Szerkesztőségünk szeretné felhívni olvasóink figyelmét egy érdekes kommunikációs blogra. Az oldal célja, hogy a SPINDOCTOR-ok munkájáról értékelést, ismertetés adjon, kritikusan szóljon. A “spin doctor” kifejezés a public relations fogalomköréhez tartozik. Magyarországon sokan, még szakemberek is úgy gondolják, hogy ez a kifejezés főként a politika területéhez, s azon belül is, a media relations fogalomhoz kötődik, azonban a spin doctorok nemcsak a média számára prezentálnak kommunikációs tartalmakat. A mondanivalót ugyan a spin doctorok fogalmazzák meg, szaknyelven szólva generálják, de nemcsak a média számára. Erre az oldalra szeretnénk felhívni a figyelmet egy nemrégi írásuk felidézésével.
Tudom, hogy mindent szögnek néz, akinek kalapács van a kezében, és hogy szegény Sandy hurrikánról is a kommunikáció jutott eszembe, de a gázai konfliktus kapcsán is gondolkodnunk kell a kommunikáció mindenkori szerepéről!
Egy háborúnál nagyobb krízis elgondolhatatlan a civilizált emberiség életében. Így a kríziskommunikáció is új dimenziókkal bővül, ha ilyen nagyszabású vészhelyzetről beszélünk. (Tegyük hozzá, hogy midőn-e sorokat írom, többé-kevésbé tűzszünet érvényesül a térségben, és reméljük ez mielőbb békekötéssé szelídül.)
A háború, háborúskodás mióta világ a világ együtt jár a kommunikációs kényszerrel is. Egyfelől mindig kell egy casus belli, vagyis egy – akár mondvacsinált – kiváltó ok, ami az egyik oldali agressziót megindokolja. Másfelől meg kell dolgozni a hátországot, a közvéleményt az igazunkról, hogy támogassák a küzdelmet. Ez általában az ellenség démonizálásával jár, de meghatározó a harctéri beszámoló is. Ugyanilyen fontos szerepe van a véleményformálók állásfoglalásának, kiállásának.
A mostani konfliktusban is számtalan példát látunk a közvélemény, és nem csak a saját, de a nemzetközi közvélemény győzködésére is. A véleményvezérek kiállása mindkét “fél” számára fontos, rajtuk keresztül foglal állást a világ közvéleményének túlnyomó többsége.
Ugyancsak elképesztő, hogy ebben a háborús helyzetben hogyan vonják be a közösségi médiát. Az izraeli hadsereg önálló twitter, facebook felelősökkel mutatja be a küzdelmet. Jól komponált, hatásos képekkel és mondatokkal képesek hatni.
A legnagyobb szerepe talán a milliók által megosztott, tényleg lenyűgöző képsoroknak van, amely a Hamasz rakétáinak levegőben történő megsemmisítését mutatja.
(A híressé vált videofelvétel a közismert képmegosztó portálon megtekinthető. – A szerkesztő megjegyzése.) A videofelvétel megtekintéséhez kattintson ide.
A Vaskupola (Iron Dome) működése minden szempontból elemezhető. Public relations szempontból a feltöltött videók talán legfontosabb szerepe a hátország önbizalmának, nyugalmának megteremtése és az ellenséges erők totális elbizonytalanítása. (A második világháború végét elhozó atombombáknak sem volt kizárólagos katonai jelentősége, a béke kikényszerítésében viszont elsődleges szerepet játszott.)
A közösségi média persze nem könnyen befolyásolható eszköz, így a rajta átfutó információtenger már kezelhetetlen: nem egyetlen közlő fél irányítja a kommunikációt, hanem ki van téve a szimpatizánsok és ellendrukkerek százmillióinak. Egy másik veszélyforrás, hogy az intenzív harctéri kommunikáció szabályozott kell maradjon, mert a kiszivárogtatás, óvatlan üzenetküldés, túlbuzgóság okozta fecsegés harcászati titkokat is elárulhat és emberéletekbe kerülhet.
A közösségi média és a háború tehát mostanában kóstolgatja egymást, a mediatizált hadviselés viszont már régebbi keletű. Emlékezhetünk rá, hogy mekkora – teljesen jogos – megdöbbenést okozott az első amerikai partraszállás Irakban, amelyet előzőleg már bevilágított, CNN által élőben közvetített helyszínen tehettek meg a NATO erői.
De ebbe a körbe sorolhatjuk a világtörténelem egyik legismertebb és legvitatottabb fotóját, a milicista halálát is. Capa bravúrképéről azóta sem tudjuk, hogy beállított, vagy “élőben” elkapott jelenetről kaphatott-e képet az akkori közvélemény.
Forrás: spindoc.blog.hu