Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, legtöbben közülük 6-9 évesen – áll az Európai Bizottság jelentésében.
Az utóbbi 15 év során a legtöbb ország és régió előrehozta a kötelező idegennyelv-tanulás kezdetének életkorát – egyes esetekben már az iskolát megelőző időszakra – így például a Belgiumi Német Közösségben már három éves kortól tanulhatnak idegen nyelvet a gyermekek. Az európai iskolai nyelvtanítás főbb adatai – 2012 című jelentés megerősíti, hogy szinte valamennyi európai országban az angoltanításra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, melytől messze lemarad a francia, a spanyol, a német és az orosz.
Andrula Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos 
az alábbiakat nyilatkozta: „A nyelvi és kulturális sokféleség az Európai Unió egyik legjelentősebb értéke.” „A nyelvtanulás megkönnyíti az emberek és kultúrák közötti kommunikációt, mindemellett ösztönzi a határokon átívelő mobilitást és a bevándorlók integrációját. Örömmel tapasztalom, hogy legfiatalabb polgáraink is részesülnek az idegen nyelvek felfedezése nyújtotta élményből. Egyúttal arra bátorítom az embereket, hogy ne ragaszkodjanak feltétlenül a leggyakrabban használt nyelvekhez, így értékelhetik Európa hihetetlen nyelvi sokféleségét.”
A jelentés rámutat, hogy kötelező oktatás keretében egyre több kisdiák tanul legalább egy éven át két idegen nyelvet. Az általános iskola felső tagozatán a 2009/10-es tanévben átlagosan a diákok 60,8%-a tanult kettő vagy több idegen nyelvet, ami a 2004/05-ös tanévhez képest 14,1%-os növekedést jelent. Ezen időszak alatt 32,5%-ról 21,8%-ra esett azoknak az általános iskolás diákoknak az aránya, akik nem tanulnak idegen nyelveket.
A felmérés 32 országra terjedt ki (az EU 27 tagállama, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország), melyek közül szinte mindegyikben az angol a legszélesebb körben tanított idegen nyelv – ez a tendencia jelentős növekedést mutat a 2004/05-ös tanév óta. Az általános iskola felső tagozatán és a középfokú oktatásban angolt tanuló diákok aránya meghaladja a 90%-ot. A tanulók mindössze csekély hányada (országonként változóan 0-5%-uk) tanul az angolon, francián, spanyolon, németen és oroszon kívül egyéb idegen nyelvet.
A jelentés egyik meglepő eredménye, hogy kevés ország támasztja azt a követelményt a nyelvtanárjelöltekkel szemben, hogy gyakorlatukból egy adott időszakot külföldön töltsenek. A nemrégiben közzétett európai nyelvi kompetenciamérésben részt vevő nyelvtanárok mindössze 53,8%-a nyilatkozott úgy, hogy több mint egy hónapot töltött egy olyan országban, ahol az általa tanított nyelvet beszélik. Ez az átlag azonban számos különböző megközelítést foglal magában: a spanyol tanárok 79,7%-a folytatott egy hónapot meghaladóan nyelvi tanulmányokat egy olyan országban, ahol választott nyelvüket beszélik, ugyanez az észt tanárok 11%-áról mondható el. Az eredmények felvetik a kérdést, hogy a jövő tanárainak a nyelvhasználat vonatkozásában anyanyelvi területen kellene tapasztalatokat szerezniük, ami egyúttal a tanárképzés egyik minőségi kritériumát is képezné.
Többnyelvűség az EU-ban
Az Európai Bizottság annak érdekében ösztönzi a többnyelvűséget és a nyelvtanulást, hogy
- előmozdítsa a kultúrák közötti párbeszédet és a befogadóbb társadalmat;
- elősegítse az európai polgári identitástudat kialakulását;
- a fiatalok számára új külföldi tanulási és munkalehetőségeket teremtsen, valamint
- új piacokra juttassa a globális versenyben részt vevő uniós vállalkozásokat.
A célkitűzés értelmében Európában egészen fiatal kortól kezdve mindenkinek az anyanyelvén kívül legalább két nyelvet kellene tanulnia. Az „anyanyelv+2” célt az EU állam- és kormányfői tűzték ki a 2002. márciusi barcelonai csúcstalálkozón. A Bizottság – a cél megvalósítása érdekében – a nyelvtanulásra alkalmazandó referenciaértékekre tesz javaslatot új, novemberben elfogadandó, „A készségek újragondolása” elnevezésű stratégiája keretében.
Az európai iskolai nyelvtanítás főbb adatai – 2012
A jelentés adatai értelmében az utóbbi 15 év során a legtöbb ország előrehozta a kötelező idegennyelv-tanulás kezdetének életkorát; ez alól mindössze a Belgiumi Francia Közösség, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság képez kivételt.
Azzal egyidejűleg, hogy az idegen nyelvek tanulásának kezdő életkora általánosságban csökkent, a tanításra szánt idő nem mutat jelentős növekedést. Az idegen nyelvek oktatására fordított idő valójában meglehetősen kevés a többi tantárggyal összevetve.
„Az európai iskolai nyelvtanítás főbb adatai – 2012″ című jelentés átfogó adatokkal támasztja alá és támogatja a szakpolitikák kidolgozását, csakúgy mint a nyelvtanulás minőségének és hatékonyságának javítását. A nyelvtanulás előmozdítása képezi az „Oktatás és képzés 2020” stratégia egyik legfőbb célkitűzését, amellett hogy az Európa 2020 foglalkoztatást és növekedést célzó stratégia egyik célkitűzéseként lényeges szerepet játszik az uniós polgárok határokon átívelő mobilitása tekintetében is.
A három-négy évente elkészített jelentés számos adatbázis egyesítése révén teljes képet alkot a részt vevő 32 ország nyelvtanítási gyakorlatáról. A jelentés 61 mutatót vizsgál, melyeket öt kategóriába sorolnak: kontextus, rendszer, részvétel, tanárok és a tanítás gyakorlata. Az adatok legfőképpen négy forrásra támaszkodnak, ezek a következők: Eurydice, Eurostat, az európai nyelvi kompetenciamérés, valamint az OECD nemzetközi PISA-felmérése (Nemzetközi tanulói teljesítménymérés).
A jelentés a statisztikai adatokat az idegennyelv-tanítás kontextusában és rendszerében vizsgálja, figyelembe véve a tanulók részvételi arányát, valamint a nyelvtanárok alap- és továbbképzését. Mindemellett a jelentés rávilágít a nyelvtanításban az évek során mutatkozó tendenciákra, és a múltbeli helyzettel összevetve elemzi a jelenlegi körülményeket.
A jelentés teljes szövege angol nyelven itt olvasható.
Forrás: europe.eu Press release