Újra együtt a CSR-esek. Minden év őszén a Magyar Adományozói Fórum szervezésében összegyűlnek Magyarország meghatározó társadalmi felelősségvállalással foglalkozó szakemberei egy közös párbeszédre. Az idei évben a fókusz a társadalmi kapcsolatokon volt: társadalmi kapcsolatok stratégiája, módszere, kommunikációja és a siker mérése – a CCO magazin beszámolója.
Október közepe a magyarországi CSR szakmai egyik legfontosabb eseménye. Az idén is több mint 200 szakértő gyűlt össze, hogy tapasztalatot cseréljen a társadalmi befektetések gyakorlatáról. Az eseménynek ezúttal a PwC budapesti székháza adott otthon.
Az udvarias köszöntők után rögtön bátor hangot ütött meg Elzo Molenberg, a Holland Királyság Nagykövetségének helyettes misszióvezetője. Előadásában a kormányzati felelősségre hívta fel a figyelmet. Feladatként nem csak a társadalmi felelősségvállalást engedő, sőt támogató jogszabályi környezetet jelölte meg, hanem a példamutatást is: a holland kormány évről évre bővíti a felelős beszállítók listáját.
A panelbeszélgetések résztvevői egyértelműen fejleszthetőnek nevezték a stratégiai együttműködéseket, hogy a vállalatok ne csak projektek és egy-egy kampány kapcsán működjenek együtt civil szervezetekkel, hanem az általuk fontosnak megjelölt területen hosszútávú kapcsolat alakuljon ki – ez hozhat valódi eredményt, társadalmi változást. Üdítő volt hallgatni, hogy a vállalati szféra is egyre inkább érdeklődik a bevonódást (engagement) erősítő együttműködések iránt a pénzadományok helyett és a civilek is egyre többször tárgyi, önkéntes, vagy akár csak kommunikációs segítséget várnak.
A társadalmi együttműködések kialakításánál fontos lépés a
– tervezhetőség,
– a valódi segítség pontos beazonosítása (ne kapjon számítógépet egy civil szervezet, ha ásóra, vagy néhány dolgos kézre van szükség) – ebben a helyi közösségek, sőt az önkormányzatok is egyre inkább bizonyulnak hasznos partnernek
– a mérhetőség.
Társadalmi vállalkozások
A konferencia második része épp ezért a társadalmi vállalkozásokra, a kommunikációra és a sikeresség mérésének lehetőségeire helyezte a hangsúlyt. A társadalmi vállalkozások (social enterprise) egy üzletileg is fenntartható módja a felelősségvállalásnak. Ennek kapcsán olyan vállalkozások indulnak (akár nagyvállalati támogatással), amelyek aztán képesek maguk is talpra állni, fejlődni, de önkéntes munka, tárgyi, vagy pénzbeli adomány nélkül ez lehetetlen lett volna, vagy sokkal tovább tartana. A társadalmi hatás így – közvetve – üzleti haszonként is mérhető. Mérhető továbbá a társadalmi hatások reputációs haszna a vállalatok számára.
A MAF és az iMedia közös kutatásából kiderült, hogy a CSR hírek még így is töredékét teszik ki a vállalati megjelenéseknek és ezek is főként az online térben jelennek meg. A trend azonban egyértelműen pozitív, a vállalatok társadalmi szerepvállalása szinte kizárólag pozitív hírként jelenik meg és a digitális tér mérhetőségével egyre inkább alkalmasak lesznek a pontosabb tervezésre és a programok finomhangolására.
Kommunikáció
A CCO magazin olvasóinak is leginkább érdekes témája a CSR kommunikációja volt. Lakatos Zsófia előadását a nyitóbeszédhez hasonlóan vitaindítónak szánta: véleménye szerint a kommunikáció szükséges minél több érintett bevonásához, az üzenetek célzott és széles körbe történő eljuttatásához, amely mind-mind hozzájárulhat a vállalat pozitív hírnevéhez. A társadalmi szerepvállalás sikerének mérését viszont nem érdemes pusztán a kommunikáció sikerességével értékelni – ez könnyen elvezethet oda, hogy valódi felelősségvállalás és társadalmi hatás helyett pusztán PR kampánnyá válik a program, ami így elveszti hitelességét és eredeti értékét – hangsúlyozta a PR szövetség elnöke.
A hallgatók most már hagyományosan nem széksorokban, hanem 8-10 fős asztaloknál ültek, így a párbeszéd kialakulhatott köztük is – a társadalmi kapcsolatok és a public relations pedig valójában erről szól. A konferencia végén kiosztották a MAF Társadalmi Befektetések Díját. A nyertesek listája itt található.