harringer elmondta: „A Live Art Fesztivállal nemcsak országhatárokon lépünk át, hanem a művész és a közönség szerepe között húzódó hagyományos határvonalakat is eltöröljük. Célunk, hogy a közönség partnerré, a néző résztvevővé váljon.”
A „Linz – Európa Kulturális Fővárosa, 2009” támogatásában részesített I like to move it move it projekt képviselője, Airan Berg az alábbiakat tette hozzá: „Ideje újragondolnunk a közönséggel folytatott párbeszédet, hogy elkerüljük egyrészt a kirekesztés, másrészt a közömbösség csapdáját, amely még azokat is érintheti, akik megengedhetik maguknak a kultúrát. A szerepvállalás kiterjesztése a közönségre: ez megközelítésünk lényege. A közönségfejlesztésre akkor kerül sor, amikor az emberek szerepvállalásukból adódóan érdeklődőek.”
A kulturális és kreatív ágazatok
Az EU kulturális és kreatív ágazatai az uniós GDP 4,5%-át teszik ki, és 8,5 millió munkahelyet jelentenek. Bár ezen ágazatok viszonylag ellenállónak bizonyultak a válság során, a digitális korszakváltás, a globalizáció, valamint a kulturális és nyelvi törésvonalak mentén jellemző piaci szétaprózottság jelentős kihívást jelent számukra.
A kultúra számára biztosított uniós támogatás szervezetek, művészek és kulturális szakemberek ezreinek nyújt lehetőséget arra, hogy találkozzanak, eszmét cseréljenek, egymástól tanuljanak, és végső soron különböző európai országokat érintve együtt alkossanak, turnézzanak és adjanak elő.
A kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése és a kulturális sokféleség előmozdítása érdekében a Bizottság a Kreatív Európa elnevezésű új program elindítását javasolta. A Bizottság 2014 és 2020 között összesen 1,8 milliárd eurót szán a Kreatív Európa programra, ami 37%-os növekedést jelent a jelenlegi finanszírozási szintekhez képest. A program 8 000 kulturális szervezetet támogat, és 300 ezer művész és kulturális szakember külföldi szereplését, munkáját, nemzetközi tapasztalatszerzését segíti elő. Mindemellett több mint 5 000 könyv fordításához is pénzügyi segítséget nyújt (IP/11/1399).
Szeptember 26-án a Bizottság új stratégiai dokumentumot fogadott el „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és a foglalkoztatás érdekében” címmel. A cél ezen ágazatok exportpotenciáljának bővítése, és más területekre, így az innováció, az infokommunikáció és a városrehabilitáció területére átgyűrűző kedvező hatásaik maximalizálása. A stratégia által előirányzott intézkedések a készségfejlesztésre, a finanszírozáshoz való hozzáférésre, az új üzleti modellek támogatására, a közönségfejlesztésre, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésére és a más ágazatokhoz fűződő kapcsolatok erősítésére összpontosítanak.
Forrás: europa.eu (Press Relesae)