A 9. SMART konferencia címéből is kiderül, hogy nem csak a technológiáról, hanem a digitális kihívások emberi hatásairól és arra irányuló válaszairól is szólt. Éppen ezért számos olyat előadást hallottunk, amely nem csupán a technológia iránt érdeklődők, hanem a kommunikációs szakemberek számára is érdekes információkat tartalmaztak. Nemzetközi szemmel nézve is megállja a helyét az esemény, amelyről már egy korábbi cikkben is írtunk.
Valamennyi előadáson és kerekasztal beszélgetésen megjelent a bizalom kérdésköre, első példának a Facebook esetét hozták, amely komolyan megingatta a felhasználók bizalmát a közösségi média csatornák felé, emellett a vállalatok válaszreakciója is nagyon beszédes, hiszen a többségük abból él, úgy éri el a célközönségét a legegyszerűbben, hogy a közösségi csatornák által nyújtott, a felhasználókról tárolt adatok alapján rájuk szabott hirdetésekkel érik el őket.
Vége a digitális vadnyugatnak?
Itt már rá is kanyarodhatunk a többször megjelenő GDPR témára is, hiszen felmerült a kérdés, hogy a felhasználókat egyáltalán zavarja-e a hogy vállalatok arra használják a róluk tárolt adatokat, hogy – jó esetben – személyre szabott reklámokkal célozzák őket. A szakemberek tapasztalata, hogy Magyarországon nem éri el a fogyasztók ingerküszöbét, mert valamennyien a „mit tudnak kezdeni vele” mondatot skandálják. Vállalati oldalon kezdik kockázati oldalról megközelíteni az adatvédelmet, amely hatására elkezdtek beruházni a vállalatok az adatvédelembe. Amerikában kötelező vállalati adatkezelési tréninget tartani – derült ki a Keleti Arthur által vezetett kerekasztal beszélgetésből. Minden szakember egyetértett vele, hogy az IT szakemberek bármilyen profi rendszert is építenek ki, a leggyengébb láncszem még mindig az ember, és ez már egy kommunikációs feladat, hogy hogyan edukáljuk a munkatársakat, hogy juttatjuk el hozzájuk a legfontosabb üzeneteket és ha végre elkezdik érezni a vállalatok által kezelt adatok súlyát, talán elkezdik megérteni, miért kell a saját adataikra is vigyázniuk. A GDPR kapcsán Krasznay Csaba fogalmazott úgy, hogy Ő üdvözli a szabályozást, amely a digitális vadnyugat végét eredményezheti. Ha mélyebben belegondolunk, valóban szükséges a szabályozás, már csak az a kérdés, hogy lehetőségként vagy nehézségként fogjuk fel azt.
Frész Ferenc felhívta a figyelmet, hogy digitális fegyverkezés zajlik és amire a kommunikációs szakmának is érdemes felkészülnie, hogy digitális autonómia zajlik: Kína saját internet, Oroszország saját operációs rendszer fejlesztésén dolgozik és Európában is tapasztalhatóak mozgolódások. Érdemes odafigyelnünk, mert ezek a változások pillanatok alatt átalakíthatják a kommunikációs szakma alapjait. De ha nem is szeretnénk ennyire mélyen foglalkozni a változásokkal, érdemes a GDPR kommunikációs aspektusait számításba venni.
Változásmenedzsment – a munkatársak szempontjából
Dr. Márky Ádámmal már sok helyen találkoztunk, de mégis képes mindig új aspektusból megközelíteni a mindfulness kérdéskörét. A szakember szerint a sikeres változásmenedzsment kulcsa, hogy a változás közben kontrollérzést és támogatást nyújtunk a kollégáknak. Ilyenkor a bizonytalanság teszi stresszessé az embereket, de ha megtanulják ezt a stressz-választ kikapcsolni, akkor könnyebben veszik a változást is. A mindfulness bevezetésével megtanulnak a jelenre koncentrálni, ezzel elérhetik azt a kontrollérzést, amire szükségük van, hogy megfelelően álljanak a változáshoz. Természetesen ezt támogatja a megfelelő belsőkommunikáció is, de az egyénekre bontva ezzel a módszerrel tehetjük a legtöbbet a szervezetünkért.
De ha már az egyénekkel foglalkozunk fontos kiemelni Dr. Kim Larsen, a Magyar Telekom munkatársának nyitóelőadását, aki a digitalizáció emberi konzekvenciáiról beszélt. Egy friss kutatásra hivatkozva beszélt arról, hogy a vállalatvezetők még nem bíznak annyira az AI-ban, hogy kritikus vállalati döntéseket hozzanak mesterséges intelligenciára támaszkodva. Miközben Mérő László arról beszélt, hogy az emberek jobbak lehetnek a mesterséges intelligenciára támaszkodva. De ez már csak a digitalizáció üzleti oldala.
A kommunikációs szakembereknek fel kell készülniük, hogy a jelenleginél sokkal összetettebb és becsületesebb adatfelhasználásra sarkall a szabályozás, miközben az emberek tudatosságával is ildomos foglalkozni.